Egy sörözés miatt tudjuk, hogy tényleg rosszabbul alszunk teliholdkor

2022. október 31. – 12:04

Egy sörözés miatt tudjuk, hogy tényleg rosszabbul alszunk teliholdkor
Telihold Manhattan felett, New Yorkban, 2022. június 14-én – Fotó: Tayfun Coskun / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Tudományos kutatás is igazolja a népi megfigyelést – a telihold valóban rosszabb minőségű alvást okoz. De miért? Ha néhány tudós nem megy el holdtöltekor sörözni, talán ma sem tudnánk a választ.

Mivel a Holdnak nincs saját fénye, Föld körüli keringése során a megvilágítottsága állandóan változik. Teliholdkor az idelenn lévő megfigyelő szemszögéből a Nap teljesen megvilágítja, a teljes, kerek sziluett látszik kitakarás nélkül. Emiatt ilyenkor az éjszakák sokkal világosabbak.

Pont ilyen világos éjszaka volt akkor is, amikor a Bázeli Egyetem kutatói, dr. Christian Cajochen biológus és kollégái holdtölte idején italoztak egy helyi pubban. Két kör között arról kezdtek el beszélgetni, mennyiben lehet igaz az a népi megfigyelés, miszerint a Hold összezavarja az alvásunkat. Akkor vetődött fel bennük az ötlet, hogy egy évekkel azelőtti kísérletük eredményeit újra elemezve választ adhatnak a kérdésre.

A korábbi kísérlet során 33 önkéntes alvásmintáját elemezték részletesen. Kontrollált, laboratóriumi körülmények között EEG-vel figyelték az agyi aktivitást, valamint azt, hogy mennyi ideig és milyen mélyen aludtak a résztvevők. Bár akkor nem a Hold, hanem az életkor alvásra gyakorolt hatását vizsgálták, minden adat rendelkezésükre állt, hogy választ kapjanak a kínzó kérdésre: tényleg rosszabbul alszunk-e teliholdkor? Ugyan végeztek már mások a témában kutatásokat, de Cajochen publikációja előtt nem állt rendelkezésre megbízható, kvantitatív kutatás arról, hogyan befolyásolhatja a Hold az agykérgi aktivitást alvás közben.

A kísérlet azért is volt különösen érdekes, mert sem a benne részt vevők, sem a tudósok nem voltak tisztában azzal, hogy a Hold hatásait keresik, azaz az előzetes elvárásaik sem befolyásolhatták az eredményeket. Ráadásul sokáig azt gondolták a tudósok is, hogy ilyenkor a Hold fénye, azaz a világosabb éjszaka miatt álmatlanok az emberek. Cajochenék alanyai viszont egy erre a célra kialakított laboratóriumban aludtak.

A kutatók meg is találták az összefüggést. Adataik szerint a kísérleti alanyoknak a telihold környéki napokban közel fél órával kevesebb alvás jutott. Este átlagosan 5 perccel később aludtak el, 20 perccel korábban ébredtek és az alvás minősége is rosszabb volt, 30 százalékkal kevesebb mélyalvási fázissal, mint egyébként. Cajochenék tehát bebizonyították, hogy

teliholdkor tovább tart elaludni, kevésbé mélyen és rövidebb ideig alszunk.

Cajochen szerint a cirkalunáris ritmus hatása arra az időszakra vezethető vissza, amikor a Hold még szinkronizálhatta az emberi viselkedést. A tengeri élőlényeknél ez a jelenség ma is ismert, egyes fajoknál a holdfény szabályozza a szaporodási ciklust. Az embereknél a modern élet vívmányai már elnyomják, illetve módosítják a Holdhoz való igazodást. A kutató állítja, hogy a holdciklus szempontjából a fény fontos szerepet játszik a biológiai óra és a környezeti hatások szinkronizálásában, de a belső óránk fények nélkül is működik. A svájci kutató hangsúlyozza, a pontos válaszokat még nem ismerjük, érdemes lenne tovább kutatni az égitest hatását az emberre.

A Hold nem csak a kutatókat nyűgözi le, az emberiség kultúrtörténetében is kitüntetett helyet foglal el. A korai vallások nagy részében istenként tisztelték, de az angol „lunatic”, azaz őrült kifejezés is a latin luna, azaz a hold szóból ered (lásd még a magyarban a holdkóros kifejezést). Számos felmérés bizonyítja, hogy az emberek ma is hisznek a holdhatásban. Egy tanulmány szerint az angol egyetemisták 45 százaléka számít teliholdkor megmagyarázhatatlan viselkedésre. Ám mindez a pszichológusok szerint csupán illuzórikus korreláció, azaz olyan asszociációt észlelünk, ami valójában nem létezik. Például népszerű elmélet, hogy sok szülés indul be teliholdkor, és ezt a Hold hatásának tulajdonítják – pedig valójában már sokszor cáfolták az alapfelvetést, hogy holdtöltekor több gyerek születne.

Ezzel a témával foglalkozik Isaac Asimov A Hold tragédiája című esszékötete is, ami nem tudományos mű ugyan, de jól ábrázolja, hogy a Hold titokzatossága a művészeket és a kutatókat egyaránt lenyűgözi, az olyan klasszikusoktól, mint Debussy Clair de lune-je Dua Lipa albumborítójáig.

Elon Musk pedig már a Hold-turizmust készíti elő, sőt elvileg telket is vásárolhatunk odafenn, ami már csak azért is érdekes, mert ez jogilag lehetetlen, nemzetközi szerződésekben van lefektetve, hogy nem lehet „gyarmatosítani”, kizárólagosan birtokba venni, és fegyverkezési célokra felhasználni sem.

Azoknak, akik nem akarnak sem telket vásárolni a Holdon, sem a közeljövőben odautazni, viszont holdtöltekor is szeretnének jót aludni, érdemes megpróbálkozni a következőkkel:

  • a hálószobában legyen minél hűvösebb és sötétebb;
  • próbáljunk mindig azonos időben feküdni és kelni;
  • ne szunyókáljunk hosszan napközben, viszont mozogjunk rendszeresen;
  • ne használjunk elektromos kütyüket elalvás előtt;
  • se éhesen, se degeszre tömve ne feküdjünk az ágyba.

A cikk legelejét a publikálás után pontosítottuk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!