Bódéváros helyett online felületre költözik az idei budapesti karácsonyi vásár

2020. november 24. – 16:47

frissítve

Bódéváros helyett online felületre költözik az idei budapesti karácsonyi vásár
A Szent István-bazilika előtti vásár karácsony második napján, 2019. december 26-án.Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Másolás

Vágólapra másolva

2022 tavasza előtt nem számol érdemi turizmussal a fővárosban, addigra viszont újjá kell formálni a városmárkát és a turisztikai infrastruktúrát Budapesten Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint. A hátizsákos turistákat nem engedhetjük el, de az Airbnb-ben kompromisszumos megoldás kell, további munkahelymegtartó támogatások nélkül pedig el fog sorvadni a szektor, mire visszaépülhetne. A budapesti karácsonyi vásározás lehetőségétől elesett kézműveseket webshoppal kárpótolják. A Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ összeolvadásából nemrég létrejött új cég vezetője a Turizmus Online meghívására válaszolt egy online fórum keretében a meglehetősen elkeseredett szakma kérdéseire.

Most a legénybúcsúkat is meg kell becsülnünk

A beszélgetés rögtön az elején a budapesti turizmus mostohagyerekét jelentő, de manapság már sok érintett által visszasírt buliturizmusra terelődött, amivel kapcsolatban Faix Csaba elmondta: a Budapest Brandnek célja, hogy a város meg tudjon célozni egy fizetőképesebb turistaréteget, de parancsszóra nyilván nem lehet elérni, hogy hirtelen megteljen az összes ötcsillagos szálloda kétszeres szobaáron. Az irányváltás csak lépésenként tud megvalósulni, és ha tetszik, ha nem, Budapest nem tud lemondani a kispénzű, diszkontjáratokkal érkező turistákról sem, akiknek különösen a covid utáni helyreállás idején lehet fontos szerepük, ugyanis várhatóan előbb térnek majd vissza, mint pl. a konferenciaturisták. „Ebben a covidos helyzetben nem igazán válogatnék, ha jön turista, az szuper” – mondta.

Faix szerint egyébként a forint gyengesége sem segíti azt, hogy a város kevésbé legyen vonzó célpont a legénybúcsúsoknak

és egyéb bulituristáknak, hiszen lassan ott tartunk, hogy „egy korsó alig kerül többe, mint egy angol font” bizonyos kocsmákban, vagyis Magyarország kiemelkedően olcsó célpont a nyugatiaknak. Faix szerint bár a diszkontturistákat elengedni nem lehet és nem is volna célszerű, arra azért még vannak eszközök, hogy rávegyük őket, legalább „viselkedjenek rendesen”. Példaként említette, hogy állítólag minden ország polgárai jobban tartanak a saját rendőreiktől, mint a külföldiektől, ezért felmerülhet, hogy a magyar rendőrség együttműködjön akár a brit rendőrséggel;

Faix azt mondta, már fel is vették a kapcsolatot a brit nagykövetséggel abban az ügyben, hogy a jövőben esetleg küldjenek néhány angol rendőrt Budapestre.

Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. ügyvezetője az Új Városházán 2020. szeptember 19-én.Fotó: MTI / Soós Lajos
Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. ügyvezetője az Új Városházán 2020. szeptember 19-én.Fotó: MTI / Soós Lajos

Digitalizálás, együttműködés Béccsel

Zajlik egyébként egy olyan átfogó turizmusstratégia írása, amilyen 2006 óta nem készült, a Budapest Brand vezérigazgatója arról számolt be, hogy ennek keretében egy kutatás is fut most, amelyben azt mérik fel, mit szeretnének megmutatni Budapestből a helyiek. Nagy vonalakban annyi már biztos, hogy ha egyszer visszaáll a korábbi léptékre az idegenforgalom (ami szerinte 2022 előtt nem reális), szeretnék széthúzni a turistákat a városban: ne csak néhány belső kerületre koncentrálódjanak az ágazat termelte bevételek és az olyan negatív externáliák, mint a zaj, a piszok. A cél, hogy az ide látogatók fedezzék fel a budafoki borospincéket, a római partot, a Normafát, a budai barlangokat – mindez egyébként a zöldebb, fenntarthatóbb arculattal is egybevág, amit szintén az új brand részének képzelnek el. További cél a digitalizálás: a poszt-covid világban komoly versenyhátrány lehet, ha még akkor sem digitális a Budapest-kártya, hanem el kell menni kiváltani, ezt mindenképpen szeretnék megoldani, mire visszatér az élet a normális kerékvágásba.

Faix Csaba kérdésre válaszolva arról is beszélt, rajta vannak azon, hogy a környékbeli turistamágnes nagyvárosokkal együttműködést alakítsanak ki, csomagokat kínáljanak a távoli desztinációkról Európába utazóknak. Hiszen ha valaki Szöulból jön néhány hétre, az nyilván szívesen megnézni Budapestet, Bécset és Prágát is, és mindegyik város versenyképességét növelné, ha lennének jól működő partnerségek akár városkártyák, szállásadók vagy egyéb szolgáltatások szintjén. A vezérigazgató arról számolt be, nyáron már felvették a kapcsolatot ezügyben Béccsel, de a covid átmenetileg elmosott mindent.

