Több lakás megvalósítását függeszti fel a kormány, mint amennyit tavaly összesen átadtak

Felfüggeszti a kormány az rozsdaövezeti és az Otthon Start beruházások kiemelő rendeleteit december 31-ig.

• A projekteket átvilágítják, majd ezután döntenek arról, hogy folytatódhatnak-e, és amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel – jelentette be pénteken Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
• Többek között az egykori Láng-gyár területén zajló ingatlanfejlesztés is elvesztette a kiemelt státuszát, és kérdésessé vált, hogy a XIII. kerületben készülő projektnek mi lesz a sorsa.

Előzmények: a Láng-negyedben épülő lakópark emblematikus példája az Orbán-kormányok kiemelt ingatlanfejlesztéseinek. A projekt Rahimkulov Ruszlan érdekeltségébe tartozik, aki Magyarország egyik leggazdagabb embere.

• Az iparterületet elsőként nyilvánította a kormány rozsdaövezeti akcióterületté 2022-ben. Ez gyorsított és könnyített engedélyezési eljárást tett lehetővé, valamint kizárta az önkormányzatot az engedélyeztetési folyamatból.
• A 360 milliárdosra becsült értékű beruházás így hatásvizsgálati eljárás nélkül kapta meg a környezetvédelmi engedélyt a Pest Megyei Kormányhivataltól a nyolc hektárra kiterjedő és több 65 méter magasságú épületet is tartalmazó projektre.
• A hatásvizsgálat hiánya azért is tűnt kifogásolhatónak, mivel az épületek közötti zöldterület előírt 25 százalékos minimumába a tetőkertek is beleszámítanak.
• Igaz, a projekt vezetője júniusban egy fizetett interjúban azt mondta, hogy az átdolgozott engedélyes koncepció a kerületi konzultációs tervtanács és az országos építészeti tervtanács támogatásával valósul meg.

Mit mondanak ők? Vitézy tegnapi posztjában kifejtette, hogy az előző kormány a kiemelt státuszt arra használta, hogy a hozzá közel álló vállalkozások számára könnyített feltételekkel biztosított magas hozamokat.

• Nem kellett hozzájárulniuk a közszolgáltatások telepítéséhez, és mentesültek az önkormányzatokkal való egyeztetés kötelezettsége alól, valamint még állami garanciával támogatott hiteleket is kaptak – sorolta a miniszter.
• Kezdetben nem volt egyértelmű, hogy minden kiemelt beruházást érint-e a döntés, ám Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár hétfői posztjában tisztázta, hogy az építési engedéllyel bíró beruházások esetében a szerzett jogokat, vagyis az engedélyeket nem fogják visszavonni.
• Ezzel szemben az engedéllyel még nem rendelkező beruházások csak akkor kaphatják meg ezt, ha a közlekedési, városépítészeti, megfizethetőségi és fenntarthatósági feltételrendszernek megfelelnek, és bírják a helyi önkormányzat támogatását – hangsúlyozta az államtitkár.
• „A kormány célja nem az összes beruházás leállítása, hanem az, hogy a már elindult projektek közül az életképes helyszínen tervezettek valóban a lakhatási válságot enyhítsék” – fogalmazott Vitézy.

Tágabb kontextus: a lakhatási válság kezeléséhez a lakásállomány növelése is szükséges, ám Magyarországon az utóbbi években egyre kevesebb új lakás épült. 2025-ben 12 062 lakást adtak át, ami hároméves távlatban 40 százalékos csökkenés.

• A Duna House becslése szerint 28 projektet, nagyságrendileg 17 ezer lakást érinthet a felülvizsgálat. Öt, 2600 lakást magába foglaló projekt van, amire a bejelentés már nem vonatkozik, mivel a szükséges engedélyeket már megkapták a beruházók.
• Bár a 17 ezer lakás több év alatt kerülne a piacra, az így is látható, hogy a felülvizsgálati eljárások a következő évek újépítésű kínálatának érdemi részét érinti.
• Idén tavasszal cikksorozatban mutattuk be a budapesti lakásépítések körüli problémákat, kitérve például a lakosság- és lakásszám összefüggéseire, a kerületi önkormányzatok, a lakásépítők és a kormány közötti feszültségekre, az árak elszállásának okaira és a projektekkel szembeni lakossági ellenállás hátterére.

Reakciók: „Több ezer vásárlóban merülhetett fel azonnal a kérdés, hogy mi lesz a már befizetett foglalójával vagy előlegével, illetve az Otthon Start keretében megkötött hitelszerződésével” – fogalmaz Balogh László, az Ingatlan.com szakértője a vállalat sajtóközleményében.

• A kiemelt beruházási státuszban épülő lakások jelentős részét már értékesítették a fejlesztők – fejti ki Balog, viszont a vásárlók egy része már biztos lehet, hiszen a meglévő engedélyeket nem vonják vissza.
• A szakértő szerint fontos, hogy a döntés célja nem a lakásépítések leállítása, hanem az, hogy a beruházók leüljenek a tárgyalóasztalhoz, és egyezségre jussanak az önkormányzatokkal és a kormánnyal.
• A Duna House elemzése szerint nem csak azt érdemes figyelni a következő hónapokban, hogy melyik projekt kapja meg az engedélyeket, hanem hogy „milyen volumenben, milyen ütemezéssel és milyen infrastruktúra mellett épülnek meg az új lakások”.
• A lakáspiac nagyon erősen lokális, és egy projekt méretét mindig az adott város fizetőképes keresletéhez, a már meglévő újépítésű kínálathoz és a várható értékesítési időhöz is érdemes viszonyítani” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.

Mi várható? Amellett, hogy 2027-ben már feltehetően látni fogjuk, hogy mi lesz a felfüggesztett projektek sorsa, ebben az évben indul majd a Wekerle lakásépítési program is.

• A bérlakásprogram volumene a tervek szerint meghaladhatja az 1000 milliárd forintot. Ez nem jelképes összeg, ugyanis az Ingatlan.com szakértője szerint ebből több tízezer lakás felépítése is finanszírozható.