Akiket bemondanak, azokat mi már előző nap elvittük

2021. május 13. – 22:35

Másolás

Vágólapra másolva

„Szállító” – ha ismeretlenek kérdezik, mi a foglalkozásuk, inkább csak ennyit mondanak. Volt, aki az első fuvar után inkább kilépett, más egészen jól váltott át a taxizásról, konyhafőnökségről vagy szállodai kiszolgálásról, amit úgyis ellehetetlenített a járvány. Ez a munka persze létezett előtte is, de a koronavírus miatt volt, ahol másfélszeresére növelték az állományt, megkettőzték a műszakokat. A hírekből nem szívesen követik a járványadatokat, elvégre azt, hogy az áldozatok száma nő-e vagy csökken, azt ők már egy nappal előbb úgyis tudják. Ez a mindennapok része azoknak, akik 2021-ben halottszállítókként dolgoznak. A Télizöld Kegyeleti Szolgálat bemutatta, mit jelent a munkájuk a koronavírus idején.

Magyarországon az elmúlt bő egy évben csaknem 30 ezer ember halt meg koronavírusban. Minden nap beszélünk a halottak számáról, de a statisztikák és grafikonok árnyékában a járvány sorsokat, családokat, életeket érintő hatása nehezen megfogható. Ezért döntöttünk úgy, hogy halottszállítók munkáján keresztül próbálunk betekintést adni a vírushelyzet legtragikusabb hozadékába, a halálozásba. Úgy véljük, egy ilyen fotósorozattal az eddiginél teljesebb képet kaphatunk arról, mi zajlik körülöttünk, és mennyire fontos minden eszközzel küzdeni a járvány ellen.

2020. március: havi 200 kórházi elhunyt szállítása, 2021. március: havi 500. Már ennek az egy budapesti kegyeleti vállalkozásnak a számai is mutatják, mit jelent a koronavírus-járvány. A profán logisztika nyelvére lefordítva ez kettőször kétfős éjszakai műszakot, hétvégi és ügyeleti műszakot jelentett a szokásos nappali üzemmód mellett, a hűtőkapacitás növelését, és a korábbiaknál sokkal több fekete zsákot, amelyből a járvány első felében egészen komoly hiány volt világszerte, mert minden kegyeleti vállalkozás ebből raktározott be – néha olyan pánikszerűen, ahogyan a vásárlók a vécépapírt, a konzerveket meg a száraztésztát kapkodták szét. Az elsők között, tavaly márciusban lett kötelező a belső térben a maszk használata, bár ma már mindenütt inkább az a furcsa, hogy volt idő, amikor ez másképp volt.

Ez fizikai munka is, de a pszichológiai része a megterhelőbb – mondta Novák Gergely. A Télizöld Kegyeleti Szolgálat tulajdonosa szerint erre fel kell készíteni a jelentkezőket, akik egy-egy műszakot elkísérnek, hogy lássák, mit is jelent ez a feladatkör. Van, aki az első fuvar után inkább továbbáll, van, aki viszont a halott temetésre való előkészítésébe is hamar beletanul, hogy méltósággal búcsúzhassanak el tőle a szerettei.

A járvány miatt azonban a fertőzöttek esetén korlátozottabban volt lehetőség a nyitott koporsós ravatalozásra, ami Novák szerint külön lelki terhet rótt azokra, akik közeli hozzátartozójukat veszítették el.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A halottszállítás a kórházak működésének szerves része. A halottak tárolásának feladata a járvány alatt egyre nagyobb részben hárult a kegyeleti társaságokra is. Bővíteniük kellett a hűtőházak kapacitását is, akár 50 százalékkal. Igaz, így is volt olyan kórház, ahová kiegészítő hűtőkonténert kellett rendelni, hogy megfelelően őrizhessék a holttesteket. A járvány kezdetétől a kórházi boncolások száma is lecsökkent, a holttestek biztonsági okokból előbb kerültek a hűtőházba, majd a temetőbe vagy a hamvasztóba, mint korábban.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A koporsó nem csak anyagi és esztétikai kérdés, országonként változhat az egészségügyi előírás alapján az is, milyen paraméterekkel kell rendelkeznie. A távolsági szállításnál a fémbetétes duplakoporsó alapvető elvárás, ahogyan a balzsamozás is. A képen egy Németországban elhunyt magyar állampolgár hazaszállítását készítik elő.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A járvány harmadik hullámának csúcsán volt, hogy a járvány előtti 8 helyett 12–16 elhunytat kellett elszállítani. „Ez azért nyomasztó” – mondta a cég egyik alkalmazottja, aki a járvány idején került a céghez, miután a vendéglátást is ellehetetlenítette a koronavírus. Ha kérdezik, mivel foglalkozom, annyit mondok, szállító vagyok. „A barátaimnak, akik egészen más munkakörökben ismertek meg, diszkréten elmagyarázom, mit kell csinálnunk. Mielőtt idejöttem, csak a nagyapám temetésén voltam.”