Ne csak osztálykirándulni jöjjenek Budapestre vidékről

Az új stratégia keretében szeretnék növelni a belföldi turizmus szerepét Budapesten, mert ez jelenleg marginális, és ebben Faix Csaba szerint annak is szerepe van, hogy a területet teljesen elhanyagolta a főváros és a piaci szereplők is, mindenki el volt kényelmesedve a külföldi látogatók számának folyamatos növekedése miatt. Hangsúlyozta, hogy természetesen a külföldi turisták nélkül nem képzelhető el a budapesti idegenforgalom jövője, de van még teendő azon a fronton, hogy megmutassuk a vidékieknek, nem csak osztálykirándulásra érdemes idejönni. Faix szerint összefoglalva az a lényeges a majdani kilábalás szempontjából, hogy a mostani lefagyás alatti időt kihasználjuk, és egy kész, ütős csomaggal, fejlettebb infrastruktúrával, élménykínálattal várjuk a turistákat, amikor azok már készek újra utazni.

Ehhez persze arra is szükség volna, hogy ne morzsolódjon le a teljes turisztikai munkaerő a mostani válság hatására.

Faix azt mondta, ebben sajnos keveset tud tenni a főváros, inkább a kormány szerepe a védőháló megteremtése. Szerinte az 5 százalékos áfa a házhoz szállított ételekre jó intézkedés volt, de fontos volna, hogy újabb, a mostaninál bőségesebb munkahelymegtartó intézkedésekről is döntsenek, hiszen ahogy most áll a dolog, a turizmus-vendéglátásban sok cégnek egy legalább teljes, nagyon szűkös éven keresztül kellene állományban tartania az alkalmazottait. Ezt egyetlen cég sem tudja megtenni önerőből, vélekedett a Budapest Brand vezérigazgatója, aki szerint ráadásul a covid előtt rengeteg vállalkozó a szektorban éppen fejlesztési beruházásokat hajtott végre, felélve ezzel tartalékait. Ahogy már mi is írtunk róla korábban, a szakképzett munkaerő elszivárgása külföldre és más ágazatokba a turisztikai szervezetek egyik fő aggodalma manapság. Azt is megtudhattuk, hogy a Budapest Brand és a turisztikai lobbiszervezetek lobbiznak a kormánynál azért, hogy a Kisfaludy turizmusfejlesztési program forrásaira budapesti cégek is pályázhassanak, ez ugyanis döntő részben nem uniós forrásból megy,

ezért aztán különösen nem fair, hogy az idegenforgalom jelentős részét adó főváros elesik ettől a lehetőségtől.

Karácsonyi bódévásár helyett online bolt

Az turizmust csak szőrmentén érinti, de kérdésként megkapta Faix azt is, nem kapnak-e valamilyen segítséget a kézművesek, akiknek legnagyobb bevételi forrása a budapesti karácsonyi vásár szokott lenni, de most ezt a főváros lefújta. Faix Csaba szerint pontosan emiatt nagyon nehéz döntés volt a vásár lemondása, de meg kellett lépni az aggasztó járványügyi trendek miatt. Kárpótlásként viszont készül egy opcióval a főváros: mint mondta,

már készenlétben áll egy online felület, amit arra hoztak létre, hogy helyettesítse a karácsonyi vásárokat, kézműves termelők portékáit lehet majd megvásárolni a webshopban.

Részleteket erről egyelőre nem árult el, de hozzátette, hogy egy kampánnyal is készülnek, ami arról szól majd, hogy ne az Amazonról, hanem ezen az online bolton keresztül vegyék meg az emberek a karácsonyi ajándékot. (Ilyesmi egyébként Franciaországban is fut.)

Az Airbnb-szabályozásban a Budapest Brandnek nincs közvetlen szerepe (sőt, tulajdonképpen még a főváros is csak javaslatot tehet a kerületek számára), de kérdésre válaszolva Faix Csaba kifejtette: az Airbnb-t teljesen kiszorítani hiba lenne, mert rengeteg hozzáadott értéket teremt, viszont kompromisszumos működésre kell törekedni. Ha ugyanis a város saját lakói megsínylik a turisták jelenlétét (például a lakhatás terén), az negatívan hat vissza a turizmusra is, és egyébként is a városlakók érdeke az első. A kompromisszum szerinte az lenne, hogy a rövidtávú lakáskiadás találjon vissza a gyökereihez, amikor az emberek még a nyaralásuk idejére adták ki a saját lakásukat, vagy a nagyi megüresedett lakását Airbnb-zték, és nem zugszállodákat üzemeltettek nagybefektetők, ez ugyanis nem szolgálja a város igényeit.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!