Miért félnek a távol-keleti országokban a négyes számtól?

2021. június 06. – 06:33

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Mi itt a kis nyugati buborékunkban azt hihetnénk, hogy a világ összes babonására a tizenhármassal lehet a frászt hozni, pedig valójában kultúránként eltérő lehet, ki melyik számtól borul ki. Több távol-keleti országban például a számunkra teljesen ártalmatlannak tűnő négyest tartják szerencsétlen és ezért kerülendő számnak.

Ennek a jelenségnek neve is van: tetrafóbia. (Nyugalom, a tizenhármastól való félelem sem maradt név nélkül, az a triszkaidekafóbia.) A magyarázata pedig, hogy a „négy” (四, sì) kiejtése a mandarinban és más kínai nyelvekben is nagyon hasonló a „halál” (死, sǐ) kiejtéséhez, amit nagyon rossz ómennek tekintenek. Mivel más környező országok is Kínából importálták e szavak kiejtését, Kína mellett például Tajvanon, Japánban és Dél-Koreában sem különösebben kedvelik a négyes számot – a kivétel egyébként Vietnám, ott az eltérő kiejtés miatt nincs ilyen probléma. Itt egy táblázat is található a két szó kiejtéséről a különféle nyelvekben.

(Frissítés: Egy Vietnámban élő olvasónk jelezte, hogy az alapvetően eltérő kiejtés ellenére a négyes ott is balszerencsés számnak számít. „Vietnámiul a négy hivatalosan 'bốn' de hétköznapi környezetben sok helyen előfordul 'tư', alakban is, például dátumoknál, vagy a napok, hónapok neveiben. A tư más hanglejtéssel ejtve halált (tử) vagy öngyilkosságot (tự tử) jelent. Én sokáig ennek is tudtam be a balszerencsés dolgot, de helyi ismerőseim szerint alapvetően az erős kínai kulturális hatás mellett a fő ok a buddhista hitből eredő »az élet 4 szakasza«️ koncepció: 1. születés 2. fiatalság 3. időskor, 4. halál. Tehát a 4. lépcső érthetően az amire az emberek többsége itt sem áhítozik túlzottan” – írta.)

De annyira nem, hogy a négyest gyakran inkább ki is hagyják az épületek emeleteinek vagy a kórházak szobáinak számozásakor. Sőt nem is csak a négyest, hanem a négyessel végződő további számokat is. Ezek közül a kantoni nyelvben a tizennégy és huszonnégy még rosszabb is, mint a sima négyes, mert előbbi kiejtése a „biztosan meghalni”, utóbbié a „könnyű meghalni” kifejezésekéhez hasonlít.

Ráadásul előfordul, hogy akkor már a tizenhármast, sőt az egyesekben szintén szorongást keltő nullát is hanyagolják. És ahol mindenre próbálnak figyelni, ott olyan foghíjas számozás kerekedhet a dologból, mint ebben a liftben, amelyet egy sanghaji lakóházban fotóztak:

Fotó: Chrisobyrne / Wikipedia

Ez egyébként nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen átugornak egy lépcsőt a számsorban, megoldható a dolog úgy is, hogy például 4 helyett 3A-t használnak – de hogy a 14 helyett mit használnak ott, ahol a 13A sem jöhet szóba, abba már bele sem merünk gondolni.

A pekingi közlekedési hatóság a rendszámtáblákról is lehagyja a négyest, de olykor világmárkák is belefutnak a problémába. Az Alfa Romeo például a kétezres évek elején megváltoztatta miatta egy autómodellje nevét Szingapúrban, mert abban eredetileg szerepelt a 144-es szám, a Nokia pedig a telefonjai nevéből hagyta ki a félelmetes négyest.

De amikor Peking lemaradt a 2000-es olimpia rendezéséről, még az is felmerült, hogy talán azért a 2008-as játékokkal próbálkoztak legközelebb – ekkor már sikerrel –, mert nem szerették volna a 2004-es számmal borzolni a kedélyeket.

Akad azért arra is példa, hogy valahol megelégeljék a babonát, pontosabban azt, hogy az zavaros számozásokhoz vezet. A kanadai Vancouverben például 2015-ben úgy döntött a városvezetés, hogy nemcsak a kínai lakosok kedvéért hanyagolt négyest vezetik vissza a használatba, de a nyugati kultúrkörből száműzött tizenhármast is – elsősorban azért, mert attól tartottak, hogy a sok kihagyott szám egy vészhelyzet esetén már a mentést nehezítené, mert a segítségnyújtásra érkezők könnyen összekeverhetik az emeleteket.