Mi teljesül idén és jövőre a Tisza választási ígéreteiből?

Magyar Péter az áprilisi választások után pár nappal az RTL híradójának kérdésére arról beszélt, hogy a választási ígéreteik közül „a lehető legtöbbet, ha lehet, mindegyiket” már idén teljesítenék, és a konkrét intézkedések közül a családi pótlék és a nyugdíj emelését, illetve az iskolakezdési támogatást emelte ki. A miniszterelnök májusban szintén az RTL-nek beszélt arról, hogy akkor lenne elégedett, ha a nyugdíjas SZÉP-kártya juttatásait már októbertől be tudnák vezetni. Ehhez ugyanakkor azt is hozzátette, hogy „nem szeretné belelavírozni a pénzügyminisztert egy olyan vállalásba, ami nem biztos, hogy tartható”.

Tavaly novemberben a Tisza és a Fidesz választási ígéreteit és azok költségvetési hatásait összehasonlító cikkünkben azt írtuk, hogy a Tisza ígéreteinek költségvetési vonzata jelentősen nagyobb az előző kormány által ígérteknél. Ugyanakkor azt is megjegyeztük, hogy mivel számos tiszás ígérethez nem volt konkrét határidő kapcsolva, nem szükségszerű, hogy mindent egyből 2026-ban valósítsanak meg. Az új kormány az ígéreteinek megfelelően új költségvetést készített idénre, mivel az előző kormány által készített büdzsé irreális feltételezésekre épült (például 4,1 százalékos gazdasági növekedésre), és tarthatatlan hiányszámot célzott meg (eredetileg 3,7 százalékot, amit eleve 5 százalékra emeltek, az új büdzsében pedig 7,5 százalékkal számolnak).

Az új kormány által augusztus végén bemutatott költségvetés alapján az látszik, hogy a miniszterelnök és a pénzügyminiszter szempontjai (minden ígéret teljesítése, tarthatatlan vállalások elkerülése) szerint az utóbbiak érvényesültek erősebben. Az eredetileg beharangozott ígéretek közül az új költségvetésbe:

• nem került bele a családi pótlék emelése;
• nincs benne szó a nyugdíjas SZÉP-kártya idei bevezetéséről és nyugdíjemelésről sem (bár a nyugdíjkiadások az eredetileg nem kalkulált 14. havi nyugdíj és a kiegészítő nyugdíjemelés miatt így is 3 százalékkal ugrottak meg);
• belekerült viszont az iskolakezdési támogatás, bár nem az eredetileg ígért formában;
• és általánosságban is inkább az látszik, hogy az ígéretek közül a költségvetést kevésbé terhelő tételeket tervezik az idén megvalósítani.

A választások óta eltelt időszakban több ígéretről is kiderült, hogy a bevezetésük 2027-től várható. Ebben a cikkben ezért azt szedtük össze, hogy az ígéretek közül mi valósul meg idén és jövőre, és melyek azok az ígéretek, amelyek megvalósulásáról egyelőre kevesebbet tudni.

Ami idén (részben vagy egészben) megvalósul

Tavalyi cikkünkben a Tisza hat legnagyobb költségvonzatú ígéreteként a nyugdíjprogramot (655-795 milliárd forint), az egészségügyi forrásbővítést (500 milliárd), a családi pótlék duplázását (305 milliárd), a személyi jövedelemadó csökkentését (270-340 milliárd), a tíz falvanként járó egymilliárdos közösségi fejlesztési keretet (281 milliárd) és az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentését (280 milliárd) azonosítottuk be részben a párt kommunikációja, részben saját becsléseink alapján. Ezek közül a 2026-os új költségvetés alapján részben az egészségügyi forrásbővítés valósul meg, a nyugdíjprogram egyes elemeinek megvalósulása és az szja-csökkentés 2027-re van beígérve, a többi egyelőre bizonytalan.

A Tisza Párt programja az első tervezett intézkedések között említi az adócsökkentési, a nyugdíjemelési és a szociális támogatások megemelésére vonatkozó programjuk elindítását. Az új költségvetésben ezek közül az utolsóról van szó, egészen konkrétan három szociális intézkedésről.

