Az első olimpián, 1896-ban az olimpiai öt karikát még nem ismerte a világ, mert csak 1914-ben alkották meg, a nemzetek zászlós felvonulását viszont már megtartották az athéni megnyitón az első alkalommal is.
1936-ban, a berlini olimpián 49 nemzet vett részt, ami jelentős növekedés volt, mert négy évvel korábban, Los Angelesben még csak 32 ország nevezett be. Berlinben egytől egyig a saját nemzeti lobogójuk mögött meneteltek a sportolók – vagyis csak majdnem.
Haiti piros-kék zászlaja alatt bevonult René Ambrose súlyemelő, az ország egyetlen olimpikonja. Előtte azonban, még az olimpiai faluban a liechtensteini küldöttség mind a hat képviselője elkerekedő szemmel nézte, hogy nekik is pontosan ugyanolyan piros-kék színű a lobogójuk, és ugyanúgy megfelezi a két szín a téglalapot.
Először azt hitték, véletlen történt, és a szervezők esetleg tévedésből összecserélték a zászlókat. Később kiderült, hogy nem volt semmilyen félreértés, és a két ország polgárai, ha egymástól tízezer kilométerre éltek is, ugyanolyan zászlót használtak. Haiti már korábban is ott volt a nyári játékokon, Liechtenstein azonban mindaddig csak téli olimpián szerepelt, így a berlini olimpián derülhetett ki, hogy mindenben megegyezik a két zászló. Az egyik liechtensteini résztvevő fel is hívta a kormányát, hadd fordítsa meg a zászlót, és úgy használja.
Nyilván egyik nemzet sem akarta annyiban hagyni ezt a hasonlóságot. Az európai miniállam a jelképét, a koronát helyezte el a bal felső sarokban, amiről egy évvel az olimpia után döntöttek hivatalosan. A karibi ország pedig a zászló mértani közepére rakta a címerét, amiben egy pálmafa a központi motívum a dob mellett, hogy jól meg lehessen különböztetni őket a jövőben. Az egyetlen haiti résztvevő végül már a megnyitón is egy fabrikált zászlóval vonult fel, amire ráragasztották a később hivatalosan is a zászló részévé tett címert.
Ha a németek nem építettek volna olimpiai falut, vélhetően csak jóval később derült volna ki, hogy egymástól függetlenül ugyanazt a színkombinációt használta a két ország. Ambrose egyébként megsérült még a 75 kilósok versenye előtt, így végül Haiti egyetlen olimpikonja nem tudott rajthoz állni.
Van egyébként két ország, amit ma sem zavar, hogy szinte teljesen ugyanolyan a lobogójuk. Csád és Románia centire ugyanazt a függőlegesen tagolt kék-sárga-pirosat használja évtizedek óta, a színek csak árnyalatokban térnek el, de egyikük sem változtatott.
Olimpiai szemszögből közös Haitiben és Liechtensteinben, hogy nyári olimpiáról egyiknek sincs aranyérme. Előbbi két érmet nyert – egy ezüstöt és egy bronzot –, mindkettőt még a berlini olimpia előtt. Utóbbinak nyári olimpiáról érme sincs, a téli játékokon viszont már eljutottak tíz éremig. Ebből a két aranyérmet Hanni Wenzel nyerte 1976-ban Innsbruckban, egyet szlalomban, a másikat óriás-műlesiklásban.
Liechtensteinben nemcsak a zászló, hanem az ország himnusza sem teljesen egyedi, mert emlékeztet egy másik dallamra. Amikor az Anglia–Liechtenstein-futballmeccset rendezték 2001-ben, ott is felmerült, hogy rendezői hiba történt, de nem. A szöveg teljesen más, hiszen a miniállam hivatalos nyelve eleve a német. De ugyanarra a dallamra énekelnek németül, mint az angolok a híres a himnuszukat. Más országok is vannak hasonló helyzetben, erről itt írtunk.
