Ha az ember mostanában szívmelengető, pozitív hírekre vágyik, nem az amerikai bankszektor helyzetére fog ránézni. Kicsit több mint egy hónapja csődölt be gyakorlatilag egyik napról a másikra a Silicon Valley Bank, az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja, három nappal később pedig a hatóságok bezárták a Signature Bankot. A bankpánik Európába is átgyűrűzött, és még a Credit Suisse svájci nagybank is megingott, felvásároltatta magát.
Ennek ellenére igenis vannak amerikai bankos sztorik, amelyektől nem ugrik össze azonnal az ember gyomra, és nem jön elő a 2008-as válság utáni poszttraumásstressz-szindróma. Ilyen például a Kentland Federal Savings and Loan (KFSL) története, ami tulajdonképen attól csodálatos, hogy meglehetősen eseménytelen.
A KFSL már több mint száz éve szolgálja az Indianában található Kentland lakóit (a városban jelenleg 1641-en élnek, azaz kicsit többen, mint Pacsán, de valamivel kevesebben, mint Visegrádon), és 1920-as indulása óta végig egy család, Sammonsék kezében maradt. Szó szerint, ugyanis a banknak egyetlen fiókja van, annak pedig egy állandó dolgozója, a tulajdonos, James A. Sammons. A Szövetségi Betétbiztosító Társaság szerint a KFSL eszközállománya mindössze 3,08 millió dollár, így ez az Egyesült Államok legkisebb önálló bankja. Ez alig több mint 1 milliárd forint.
Mindebből talán látható, hogy nem egy óriásbankról van szó. Ahogy írtuk, egyetlen fiókja van, és a szolgáltatási köre is hasonlóan korlátozott. Nincs ATM, nincs netbank, csak és kizárólag lakáscélú jelzáloghitelt lehet felvenni, valamint megtakarítási számlát lehet nyitni. Ha egy kentlandi erre adja a fejét, jobb, ha felkészül, ugyanis mindez jó sok papírmunkával jár. Ennek egyik oka az, hogy ahogy itthon, úgy az Egyesült Államokban is egy csomó mindent kell banki ügyintézéskor aláírni, a másik viszont az, hogy az 55 éves Sammons mindent papíron intéz, nincs számítógépes rendszerük.
„A számítógépek tök jók, amikor működnek, de nekem nincs türelmem hozzájuk”
– mondta nevetve a Bloombergnek.
Egyik oldalról érthető, hogy egy ilyen pici, kifejezetten helyi bank fent tudott maradni ennyi ideig, hiszen a helyiek jól ismerték Sammonsékat. A jelenlegi tulajdonos és legalább két másik felmenője az önkormányzatnál is dolgozott, így a bank a helyieknek a megbízhatóság, folytonosság egyik szimbóluma. Az 1920-as évek tőzsdés válságait is átvészelték, az akkoriban frissen megnyitott KFSL volt az egyetlen bank a városban, ami nem borult be. Ez megalapozta a helyiek bizalmát. Arról nem is beszélve, hogy nem számolnak fel különböző díjakat. Nincs utalási költség, nincs számlahasználati díj, a kamatokból élnek.
A postákhoz vagy orvosi rendelőkhöz hasonlóan a bank közösségi térként is funkcionál. A hitelesek fele saját maga viszi és a fiókban fizeti be a havi törlesztőrészletet, nem postán adnak fel csekket. Sammons szerint ez jó indok nekik arra, hogy kimozdulhassanak a házból és beszélgethessenek valakivel. Büszke rá, hogy ha valaki oda akar telefonálni, akkor tudja, hogy nem kell hosszú percekig gépzenét hallgatnia, miközben egy robot néha megnyugtatja, hogy hívása fontos a cégnek. Az ügyfél biztos lehet benne, hogy vagy Sammons, vagy a részmunkaidős Michelle Alexander szól majd bele a telefonba.
Árnyoldal
Az 1930-as évek szabályozása kifejezetten kedvezett a kisebb pénzintézeteknek, és tilos volt államhatáron túlnyúlva fiókot telepíteni. Szóval ha egy bank Texasban működött, akkor nem nyithatott egy új fiókot Új-Mexikóban. Ezt a szabályt 1994-ben, a Riegle–Neal törvénnyel Bill Clinton eltörölte, ami hozzájárult ahhoz, hogy több kisebb bank is egybeolvadt. A 2010-es Dodd–Frank törvény sok pénzügyi kötelezettséget rótt ki a kisebb bankokra, ami miatt több bezárt, felvásároltatta magát egy nagyobb bankkal, vagy felhagyott bizonyos szolgáltatásokkal, tehát ez is a kis bankok számának csökkenésével járt.
Ahogy a Silicon Valley Bank (felvásárolja a First Citizens Bank) vagy a Credit Suisse (felvásárolta a riválisa, az UBS) esetében, a bankrendszer problémás időszakai mindig tele vannak felvásárlásokkal, egyesülésekkel.
A szabályozások alapján a KFSL-t nehéz kicsi vagy közepes banknak nevezni, mert azok felső határa az 50 milliárd dolláros eszközállomány. A bank 3,08 millió dollárja ennek a 0,006 százaléka. Szakértők nem is jósolnak nagy jövőt Sammons bankjának.
„Nemrég átvizsgáltak minket, és az illetékesek aggódnak a tőkenövekedésünk miatt – úgy látják, hogy túl kicsik vagyunk, hogy fennmaradjunk”
– mondta Sammons.
Hiába a helyiek bizalma, Sammons múlthoz való ragaszkodása biztos nem segít a bankja jövőjén. Két másik bank is üzemel a városban, és a KFSL egyelőre még piacképes a kedvező feltételei miatt, de a fiatalok kevésbé értékelik a személyes szálat. Mind kevesebb jelzáloghitelese van, jelenleg nagyjából 40, és ahogy az ügyfélköre öregszik, ez a szám egyre csak csökken. A fiatalok már nem azért akarnak bankba járni, hogy átbeszéljék a helyi pletykákat. Sőt, fogalmazhatunk inkább úgy is, hogy a fiatalok a hátuk közepére sem kívánják a bankolást, és ha tehetik, amit lehet, online intéznek. Ha ehhez hozzáadjuk a szolgáltatások szűk körét és a felszámolt díjak hiányát, érthető, hogy Sammonsnak miért van nehéz dolga.
Ebbe egyébként már beletörődött. Tudja, hogy egy ilyen kicsi városban kockázatos így működni, így nem lepi meg, hogy ő lehet az utolsó banktulajdonos a családban. Négy fia van, ebből hárman ikrek, de egyikőjüket sem érdekli a családi vállalkozás fenntartása.
„Ha kiszállok – vagy azért, mert a hatóságok kierőszakolják, hogy beolvadjunk, vagy mert én döntök úgy –, akkor valakinek fel kell majd vásárolnia minket”
– mondta a jövőbeli kilátásokról.