• Az eredetileg 700 ezer rászoruló gyerek esetében beígért, augusztus végétől járó 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást 400 ezer gyerek kapja meg (ami így 70 helyett csak 40 milliárd forintba kerül).
• A vényköteles gyógyszerek szeptembertől hatályos áfamentessége 2 milliárd forintba,
• a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentése (szeptember 15-től) és a szociális tűzifakeret duplázása pedig 21 milliárd forintba kerül.

Bár kevesebb nyilvánosságot kapott, mint más intézkedések, a kormány egyik fontos vállalása részben teljesül már a 2026-os költségvetés alapján is, mégpedig az, hogy többet költenek az egészségügyre. Eredetileg úgy hangzott a vállalás, hogy évente minimum 500 milliárd forinttal többet fordítanak az állami egészségügyre. A Portfolio.hu az új költségvetésben ennyi pluszpénzt nem talált, és ugyan a dokumentumban több tétel alapján is összesíthető az egészségügyi kiadások változása, a lap szerint a legjobb közelítést az Egészségbiztosítási Alap kiadási összege adja, ez az összeg pedig 210 milliárd forinttal nőtt.

Adócsökkentés és nyugdíjemelés: 2027-ben

A nyugdíjasok számára tavaly szeptemberben a tervek bemutatásakor hat fontos ígérete volt a Tisza Pártnak, amelyek mellé még három jelentősebb ígéret került a program februári bemutatásakor. A hat ígéret az alacsony nyugdíjak sávos emelése, a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, a minimálnyugdíj emelése, az időskorúak járadékának duplázása, az idősotthonok férőhelyeinek növelése és az otthonápolási díj emelése volt. A programban ezen felül a 13. és 14. havi nyugdíj megtartása, a Férfiak 40 program bevezetése és az az ígéret szerepelt, hogy a nyugdíjak újra követni fogják a bérek alakulását.

Jelenleg ezek közül három ígéret esetében lehet konkrétumot tudni a megvalósításról: a miniszterelnök augusztus végi bejelentése alapján 2027-től 28 500-ról 120 ezer forintra nő a minimálnyugdíj, Kármán András pénzügyminiszter posztja alapján pedig a legalacsonyabb nyugdíjak sávos emelése is ekkortól várható. Ez a két intézkedés várhatóan körülbelül 200 milliárd forintba kerül majd.

Szintén jelentős tétel lenne még a korábban 350-400 milliárd forintra becsült nyugdíjas SZÉP-kártya, illetve az idősotthonok férőhelyeinek növelése (120 milliárd forint) – és egy kisebb tétel, 25 milliárd az otthonápolási díj emelése –, ami mellett még a 13. havi és a 14. havi nyugdíj két hétre eső része is jelentős tételt adna ki (a 2026-os számokból kiindulva mintegy 810 milliárd forintot). Ezek időzítése egyelőre nem ismert, ahogy a Férfiak 40 és a béreket követő nyugdíjemelés bevezetéséé sem. A 13. és 14. havi nyugdíj viszont marad.

Kármán a Kossuth Rádióban nemrég újságírói kérdésre nem zárta ki, hogy a 14. havi nyugdíj esetében is alkalmazzák a rászorultsági elvet, egész konkrétan úgy fogalmazott, hogy „nincsenek erről kormánydöntések”, ezért ezzel kapcsolatban bármi csak találgatás lenne a részéről. A válasz azért sem lehetett egyértelmű nem, mert a 13. és a 14. havi nyugdíj két hétre eső része könnyen megboríthatná a költségvetési kiadási oldalát. Főleg, ha az összes nyugdíjígéretet egyszerre teljesítenék.

A nyugdíjasok mellett a rosszabbul keresők voltak azok, akik még jelentős költségvonzatú ígéretet kaptak az áprilisi választásokat megnyerő Tiszától. A mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadójának csökkentését a pénzügyminiszter januártól ígérte, ami korábbi becslésünk szerint körülbelül 300 milliárd forint bevételkiesést okozna a költségvetésben (a kormányzati tervek szerint ezt a vagyonadó bevezetése fedezné). Valószínűleg a katás adózással korábban jól járó kisvállalkozók is várják a kata visszavezetését, amelyről azt lehet tudni, hogy nem a korábbi formájában hoznák vissza, viszont Kármán András a Kossuth Rádióban azt mondta, az adónem bevezetése 2027-től várható, jelenleg folynak róla az egyeztetések.

