Fact check: „A kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon”

Néhány nappal ezelőtt a Pápai Református Gimnázium új internátusának átadóján az Országgyűlés elnöke, Kövér László fejtette ki nézeteit arról, mennyire nehéz is kereszténynek lenni manapság. Azt mondta, hogy napjainkban a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon, és hogy „Jézus gyilkosainak eszmei utódai […] ki akarják ölni az emberekből az Isten utáni vágyat, a hitet”.

Ez nem új narratíva, korábban több politikus, köztük a Miniszterelnökség egyházi és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós is nyilatkozott már ilyesmit, sőt, Magyarországnak üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára is van Azbej Tristan személyében, aki természetesen szintén mondott már hasonlókat. A magyar kormány humanitárius segítségnyújtási és fejlesztési programja, a Hungary Helps már a szíriai háború idején is rendszeresen támogatta a helyi keresztényeket, és a kormány nemzetközi konferenciát is rendezett a keresztényüldözésről vezető politikusok, egyházi elöljárók és a humanitárius segítségnyújtásban meghatározó szakemberek részvételével. A Hungary Helps a Népszava szerint összesen kilencmilliárd forintot osztogatott el 2019 végéig az üldözött keresztények megsegítésére.

Nagyon nehéz meghatározni, hogy melyik vallás a legüldözöttebb a világon, hiszen millió módszer lehet a mérésre, és valószínűleg egyik sem tökéletes. A témában egyetlen hiteles, tudományos kutatást lehet találni, amelyet 2018-ban végzett el az amerikai Pew Kutatóközpont. Ez pedig a saját módszerei alapján végzett vizsgálat szerint igazolja Kövér László és társai állításait:

valóban a kereszténység lehet a legüldözöttebb vallás jelenleg a világon.

A kutatóközpont szakértői évről évre elkészítik ezt a statisztikát, legutóbb 185 országban vizsgálták meg a vallási közösségek helyzetét az alapján, hogy bántalmazták-e őket vallásuk miatt. A bántalmazás számos formáját belevették a kutatásba a verbális bántalmazástól a fizikai erőszakig és gyilkosságokig, ha azokat legalább részben a sértett vallási hovatartozása motiválta. A vallási csoportok és személyek zaklatásán kívül ez a tanulmány a vallásilag nem kötődő személyek zaklatását is méri, beleértve az ateistákat, agnosztikusokat és humanistákat.

A keresztények és a muszlimok a világ két legnagyobb vallási csoportja, és földrajzilag szétszórtabban élnek, mint a többi vallás hívői. A korábbi évekhez hasonlóan 2018-ban az ehhez a két vallási csoporthoz tartozók több országban tapasztaltak zaklatást, mint bármely más vallás követői. Ez a minta a tanulmány 2007-es kezdete óta állandó maradt.

2018-ban a keresztényeket a jelentések szerint 145 országban zaklatták, ez magasabb, mint a 2017-es adat, amikor 143 országot számoltak a kutatók. 2018-ban 139 országban zaklatták a muszlimokat, ez enyhe csökkenést mutat a 2017-es 140 országhoz képest. A zsidókat 88 országban zaklatták, ami eggyel több, mint a 2017-es adat.

A kutatás vizsgálta a kormányzati és a civil zaklatásokat is. Ez alapján elmondható, hogy 2018-ban a buddhistákat, keresztényeket, hindukat, muszlimokat és vallásilag független személyeket több országban zaklatták kormányzati szereplők, mint a kormányhoz nem kapcsolódó egyének vagy csoportok, például más vallási, gyűlöletkeltő vagy világi csoportok.

A vallási csoportok zaklatásának különböző típusain túlmenően regionális eltérések is vannak abban, hogy a két legnagyobb vallási csoport hol szembesülhet nagyobb valószínűséggel zaklatással. A közel-keleti és észak-afrikai régióban zaklatták a legnagyobb arányban a keresztényeket – itt 20 országából 19-ben volt jelen a keresztények elleni zaklatás valamilyen formája (akár kormányok, akár társadalmi csoportok által). Társadalmi zaklatás 15 országban fordult elő, ami a legmagasabb arány (75 százalék) a tanulmány kezdete óta, míg a keresztények kormányzati zaklatását a régió 19 országában jelentették.

A jelentések szerint az ázsiai csendes-óceáni térség országainak 80 százalékában zaklatták a keresztényeket vagy társadalmi csoportok, vagy a kormányzat. Európában jobb a helyzet, de még itt is meglepően magas a zaklatások aránya: az országok mintegy háromnegyedében, vagyis 76 százalékában jelentettek ilyen eseteket. A szubszaharai Afrikában jobb a helyzet, az országok 67 százalékában számoltak be zaklatásokról, az amerikai kontinensen pedig 20 országból jelentettek ilyeneket.

