Leépítés jön a győri Audinál, hiába a várható termelési rekord

Leépítés jön a győri Audinál, hiába a várható termelési rekord
Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke – Fotó: Audi Hungaria
Sudár Ágnes
Sudár Ágnes
Győri tudósító

A hatékonyság és a versenyképesség erősítésével magyarázza a győri Audi Hungaria, hogy nem töltik be újra a fluktuáció és a nyugdíjazás miatt megüresedő munkaköröket, és azokat sem, amelyeknél a feladatok megszűnnek. Bár számokat nem mondanak, a Telex úgy értesült, hogy ez a döntés 2026-ban nagyjából kétszáz embert érinthet, és

ezúttal döntő részt a gyártás hátterét biztosító, indirekt területről építenek le mérnököket és irodistákat.

A győri Audi 2025-ös termelési számait a szokásoknak megfelelően márciusban hozzák majd nyilvánosságra, belső forrásokból úgy tudjuk, hogy a Volkswagen konszernen belül kiugróan jó adatokat publikálnak majd a magyarok mind a motor-, mind a járműgyártásban. Az Audi Q3 harmadik generációjának sorozatgyártása a Cupra Terramarral kiegészítve már előrevetítette a győri gyár rekordévét, és a járműgyár valóban teljes kapacitással, három műszakban működik még úgy is, hogy a Q3 gyártásán Ingolstadttal osztozik.

Ezért tűnik meglepetésnek a gyáron belül most bejelentett „karcsúsítás”, de az üzemekben mostanra már hallottak az okról. Utólag azt is látjuk, hogy Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke tavaly ősszel előrevetítette azt, ami most történik, de csak kevesen érthették ezt pontosan.

A Telexnek adott interjúban ugyanis arról beszélt, hogy most, a magas darabszámok és kihasználtság idején kell felkészülni a jövőre. „Öt év múlva kell pályáznunk új járműtípusok gyártására, és szeretném, ha akkor az Audi Hungaria minden szempontból optimális működéssel, struktúrával tudna a startvonalhoz állni a többi pályázóval szemben” – mondta négy hónapja Breme.

Az öt év, amit 2025-ben említett, 2030-ban lesz esedékes, ez annak fényében érdekes, hogy a mostani bejelentés a „harminc plusz program” része – a gyáron belüli forrásaink legalábbis így említik magát a programot, amelytől a versenyképesség javulását várják.

A győri ügyvezetés elnöke tavaly ősszel szintén utalt a konszernen belüli, kelet-európai konkurenciaharcra, amelyből Győr eddig jól jött ki, hiszen megkapta a két márka gyártását. Ennek köszönhető, hogy a járműgyárban naponta 770 jármű gördül le a gyártósorról, ennek 60 százaléka Audi Q3, 40 százaléka pedig Cupra Terramar. Ezek a modellek viszont 2030-ig kifutnak, és az már most látszik, hogy a cseh, a szlovák és a lengyel gyár felsorakozott a győri mellé, a versenyképességi mutatóik pedig jelen pillanatban „bőven partiban vannak a győrivel”, mondják forrásaink.

Sok éven keresztül a magyar bérek a többieké alatt voltak, a különbség a kilencezer fős szakszervezet erejének és bértárgyalásaik sikerének köszönhetően elolvadt, mostanra át is fordult. Ráadásul idén esedékes az újabb bértárgyalás, a két évre szóló, korábbi megállapodás ugyanis 2026-ra lejár. Sokkal nehezebb menet vár a bértárgyalókra, ez már most tisztán látszik.

A konkurenciaharc ráadásul nemcsak a termelést érinti, a győri Audi 2023-ban megalapította leányvállalatát, amely a beszerzés, a pénzügy és az IT területén nyújt szolgáltatásokat a konszern vállalatainak. Hasonló szolgáltatást most már más is kínál, a lengyeleket tartják a területre rálátó forrásaink a legerősebb, Győrre nézve legveszélyesebb kihívónak.

Mindaz, amit eddig felsoroltunk, gyakorlatilag egybecseng a vállalat hivatalos válaszával, amelyet kérdéseinkre kaptunk. Lőre Péter, az Audi Hungaria vállalati kommunikáció és külkapcsolatok vezetője a várhatóan jó 2025-ös számok után azonnal a versenyképességre tért ki. „A vállalat jövőbeli versenyképességének alapvető feltétele költségeink további csökkentése, valamint folyamataink és szervezeti struktúráink optimalizálása. Ez elengedhetetlen új termékek és projektek elnyeréséhez, különösen a konszern más gyártókapacitásaival folytatott erős versenyben.”

Az érintett munkakörökre vonatkozó kérdésünkre az volt a válasz, hogy a költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés „a termelési területeinket és az azt támogató indirekt területeinket, illetve folyamatainkat egyaránt érinti”. Számokat nem publikál a vállalat, ennek oka az az Audin belül meglévő szabály, hogy a dolgozóknak fel kell ajánlani a gyáron belüli más lehetőséget, amennyiben ezt nem fogadják el, akkor valóban marad a távozás.

Tavaly nyáron láttunk erre a példát, a piaci igények erőteljes ingadozása miatt a motorgyárban kevesebb volt akkor a munka, munkatársak szabadultak fel, ez negatívan hatott a foglalkoztatásra is. A Telexnek akkor a helyzetre rálátó források is megerősítették, hogy a gyáron belül voltak és vannak mozgások: ez leginkább azokat a motorgyári munkatársakat érintette, akik a V6 Otto-motor, az R4-es benzinmotor és a dízel R4 TDI gyártásán dolgoztak. Több tucatnyian voltak közülük olyanok, akik a felkínált – nagyrészt járműgyári – áthelyezést nem fogadták el, de a járműgyár továbbfoglalkozási lehetőséget nyújt a motorgyárban felszabaduló minden munkatársnak.

Hasonlóra most is lehet számítani, de nehéz elképzelni azt a mérnököt vagy irodai munkatársat, aki a több műszakos gyártásra lemenne; ahogy a több évtizede a motorgyárban dolgozó, nyugdíj előtt álló munkás sem örült a nagyobb fizikai megterhelést jelentő járműgyártási áthelyezésnek.

Az általunk elérhető legfrissebb adatok szerint az Audi Hungariánál a műszaki fejlesztésen 650–700 mérnök dolgozik, az Audi Hungaria Ahead Kft.-nél pedig nagyjából 500 irodai munkatársat foglalkoztatnak. A győri Audi munkavállalói létszáma a legutolsó, 2025. szeptemberi elérhető adatok alapján 11 626. A szám lassan, de folyamatosan csökken.

Az Audi működése Győr mindennapjait alapvetően meghatározza:

  • A több mint 11 ezer munkavállaló ugyanennyi családot is jelent a térségben, a beszállítókkal együtt pedig 50 ezer emberről beszélhetünk, akinek a megélhetését az autóipar biztosítja.
  • A győri Széchenyi István Egyetem több mérnökképzése is az Audira épül (külön tanszéke van az Audi Hungariának), számukra sem mindegy, hogy a szellemi munkaerőre milyen számban számít majd a vállalat.
  • Az Audi iparűzési adója a város kasszájának az alapja.
  • És a többi mellett a helyi építőipar is számolhatott eddig a biztos keresettel rendelkező audis munkavállalókra.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!