Az eredetileg nem ismert költségvonzata miatt nem szerepelt az általunk számon tartott legnagyobb ígéretek között a bérlakásépítési és a vasútfejlesztési program. Ezekről azóta az uniós források megszerzése miatt többet tudunk: a vasútfejlesztés a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében 10 év alatt 3550 milliárd forintból és nagyrészt uniós pénzekből valósul meg a tervek szerint. A bérlakásprogram neve Wekerle Lakásépítési Program lesz, 550 millió eurót (nagyjából 200 milliárd forintot) költenek majd rá szintén uniós pénzből, és a programot a tervek szerint év végéig dolgozzák ki. A programért felelős Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pedig még a ciklus végéig érdemi építkezésekre számít.

Áfacsökkentés, falusi fejlesztési keret

Az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentését korábban 300 milliárd forintra becsültük, a minisztérium ugyanakkor vélhetően más termékekkel számolt, mint amivel korábban a G7, ugyanis a Magyar Nemzet kérdésére 140-150 milliárdos tételről írtak. Habár a választások után bejárta a sajtót a hír, hogy már idén lesz áfacsökkentés, a minisztérium ezt cáfolta. A lap kérdésére közölték, hogy a kormányprogramban továbbra is szerepel a vállalás, viszont erről csak „a költségvetés stabilizálása után lehet felelős döntést hozni”.

Szintén nem ismert egyelőre, hogy az összesen 281 milliárd forintosra becsült tíz falunként évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keret melyik költségvetésbe kerül majd bele. Erről júliusban a miniszterelnök elmondta, hogy a Szent István vidékfejlesztési program része lesz, azt viszont nem tudni, ez mikor indul.

A jelentősebb költségvonzatú ígéretek közül szintén nem ismert, hogy mikor várható a teljesülése:

• Adókedvezmény a legnehezebb helyzetben lévő magyar munkavállalók foglalkoztatóinak.
• Országos akadálymentesítő program.
• Lakások energetikai korszerűsítését szolgáló program.
• Általános, 25 százalékos béremelés a szociális szektorban.
• Anyasági támogatás duplázása.
• Gyes és gyet duplázása.
• Egygyermekes családok, az egyszülős és a fogyatékos gyermeket nevelő családok támogatásának növelése.

Ha eurót akarunk, akkor nem teljesül minden ígéret egyszerre

Az elmúlt időszakban több elemzés is arra figyelmeztetett, hogy az eredetinél jóval magasabb idei költségvetési hiány nagyon megnehezíti az euróbevezetési cél teljesülését. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a G7-en arról írt: ahhoz, hogy 2031. január 1-jén bevezethessük az eurót, három év alatt 3 százalékra kellene leszorítani a deficitet, ami a GDP arányában éves átlagban 1,5 százalékpontos csökkentést feltételez úgy, hogy 2030 választási év lesz, tehát nagyon szigorú fiskális politikára lenne szükség. Madár István, a Portfolio.hu elemzője hasonlóan látja: szerinte nehéz lesz úgy rajta maradni az euró bevezetéséhez szükséges úton, ha a kormány a saját és az előző kormány választásai ígéreteit is meg akarja valósítani.

Az a tény viszont, hogy a kormány eddig kerüli a nagyobb költségvonzatú ígéreteinek megvalósítását – és arra is tesz utalásokat, hogy nem egyértelműen az eredeti formában valósítaná meg a Fidesz ígéreteit –, arra utal, hogy a többivel sem fog feltétlenül sietni. Jelenleg a politikai logika alapján nincs is arra ösztönözve, hogy ezt tegye, hiszen nagyon magas a támogatottsága. Ha ez megváltozik, az ugyanakkor könnyen a lazább költségvetési gazdálkodás irányába tolhatja, ami viszont az euró bevezetését hátráltatná.