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Eleinte nem, később azonban elismerték az oltási programban, hogy a halottszállítókat az egészségügyi dolgozókkal együtt kell beoltani. Ez végül februárban megtörtént. „Sikerült elfogadtatni, hogy mi is az egészségügyi folyamat része vagyunk” – mondta Novák, aki már 13 éve dolgozik a kegyeleti szakmában. A területre gazdasági oldalról került, amikor egy spanyol temetkezési cég magyarországi terveivel kellett foglalkoznia. Az végül nem valósult meg, Novák viszont maradt az ágazatban.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Márciusban sok, koronavírussal fertőzött holttestért kellett menni lakásokba is, áprilisra azonban már szinte csak kórházakból kaptak hívást covidos elhunythoz. Az otthoni haláleseteknél – amelyek száma a szakmabeliek szerint nem nőtt radikálisan, ellentétben a kórháziakkal – előbb a halottkém kimegy a helyszínre, megállapítja az okot. Ha nincs bűncselekményre utaló jel, alapesetben akkor is boncolást rendel el. De idős elhunytak esetében, ha bűncselekmény nem merül fel, akkor nem feltétlenül kerül sor boncolásra. Ilyenkor az elhunytat koronavírusra sem kell tesztelni. Ha nincs boncolás, akkor a kegyeleti cég a halottasházába szállítja a holttestet. A hozzátartozó bemegy a céghez, megrendeli a temetést, eldönti, hogy urnás lesz vagy koporsós. Magyarországon a nagyvárosok és Budapest esetében 90 százalékban az előbbi.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Covidos áldozatnál a protokoll dupla zsákot ír elő, és ügyelni kell arra is, hogy a csomagolás előtti mozgatásnál ne nyomódjon meg a tüdő, mert a fertőzés veszélye egy ideig még a halál után is fennállhat. A koronavírussal fertőzött halott elszállításakor magától értetődő a teljes védőfelszerelés, overall, maszk, arcpajzs, kesztyű, legyen az otthoni vagy kórházi eset a Covid-osztályról.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A holttest előkészítése fontos része annak, hogy az elhunytat méltósággal temessék el. „Alapvédő felszerelés a szemüveg, maszk, karvédő, plexi, gumikesztyű: ez mindenképpen kell. Koronavírusos holttest esetén pedig overall is. Megmosdatod, lefertőtleníted, felöltözteted az utolsó útjára. Arcmasszázst kell csinálni, speciális krémmel bekenve. Olyanná tesszük, mintha aludna. Az a cél, hogy megnyugvást mutasson” – mondta egy munkatárs. Erre most már koronavírusos esetén is lehetőség van, de ekkor a szabályok szerint csak a legszűkebb körben láthatják az elhunytat.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A kórházakba az elhunytakért bejáró halottszállítók megosztottak abban, mennyire van szükség arra, hogy a sajtón keresztül a nyilvánosság betekintést nyerjen a kórházakba és különösen a covid-intenzív osztályokra. Volt, aki feleslegesnek ítélte, igaz, volt, aki csak azért nem érezte fontosnak, hogy a sajtóban az ottani viszonyokról is szó legyen, mert a munkája során egyébként is ezt látja, legalább akkor távolabb szeretne lenni, amikor nem dolgozik. „A számok nekünk nem mondanak újat, akiket az operatív törzs bemond, azokat mi előző nap már elvittük.”

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A 2020 novemberében kihirdetett veszélyhelyzet óta Magyarországon a temetések legfeljebb ötven fővel tarthatók meg. Az oltási program előrehaladtával ez a korlátozás enyhülhet.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A kórházak és a kegyeleti szolgálatok között egyébként is folyamatos a kommunikáció, ez a járvány alatt még intenzívebb volt, miután utóbbiak egyre több halott őrzését vállalták át hosszabb időre. A Télizöld például két hűtőkonténerrel bővített, így egyszerre 140 holttestet képes megfelelően tárolni. „A kórházi patológia a kegyeleti szolgálatok szállítási és őrzési kapacitásával együtt mozog” – fogalmazta meg pragmatikus logisztikai nyelven Novák Gergely.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Magyarországon 17 hamvasztó működik, ebből a fővárosban egy van, Budafok-Tétényben. Az öt éve megnyitott Budapesti Hamvasztó idén márciusban másfélszer annyi hamvasztást bonyolított le, mint tavaly márciusban. A hamvasztók mennyisége és kapacitása azonban elegendő volt, ellentétben a járvánnyal Európában először sújtott Észak-Olaszországgal. Bergamóban ugyanis nem csak a kórházak, de a halottasházak is túlterheltek voltak, Magyarországon – ahol a járvánnyal összefüggésben hétfőig 28 693 ember halt meg – legalább ezt sikerült elkerülni.

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.

Kedvenceink