Milliárdos összegre perlik a CIG egykori vezetőit

2020. december 01. – 12:35

Másolás

Vágólapra másolva

A CIG Pannónia csoport óriásit bukott egy olasz biztosítási ügyleten. Az akkori vezetők már nincsenek a cégnél. Most az új vezetés alighanem a felelősségbiztosítótól remél méretes összeget, de ennek érvényesítésére beperelte a korábbiakat.

Itthon szokatlan hangvételű céges közleményt tett közzé november 30-án a tőzsdén jegyzett CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Az itt olvasható szöveg szerint a társaság beperelte a 100 százalékos leányvállalatának, az EMABIT vagyonbiztosítónak három korábbi vezetőjét, Busa Zoltánt, Kádár Gabriellát és Barta Miklóst. A közlemény szokatlan, de valójában a kár is, ami miatt született, a milliárdos káresemény eddig inkább csak bankokhoz, brókercégekhez kötődött, nyilvános tőzsdei cégek életében nem volt jellemző itthon.

Barta Miklós, a CIG korábbi vezetője – Fotó: Marjai János / MTI

A történet előzménye az, hogy a CIG-csoport hatalmas veszteségbe lavírozta magát, mert az olasz szerencsejátékpiacon vállalt viszontbiztosítói feladatokat, de alighanem rosszul mérte fel a kockázatokat és akár csalás áldozatává is válhatott, mindenesetre ma még felmérhetetlen, de milliárdos nagyságrendű vesztesége keletkezett. Ráadásul a zavaros ügyletek miatt még az MNB is megbüntette a társaságot, ezekért a károkért lépett most fel a CIG kártérítési igénnyel.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Úgy tudjuk, hogy a történet hátterében az áll, hogy a CIG irányítása nemrégiben a Bayer József médiavállalkozó meghatározta korábbi cégvezetéstől, Mészáros Lőrincék (Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.) közvetlenebb irányítása alá került

A CIG-nek volt a Colonnade nevű biztosítóval egy vezetői felelősségbiztosítása, a fedezet mértéke vitatott, de legalább egymilliárd forint. Ez a biztosítás lehet a mostani közlemény fókuszában. A CIG új vezetése ugyanis egy MNB vizsgálati jelentés alapján érezte úgy, hogy „nem tud nem pert indítani”, mert a jegybanki vizsgákat a három felsorolt vezető személyes felelősségét állapította meg.

Kádár Gabriella, a CIG korábbi vezetője – Fotó: Marjai János / MTI

Azt hallottuk, hgy úgy érezték, hogy a részvényesek felé nem teheti meg a vezetés, hogy nem tesz semmit. Állítlag az MNB döbbenetes erőkkel szállt ki, levelezéseket vizsgált, iratokat foglalt le, elkérte a testületi ülések jegyzőkönyveit, kifejezetten az érintettek (az eljárásban az ügyfelek) személyi felelősségét is vizsgálta.

Erről elkészült a 470 oldalas jelentés, amellyel kapcsolatban a három magánszemély „ügyfél” és a CIG is tehetett észrevételeket, de a tapasztalat az, hogy ettől az anyagtól a végző határozat nem szokott elérni. Ráadásul a biztosítói igényérvényesítésre közeledett a határidő, ezért a CIG-nek már lépnie kellett.

A CIG valójában aligha a vezetők magánvagyonának megszerzésében bízik, a felelősök, ha akartak, már akár gondlskodhattak is a privát vagyonuk biztonságba helyezéséről, megóvásáról. Úgy tudjuk, hogy a CIG nem is kért zárolást a magánszemélyek vagyonára, vagyis nem próbálta meg biztonságba helyeztetni az esetleges vagyontárgyakat, értékpapírokat, ingatlanokat.

A CIG nyilván abban bízik, hogy első körben a felelősségbiztosító (Colonnade) fizet a CIG-nek, aztán majd ő azt követelheti a magánszemélyektől, de a három embertől reálisan a kár töredékének megtérítése sem várható, ha valamikor majd egy eljárás esetlegesen meg is állapítja a kártérítési felelősséget.

Eleinte úgy tűnt, hogy a régi és új menedzsment között nincsen harag, a régi vezetőknek ugyan az irányítási pozíció megváltozásának környékén távozniuk kellett, de úgy tűnt, hogy még egy évig az új vezetés is igényt tart rájuk tanácsadóként. Például éppen azért, hogy a bonyolult olasz és brit jogi eljárásokban segítsék a társaságot. Mára a kapcsolat elromlott, a CIG immár nem tart igényt Kádár Gabriella segítségére, ami egy ilyen hatalmas per mellett érthető. Az ugyanis elég furcsa lenne, ha a cég nagy összegre perelné a magánszemélyt, de közben az ő tanácsai mentén haladna a jogi eljárásokban