Illik-e egy állami cég munkatársaként azzal promotálni egy egészségbiztosítást, hogy az állami szolgáltatás nem elég jó?
A Népszava írt arról cikket, hogy az állami MVM-csoportba tartozó gázszolgáltató az ügyfeleinek telefonos értékesítéssel próbál magánbiztosításokat eladni. A CIG Pannónia Otthon Vitál csomagja valóban elérhető az MVM honlapján, mint az itt is látható.
A cikk szerint a telefonos ügyintéző a következő szavakkal csinált kedvet a magánbiztosításhoz:
„Nem kell hónapokat várnia egy időpontra a kerületi sztk-ban, órákat üldögélnie a rendelők folyosóin, és ha szükségessé válik, akkor különösebb hercehurca nélkül elvégeztethet egy MR- vagy CT-vizsgálatot. Ez jó hír igaz?”
A helyzet nem egyedülálló, de semmiképpen sem elegáns. Az állami cégek jogosan javítják olykor nyereségességüket magáncégekkel és keresztértékesítéssel – ki ne találkozott már olyan postai kérdéssel, hogy ajánlhatok utasbiztosítást, vagy nem szeretné a pénzét lekötni? Ezekben az esetekben is magánbiztosító vagy magánbank portékáját kínálja az állami munkatárs.
Ebben az esetben az állami cégtől az állami egészségügy „leszólása” azonban nem elegáns, ráadásul a biztosítói partner éppen az a CIG, amelyben Mészáros Lőrincnek is van közvetett érdekeltsége. Igaz, a szerződés még 2018-ből származik, amikor a cég vezetését nem a Mészáros Lőrinc meghatározta tulajdonosi kör, hanem a Bayer József jelképezte ellencsapat adta. Azóta egy belső háború után változott a vezetés.
A CIG értékesítésében alighanem most az a kulcskérdés, hogy ez a tulajdonosi háttér ahhoz is elsegíti-e a biztosítót, hogy a formálódó bankholding is első számú biztosítói partnerként tekintsen a CIG-re.
Mint korábban mi is írtunk róla, egyelőre a biztosítói szektorban, sok más hazai ágazattal ellentétben, a NER jelenléte csekély, a vezető hazai biztosítók (Allianz, Generali, Aegon, Groupama) külföldi tulajdonban vannak. A piacon most az hozhat átrendeződést, ha az Aegon beolvadhat az osztrák VIG-csoportba.
