Fact-check: nagyot mondott Nagy István a Magyar Falu Programról, pedig elég lett volna, ha felmegy a program honlapjára

„Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod.” Ezekkel a szavakkal szállt bele páros lábbal Nagy István agrárminiszter Magyar Péterbe, miután a Tisza Párt vezetője vasárnap lesújtó kritikát fogalmazott meg a tárcavezető és a kormány teljesítményéről. Nagy hétfői válaszposztjában részletesen – bár hiányosan és nem mindig a vádakra válaszolva – kifejtette ellenérveit, de amellett, hogy a miniszter egyszerre feküdt rá a kormány péniszpropagandájára és a halloweenre, más meglepő kijelentést is tett. Magyar Péternek arra a megjegyzésére, hogy „kiürül a magyar vidék”, az agrárminiszter a Facebook-posztban azzal reagált:

„A Magyar Falu Programban érintett települések több mint felében nemhogy megállt a népességszám-csökkenés, hanem folyamatosan emelkedik a lélekszám.”

A Magyar Falu Program 2019-ben indult. A programot a kormány a kistelepüléseknek, azaz az 5000 fő alatti településeknek hirdette meg, a cél az életminőség javítása és a lakosság elvándorlásának megállítása. A program keretében a kormány több mint ezermilliárd forintot fordított kistelepülési infrastruktúra fejlesztésére.

Nagy István posztja nem tér ki arra, hogy az általa is közölt arány hogy jött ki, a kijelentés mindenesetre azért meghökkentő, mert Magyarország népességszáma évtizedek óta csökken, a falvak pedig különösen érintettek: a GKI 2021-es becslése alapján minden ötödik település elnéptelenedhet Magyarországon – részben ezt a jelenséget is szeretné célozni a program.

Az agrárminiszter szavait kétféleképpen is lehet ellenőrizni: egyrészt meg lehet nézni azt, hogy a 2017–2018-as átlaghoz képest hogyan változott az utolsó két teljes év (2022–2023) átlaga, és azt is, hogy 2019 óta az általános trend növekvő vagy csökkenő-e (hiszen lehet arra példa, hogy egy kistelepülésen 2017 és 2023 között összességében csökkent a lélekszám, de a tendencia mégis növekvő, mert mondjuk épp 2019-ben érték el a mélypontot).

A KSH településenkénti népességadatbázisát a Magyar Falu Programban való részvételre jogosult települések listájával összevetve nem úgy fest, hogy az adatok Nagy Istvánt igazolnák. Ha az első verziót nézzük, azaz a 2017–2018-as átlagot vetjük össze a 2022–2023-as átlaggal, azt az eredményt kapjuk, hogy a kistelepülések 39,3 százalékában nőtt a népesség, 60,7 százalékában viszont csökkent. Ha azt nézzük, hogy általánosságban növekvő vagy csökkenő-e a Magyar Falu Program 2019-es indulása előtt és után, az arány nagyságrendileg hasonló: az esetek 42 százalékában növekvő, 58 százalékában csökkenő a lélekszám.

Azaz Nagy István kijelentése egyik esetben sem helytálló.

A miniszter kijelentése ráadásul egyenesen azt sugallja, mintha a Magyar Falu Program miatt állt volna meg a népességszám-csökkenés az esetek több mint felében, ezért érdemes külön szétszálazni a dolgot négy kategóriára, azaz olyan kistelepülésekre, ahol:

• a program előtt és után is nőtt a népesség;
• a program előtt és után is csökkent a népesség;
• a program előtt nőtt, utána csökkent a népesség;
• a program előtt csökkent, utána nőtt a népesség.

Ez alapján a 2017–2018-as adatokat a 2022–2023-as adatokkal összevetve az jön ki, hogy a népességszám:

• az esetek 48 százalékában a program előtt és után is csökkent;
• 25,1 százalékában előtte csökkent, utána nőtt;
• 12,8 százalékban előtte nőtt, utána csökkent;
• és 14,2 százalékban nőtt előtte és utána is.

Ha a másik értelmezést, a 2019 óta tartó általános trendet nézzük, akkor az látszódik, hogy:

• az esetek 41,6 százalékában a program előtt és után is csökkent a népességszám;
• 27,4 százalékában előtte csökkent, utána viszont nőtt;
• 16,4 százalékában előtte nőtt, utána csökkent;
• és 14,7 százalékban előtte is, utána is nőtt.

Tehát a települések körülbelül negyven százalékában nőtt a program bevezetése óta a lélekszám, de ezeknek nagyjából egyharmadában már a bevezetés előtt is növekvő tendencia volt jellemző. Az, hogy a program bevezetése előtt csökkent, majd utána nőtt (azaz, ahogy a miniszter fogalmazott, megállt a csökkenés), csak az eseteknek mindössze a negyedében igaz, nem pedig több mint felében, ahogy Nagy István állította.

A kormány egyébként a program hivatalos honlapján is azt kommunikálja, hogy több mint 1200 olyan kistelepülésen indult növekedésnek a lakosságszám, ahol korábban csökkenőben volt, és a második definíciót vizsgálva tényleg az jön ki, hogy összesen 1205 településen nőtt a népesség 2019 után. Csakhogy a honlap azt is írja, hogy az 5000 fő alatti települések száma 2865, és azt is, hogy a programban már az összes kistelepülés részt vett valamilyen típusú támogatás révén. Tehát Nagy Istvánnak elég lett volna mindössze felmennie az általa méltatott program honlapjára, hogy ellenőrizze a számokat.