Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Hétről hétre újabb kutatás állítja, újabb szakértő áll ki amellett, hogy az alkoholnak nincs biztonságos mennyisége, már a kis mennyiség is káros. Sokáig egy pohár alkoholban állapítottak meg a biztonságos limitet a táplálkozási ajánlások, most a Trump-adminisztráció új amerikai ajánlása viszont egyszerűen mérsékelt fogyasztást javasol, miközben a kutatások egyre nagyobb önmérsékletre buzdító eredményekre jutnak.
Mivel az alkohollal kapcsolatos tudományos ítéletek egyre szigorúbbak, különösen nagy hitetlenkedést váltott ki pár éve, amikor a közösségi médiában vörösboros üvegekkel a kezükben látható kisgyerekek fotói futottak körbe. Sokan vélték a mesterséges intelligencia termésének a képeket, pedig valódiak. 1956-ig valóban engedélyezték az alkoholos italokat a francia iskolákban, ekkor is csak a 14 éven aluliakat tiltották el tőlük, sőt a teljesen alkoholmentes gyerekétkeztetés bevezetésére is csupán 1981-ben került sor.
Mindennek természetesen nem az volt a célja, hogy a gyerekek pityókásan végezzék legkorábbi tanulmányaikat, szedálni sem akarták őket, ahogyan az a kedvelt hazai mondás tartja, amely szerint a pálinkás cumi nyugtatja le a legjobban a nyűgös babákat. Az iskolai borfogyasztásnak egyszerű kulturális okai voltak. A francia több ezer éve a legkifinomultabb gasztrokultúrának számít, ebben pedig fontos szerepe van a borkultúrának is – bár a History Facts cikke emlékeztet rá, hogy azért a bort nem a franciák találták fel, a legrégebbi borászatot, amely 6100 éves, egy örmény barlangban fedezték fel régészek.
A bor mindent elsöprő népszerűségében fontos szerepe volt a pasztőrözés atyjának, Louis Pasteurnek is, aki a 19. század közepén rájött, hogy ha felmelegíti a bort, akkor megsemmisíti a benne található veszélyes mikrobákat. Ez a felfedezés a tejiparban vált igazán fontossá ugyan, de akkoriban úgy vélte, hogy a bor a legegészségesebb ital, biztonságosabb a víznél is. Emellett az ötvenes évekig éltek olyan hiedelmek is, amelyek szerint a bor erőt ad a gyerekeknek, sőt a borfogyasztás fontos felnőtté, férfivá avató rítusnak is számított.
A francia gyereknevelésnek máig szerves része a beavatás a nemzet gasztronómiájába, bár ennek manapság már nem annyira a bor áll a középpontjában, hanem például a sajtok és az éttermi étkezés szokása. Erről is szól többek között Pamela Druckerman könyve, amely magyarul a tartalomra sehogyan sem utaló Nem harap a spenót címmel jelent meg, és a francia gyereknevelésről szól az altatástól a táplálkozásig. A könyv beszámolói szerint a francia közétkeztetésnek a gyerekek pici korától fontos része, hogy megtanulják, hogyan kell többfogásnyi étkezést türelmesen végigülni, és rendszeresen kóstolgatnak különféle sajtokat, a szertartásos étkezés a tananyag fontos eleme.
A pityókás iskolások korának az egészségesebb közétkeztetésért harcoló Pierre Mendès France francia politikus rendelete vetett véget. Az alkohol betiltásán túl azért is küzdött, hogy a gyerekek több zöldséget és gyümölcsöt egyenek az iskolában, és ő vezette be azt is, hogy az iskolások igyanak napi egy pohár tejet. Már a második világháború előtt megpróbálta tejre váltani a bort, de kezdeményezéseit elsöpörte a háború.
A rendelkezés nem volt igazán népszerű, Mendèst azzal vádolták, hogy a tejiparnak akar kedvezni. Állítólag sokan azóta is vitatkoznak azon, vajon azok a rendelkezések, amelyek tiltják az alkohol fogyasztását, nem serkentik-e inkább a hajlamot a túlzott mértékű alkoholfogyasztásra.
