A csontkovácsolás eljárását egy kanadai férfi, Daniel David Palmer dolgozta ki a 19. század végén. Palmer életét rengeteg legenda övezi, sok mindenről a mai napig nehéz eldönteni, hogy valójában megtörtént-e, vagy sem. Az egyik legfurcsább ilyen sztori kétségkívül az, hogy a csontkovácseljárás ötletét egy szeánsz során egy halott orvos szelleme adta át neki.
„Erről a régi-új tanról az első ismereteimet dr. Jim Atkinsontól kaptam, aki körülbelül ötven évvel ezelőtt az iowai Davenportban élt, és élete során megpróbálta népszerűsíteni a ma kiropraktika néven ismert elveket. Nem azért bukott meg, mert az elvek hibásak voltak, hanem az akkori intellektualitás miatt nem volt kész erre az előrelépésre. Dr. Atkinson gyakran tájékoztatott arról, hogy az ókori egyiptomiak legalább 3000 éve ismerték és gyakorolták az elmozdult csigolyák helyreállítását a bajok enyhítésére” – olvasható Palmer önéletrajznak is beillő tankönyvében.
Ez az idézet akár ártalmatlannak is tűnhet, hiszen Atkinson tanait akár a feljegyzéseiből is ismerhette Palmer, csakhogy állítólag szeánszok során az orvos szelleme maga fedte fel számára a csontkovácsmesterség alapjait, ahogy azt a „gyakran tájékoztatott” kifejezés is elárulja.
Palmer szerint Atkinson egy „intelligens szellemlény” volt a „túlvilágról”, akivel inspiráción és spirituális sugalmazásokon keresztül beszélgetett – írta Wiggins és Engel a Chiropractic Journal of Australiában megjelent cikkében.
Palmer egyébként a spiritualizmus tanait követte, és olyan területeken dolgozott, amelyekről ma már egyértelműen tudjuk, hogy az áltudományokhoz tartoznak. A kiropraktika előtt Palmer mágneses gyógyítással kereste a kenyerét: azt gondolta, hogy úgy tudja koncentrálni a test mágneses erejét, hogy egyik kezét a beteg szerv fölé, egyik kezét pedig alá helyezi, és saját energiájával a gyógyító mágneses energiát egyik oldalról a másikra áramoltatja. Nem nehéz megmondani, hogy mekkora tudományos alapja van egy ilyen eljárásnak, de az biztos, hogy a 19. század végén bevett eljárásnak számított.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a polgárháború utáni Amerikában a spiritualizmus nagyon elterjedt volt, egyfajta elszakadást jelentett az addigi szigorú vallásos dogmáktól, és lehetőséget adott a polgárháborúban elhunyt katonák családjának a megfelelő lezárásra, gyászolásra. Palmer korai spirituális tapasztalatai jelentős hatással voltak későbbi nézeteire. 1871-ben feleségül vette Abba Lordot, aki önmagát doktornak nevezte, és tisztánlátó orvosként, médiumként, jósnőként és pszichés gyógyítóként írta le magát. Nagyon valószínű, hogy Lord vezette be Palmert a spiritiszta gyakorlatokba, nincsenek ugyanis feljegyzések arról, hogy ez előtt ilyesmivel élt volna. Palmer felfedezte, hogy Lordot „mágneses transzba” tudja juttatni, azt állítva, hogy képes volt elküldi lelkét „távoli helyekre”, olyanokra, amelyek „közvetlen kapcsolatban álltak egy másik világgal”. Úgy tűnik, ezek a tapasztalatok tovább vezették Palmert a spiritualizmus világába.
Bár sok forrás szerint Palmer és Atkins szeánszokon „beszélgettek egymással”, erre nincs bizonyíték, Palmer szerint inspirációkat és lelki sugalmazásokat küldött neki az elhunyt orvos. Sokan azt is kétségbe vonják, hogy Atkinson valaha létezett-e, még az is előfordulhat, hogy Palmer szándékosan találta ki az egész misztikumot az eljárása körül. A legvalószínűbb magyarázat viszont valószínűleg az, hogy Palmer őszintén hitte, hogy egy szellem beszél vele, ami az akkori spiritualista hiedelmekkel összhangban áll.
