Pont akkor fulladt le a Mercedes Kecskeméten, amikor a BMW gázt ad Debrecenben

A Mercedes-Benz kecskeméti gyárában januártól kezdve áprilisig egy műszakos munkarendre álltak át egyes területeken. A vállalat a 24.hu megkeresésére ezt azzal magyarázta, hogy az egymilliárd eurónyi kiadást jelentő bővítéssel összhangban az üzemet új modellek gyártására készítik fel.

• A gyárbővítés is lassan zajlik, és a terv szerint 3000 új munkahely létrehozását eredményező toborzás sem kezdődött meg a lap forrása szerint. A vállalat szerint az építési és átalakítási munkálatok a tervek szerint haladnak, a toborzási és felvételi folyamat pedig tavaly októberben elindult.
• Az eladási számok alapján viszont a lap cikke szerint arra lehet következtetni, hogy nem csak a bővítési munkálatok miatt lehet szükség műszakcsökkentésre a gyárban. A jegybank decemberi Inflációs jelentése alapján tavaly január és szeptember között a gyár termelése 43 százalékkal esett vissza.

Tágabb kontextus: a győri Audi-üzemben idén nem töltik be a fluktuáció és a nyugdíjazás miatt megüresedő munkaköröket, és azokat sem, amelyeknél a feladatok megszűnnek. Mindez körülbelül 200 pozíció megszűnésével járhat együtt a Telex januári értesülése szerint.

Igen, de: a BMW debreceni üzemében gyártott új iX3 elektromos SUV iránti kereslet olyan erős, hogy 2026 végéig lekötötték a tervezett gyártókapacitást, ezért szükségessé válhat egy második műszak beindítása is – írta január végén az Automotive News.

• A szegedi BYD-gyárban beindult a próbagyártás, Botka László polgármester tájékoztatása alapján 960 dolgozót vettek fel eddig a gyárba – írta a Telex. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón azt mondta, a gyárban tavasszal indul a termelés.

Számokban: a nagy hazai járműgyárak közül a győri Audiban dolgoztak tavaly év végén a legtöbben, azonban az Audi Hungária alkalmazottainak létszáma 763 fővel csökkent 2025 januárja és decembere között. Ez érdemi, több mint 6 százalékos visszaesés. A második legnagyobb foglalkoztató a kecskeméti Mercedes volt, ahol a létszám 4843 főről 4980-ra nőtt 2025-ben.

• Az esztergomi Suzuki- és a szentgotthárdi Opel-gyárban nagyjából stagnált az alkalmazotti létszám, a BMW és a BYD létszáma pedig a gyártás beindulásával együtt, illetve azelőtt dinamikusan kezdett felfutni (a fenti és a grafikonon szereplő számokban csak a cégek alkalmazottjai szerepelnek, a kölcsönzött munkaerő nem).

• A teljes magyar járműiparban, amely a beszállítókat is magába foglalja, tavaly januárban 102 442 fő dolgozott a KSH adatai szerint, és ez novemberig szinte nem változott (négy fővel csökkent a teljes iparági foglalkoztatottság). Hosszabb távon viszont jelentősebb a csökkenés, 2019 elején még több mint 112 ezren dolgoztak a hazai járműiparban.

Felülnézet: a nagy autógyárak foglalkoztatottsági trendjeiben az iparágat jellemző bizonytalanság képeződik le. A német gyártók a kínai és az amerikai piacon is komoly kihívásokkal néznek szembe, amire költségcsökkentéssel és a modellfelhozataluk átrendezésével reagálnak.

• A BYD üzeme kapcsán voltak olyan várakozások, hogy ott már 2025 második felében beindul a gyártás, de ez végül idén tavaszra csúszott, és az eredeti tervekhez képest az is változott, hogy milyen modelleket szerelnek majd össze a szegedi üzemben.