Orbán Viktor nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Bankholding-projektet
2020. december 10. – 09:14
frissítve
A december 9-i Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet, amely egyszerűbbé teheti a Budapest Bank, az MKB és az MTB (Takarékbank) összeolvadását. Vélhetően a versenyhivataltól azért eddig sem kellett nagyon rettegniük a résztvevőknek, és az „egyszerűbb” sem jelent „egyszerűt”, mert nehézség és kérdőjel azért így is marad bőven.
A december 9-i Magyar Közlönyben jelent meg a kormány 574/2020. rendelete, amely a Magyar Bankholding Zrt. létrehozását nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette.
Az Orbán Viktor aláírásával kiadott szabályozás szerint a három bank összetolása, a Magyar Bankholding Zrt. kialakítása a magyar pénzügyi szektor versenyképességének növelése érdekében, közérdekből lett nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás.
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Az állam természetesen eddig sem titkolta, hogy lelkes támogatója, egyben résztvevője az integrációs projektnek, hiszen a három összeolvadó bank közül a Budapest Bank az övé volt.
A folyamatról többször is írtunk, itt és itt olvasható nagyobb elemzésünk.
A GVH-engedélyeztetést könnyíti az új minősítés, de azért a piacon egyöntetűen úgy látják a szereplők, hogy ez egy rendkívül nehéz projekt lesz. Úgy kell összerakni három, eléggé különböző kultúrájú bankot, hogy közben a többiek gőzerővel fejlesztenek, próbálnak ügyfeleket szerezni, vagyis egy robogó vonatot kellene utolérni. Itt természetesen nemcsak a piacvezető OTP-re, de a sok kisebb részesedéssel bíró, de innovatív nagybankra is gondolhatunk (Erste, KH, UniCredit, Raiffeisen, CIB).
Ráadásul közben egy sor ma még nem tisztázott kérdésben is haladni kell – villantsunk fel néhányat:
- Egy ütemben vagy szakaszolva induljon az integráció? Ha pedig szakaszokban, akkor először melyik két bank olvadjon össze?
- Hol legyen az új társaság központja? Mindenki költözzön, vagy például az MKB elegáns Váci utcai központja megfelelne közös központnak is? A Budapest Bank Váci úti vagy az MTB János kórház környéki központja elsőre erre alkalmatlanabbnak tűnik.
- Mi lesz az állam által 2013-ban garanciális céllal, a szövetkezeti szektor tőkekövetelményeinek betartásához adott 136 milliárd forint sorsa? Ezt az állam otthagyja majd a közös banknak, vagy elviszi?
- Mennyiben rontja a későbbi tőzsdei bevezetés esélyeit az, hogy most elég magasra sikerült belőni a Bankholding értékét? Ha ugyanis most túl magas az értékelés, akkor vajon a tőzsde majd megadja a megfelelő árazást? Egyelőre ki lehetett hozni azt, hogy a Budapest Bankot egykoron megfelelő áron (700 millió dollárért) vette meg az állam, de lehet, hogy ezzel csak kitolódott az értékelési kérdés, és a tőzsdére lépésnél majd az derül ki, hogy meztelen a király?
- És persze végül a legfontosabb kérdés: a hosszú és rögös út végén a három bank együtt képes lesz-e jó minőségűvé hazai versenyzővé válni, megfelelő szolgáltatásokat tud majd nyújtani, vagy nem hozza el a kívánt eredményt a projekt?