A kiropraktika támogatói szerint nem szabad Palmer spiritiszta hiedelmeivel igazolni a csontkovácsolással szembeni kritikákat, hiszen például Pasteur és Edison is lelkes hívei voltak a spiritizmusnak. Ez az érvelés ott bukik el, hogy a két tudós egyike sem állította, hogy szellemektől tett volna szert az ötleteire, és felfedezéseiket azóta a tudománynak sikerült igazolnia, ellentétben a csontkovács-tevékenységgel.
A módszert ugyanis az 1800-as évek óta nem sikerült tudományosan igazolni, bár anekdotikus beszámolók persze vannak a sikerességéről. Egy több milliárd forintos iparágról beszélünk, amelynek kiropraktőrei sokszor úgy kommunikálnak, mintha orvosok lennének, ezzel megvezetve a betegeket. A csontkovácsmesterséghez ugyanis nincs szükség orvosi egyetemre, csak egy néhány hetes, sőt alkalmanként néhány napos tanfolyam elvégzésére.
Palmer életének több másik szakaszát is legendák övezik: van, aki úgy tartja, hogy saját maga is tudta, hogy a kiropraktika nem működik. A halálát vagy tífusz, vagy pedig saját fia okozta, aki elütötte egy autóval.
Palmer valószínűleg egyébként Andrew Stilltől tanulta az oszteopátiát, lemásolta számos koncepcióját, és ebből létrehozta a kiropraktikát. Azt állította, hogy a betegségek 95 százalékát a gerinc szubluxációi okozzák, ezért ezen eltérések korrekciója az legjobb terápia szinte minden állapot esetén. Ma már tudjuk, hogy a csontkovácsok által leírt szubluxációk nem léteznek. Palmernek és fiának ettől függetlenül sikerült népszerűvé tennie a kiropraktikát. Palmer számos kiropraktikai iskolát alapított, és több könyvet is írt, amelyek máig ennek a terápiának az alapját képezik.
A csontkovácsmesterség gyakorlói még mindig azt vallják, hogy a betegségek 90 százalékát a csigolyák elmozdulása okozza, így azok kezelésével szinte minden gyógyítható. Mozgásszervi problémák kezelésére egyébként sok helyen használnak gerincmanipulálásra alapuló módszereket (Magyarországon is, igaz, nálunk csak orvos végezhet ilyen kezelést), az áltudomány vádja az eredeti teóriát valló kiropraktőröket szokta érni, akik állításuk szerint akár szívproblémákat, asztmát vagy süketséget is meg tudnak gyógyítani a csigolyák helyretételével.
Azon lehet vitatkozni, hogy mennyire állja meg a helyét az andekdotikus érvelés a kiropraktika javára, azon viszont nem, hogy potenciálisan óriási veszélyeket jelent az alkalmazása. A fej és a nyak körüli ízületeket létfontosságú erek veszik körül, súlyos következményei lehetnek annak, ha valaki rosszul ropogtatja őket. 2017-ben egy brit férfi halt meg egy csontkovácskezelés után, miután lebénult és több ponton megsérült a gerince. 2022-ben egy brit nő kapott stroke-ot és bénult le a kezelés után. Kutatás is készült 2010-ben arról, hogy hány halálozás történt a csontkovácskezelések után, a következtetés szerint az eljárás veszélyei jóval meghaladják az előnyeit.
(Források: The Los Angeles Times, IFL Science, Chiropractic Journal of Australia, Journal of Chiropractic Humanities, Chiropractic For Students and Practitioners, The Guardian, Bizarre Medical Ideas, Index, Index, Egészségkalauz, International Journal of Clinical Practice)
