A hazai bérek már hozzák a közép-európai szintet, de kérdés, mit bír el a magyar modell

8,5 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben, továbbá az elmúlt év egészében 9 százalékos emelkedés történt a KSH jelentése szerint. A bérnövekedés üteme az unióban jellemző és a visegrádi országokban tapasztalt szinthez képest is gyors, így kérdés, hogy nem okoz-e problémát a versenyképesség szempontjából.

Számokban: a bérekre korlátozott munkaerőköltségek 2020 és 2025 harmadik negyedéve között messze az uniós átlagot meghaladó szinten emelkedtek Magyarországon. A magyar bérek emelkedésének mértéke az uniós viszonylatban szintén aránylag gyors ütemű keresetnövekedéssel jellemezhető visegrádi térségen belül is kiemelkedő.

• Lengyelországban látszik hasonló ütem: tavaly 8,8 százalékkal nőttek a havi bruttó átlagbérek, ám a januári statisztikák szerint idénre 9002 złoty szintjén megállt az emelkedés, a versenyszférában legalábbis – ez 809 ezer forintnak felel meg*
  Az egyes országokban természetesen más a bérek vásárlóértéke az eltérő árszínvonal miatt.
  , ami valamivel több az év végi prémiumokkal is felhúzott, decemberi magyarországi 794 ezer forintos átlagnál.
• Csehországban nagyjából 772 ezer forint (48 295 korona) volt az átlagbér 2025 harmadik negyedévében (frissebb adat egyelőre nem áll rendelkezésre) – a szeptemberi magyarországi adat 687 ezer forint volt.
• Szlovákiában, miután tavaly megtorpant béremelkedés üteme, szintén a tavalyi harmadik negyedévben 1569 eurós átlag adódott, ami megközelítőleg 600 ezer forint.

Igen, de: a magyar gazdaság a versenyképességét jórészt a munkaerő viszonylagos olcsóságának köszönheti a beruházásokért való vetélkedésben – ezt a jövedelmek mellett a forint ereje is befolyásolja. Az Audi győri üzeme például részben az elmúlt években kiharcolt béremelések és a forint erősödése miatt került hátrányba a konszern többi régiós gyárával szemben.

Mi várható? A kormány célja jövőre az ezer eurós minimálbér (ez most 322 800 forint, vagyis 850 euró), majd 2028-ban az egymillió forintos átlagbér elérése (tavaly decemberben az átlagfizetés 789 200 forint volt). Idén az év eleji vállalati előrejelzések szerint hat százalékos béremelés várható, ami némileg elmarad az előző évi várakozásoktól, de az infláció is visszafogottabb lehet.

Igen, de: kérdés, hogy a rendszerváltás után kialakult, és a későbbiekben is erőltetett, az alacsony hozzáadott értékű munkára, gyártásra, összeszerelésre épülő magyar gazdasági modell és a bérfelzárkóztatási ambíciók mennyiben összeegyeztethetők – egyelőre ritkaságszámba mennek a magasabb szintű munkahelyek létrehozását ösztönző kormányzati támogatások.