A jövedelemcsökkenés ellen küzd az Audi-szakszervezet, és ezt az erős forint is nehezíti
„A már meglévő bérelemek […] megvédése és a jelenlegi jövedelem szint megtartása” az egyik fő célja az Audi Hungária Független Szakszervezetnek (AHFSZ) az idei bértárgyalások során, ám a győri autógyár vezetése ezt nem tartja fenntarthatónak – a vállalat célja az Audinál a regionális munkaerőpiachoz képest jellemző magasabb bérszínvonal csökkentése.
Alulnézet: a választható béren kívüli juttatások (vbk) sorsa kérdéses elsősorban, ami az egyik bérelem az alapbér, a mozgóbér, az egyszeri kifizetés, a lojalitási bónusz és a jubileumi bónusz mellett. A vbk összege évi 500 ezer forint volt az elmúlt két év bérmegállapodásai alapján a Vg.hu cikke szerint.
- A bérek két éve 8, tavaly 6 százalékkal emelkedtek, részben a mozgóbérek alapbéresítésével.
Igen, de: a forint gyengülése miatt az egy főre jutó személyi ráfordítások euróban számítva 2024-ben csökkentek a győri Audinál az előző évhez képest, miközben forintban nézve növelni tudta a vállalat a bérszínvonalat. Tavaly óta azonban erősödik a magyar fizetőeszköz, ami az elmúlt évek béremeléseivel együtt a győri gyár versenyképességének csökkenéséhez vezetett.*
- Mérnökök és irodisták leépítésével is jár, hogy a Volkswagen-konszern cseh, szlovák és lengyel gyárai a győri Audihoz képest javuló esélyekkel indulnak az új típusok gyártásáért folytatott versenyben. A hazai bérek évekig elmaradtak a régió más országaiban jellemzőtől, ám a szakszervezet bértárgyalásokon elért sikerei miatt e különbség már elolvadt.
Számokban: az autóipar válsága miatt is gyengül a munkavállalói alkupozíció, az Audi eladásai 2,9 százalékkal csökkentek tavaly. A nehézségek azonban már korábban kezdődtek, ami a győri leányvállalat gazdálkodásán is látszik – míg a személyi ráfordítások a nettó árbevételnek csak 5,6 százalékát tették ki 2022-ben, két évvel később ez az arány már 7,4 százalék volt.
Előzmények: 2019-ben egyhetes sztrájkkal tiltakozott az AHFSZ a méltatlan munka- és bérkörülmények ellen, ez végül számos követelés teljesülésével zárult. Az akció rámutatott az alapbér és az annál – a műszakpótlékok, illetve a túlórák és a ledolgozott hétvégék után járó kifizetések miatt – magasabb tényleges havi bér közötti különbség nyomán keletkező feszültségekre is.
Tágabb kontextus: a német autógyárak számára a magyarországi gyártás még mindig vonzó, a győri üzem a nehézségek ellenére intenzíven termel. A Mercedes egy hónapja jelentette be, hogy Kecskemétre hozza az A-osztály teljes gyártását (igaz, Kecskeméten csökken a műszakok száma, ami részben az üzem folyamatban lévő bővítésével indokolható, de a termelés is visszaesett tavaly).