Fontos megjegyezni, hogy ez a kutatás nem a zaklatások mennyiségét vizsgálta, hanem az országok számát, amelyekben a zaklatások történtek. Arra nincs adat, hogy országokon belül milyen az arányuk a különböző vallási zaklatásoknak.

Hasonló eredményekre jutott a brit külügyminiszter, Jeremy Hunt megrendelésére készült jelentés is, amelyet Truro püspöke, Philip Mounstephen tiszteletes készített szakértőkkel közösen. A jelentés köztes tájékoztatójában egyenesen ezt írja a püspök: a Közel-Keleten félő, hogy teljesen ki fog halni a kereszténység. Az írás szerint Palesztinában a keresztények a lakosság kevesebb mint 1,5 százalékát teszik ki, míg Irakban a 2003 előtti 1,5 millióról 120 ezer alá esett a számuk.

Az Open Doors keresztény érdekvédelmi csoport szerint 2022-ben legalább 360 millió keresztény élt át „magas szintű üldöztetést és diszkriminációt”. Ez 20 millióval több, mint 2021-ben. A csoport becslései szerint a hitük miatt meggyilkolt keresztények száma 2022-ben 5898-ra nőtt, szemben a 2021-es 4761-gyel. Afganisztánban, Észak-Koreában, Szomáliában, Líbiában és Jemenben volt a legmagasabb az üldöztetés aránya. A 2023-as jelentés szerint Nigériában üldözik a leginkább a keresztényeket, ide köthető a mártírrá válások 89 százaléka. Továbbra is az iszlám szélsőséges csoportok okozzák a legtöbb problémát (31 ország), különösen a Szaharától délre eső területeken.

Fontos megjegyezni, hogy bár nincs okunk kételkedni az igazságtartalmukban, az utóbbi két kutatás nem független kutatóintézetek munkája: az egyiket egy püspök vezette csoport végezte, a másikat pedig egy keresztény érdekvédelmi szervezet.

Egyes szakértők nem osztják a drámai felvetéseket: a Bostoni Egyetem Művészeti és Tudományos Iskolájának professzora és vallástudományi tanszékvezetője, David Frankfurter szerint például nem szabad minden konfliktust egy kalap alá venni. Az egyiptomi koptok és muszlimok között például a gazdasági és politikai különbségek miatt sokkal elterjedtebbek lettek a konfliktusok, Nigéria pedig egy másik hely, ahol a keresztények valamilyen módon politikai és gazdasági hatalmat szereztek és gyakoroltak, miközben egyfajta radikális iszlamizmus lendült fel északon, rendkívül erőszakos következményekkel.

Azt is nehéz megmondani, hogy a számarányokat nézve melyik vallás a leginkább üldözött, hiszen nincs ember, aki összeszámolná az atrocitásokat minden egyes országra lebontva. Az is törvényszerű, hogy a nagyobb vallások híveit többször, több országban fogják zaklatni a hitükért, hiszen eleve többen is vannak. Valószínűleg kevésbé a keresztény tanításokkal kapcsolatos problémákról, mint általában véve csoportok közötti rivalizálásról, kisebbségek elleni atrocitásokról, politikai harcokról és csak ritkán konkrét üldöztetésről van szó.

Az elérhető adatok szerint tehát valóban a kereszténységet üldözik ma a leginkább a vallások közül, és a tényellenőrzés erre is szorítkozik, de fontos megjegyezni, hogy a kormány milyen kontextusban használja fel ezt az információt. Ha az adatokat megnézzük, látható, hogy a muszlimok üldözöttségi mutatója nagyon közel áll a keresztényekéhez (a Pew Kutatóközpont adatai alapján a keresztényeket 145, a muszlimokat 139 országban zaklatták). A kormány csak az előbbiről kommunikál, mellette pedig a muszlim vallású bevándorlókkal szemben ellenséges kommunikációt folytat. Erre jó példa a szíriai háború: amikor a menekülthullám elindult, a muszlim menekültekkel szemben megindult a lejárató plakátkampány, és ezt a narratívát még mindig használja a kormányzati kommunikáció, most éppen az európai uniós bevándorlási kvótákkal kapcsolatban. A keresztény menekültekkel kapcsolatban viszont csak támogató hangnemben kommunikáltak, a Hungary Helps jelentős összegekkel támogatta is őket.