Fact-check: Valóban lehetett volna olcsóbb is a gáz és a villany a rezsicsökkentés során?

Az elmúlt egy év gáz- és áramárai mellett a rezsicechet közvetlenül álló MVM-csoport és a magyar állam majd belerokkant a rezsicsökkentés fenntartásába. Hozzá is kellett nyúlni a programhoz, és ma már az átlagos háztartási fogyasztás felett magasabb árat kell fizetni. Ugyanakkor korábban, a közel egy évtizedes program során mindvégig hallható volt az a kritika is, ami szerint

hiába volt rezsicsökkentés, a magyar lakosság ezalatt is sokszor többet fizetett a gázért, mint amennyi a piaci ár volt.

Ha például megnézzük ezt a Facebook-bejegyzést, láthatjuk, nagyon sokaknak ez a véleménye. Ebben a videóban, 6:50-nél Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester is beszél erről.

Igaz vagy hamis ez az állítás? Ennek igyekeztünk utánajárni, és arra jutottunk, hogy akadtak ugyan olyan rövid periódusok, amikor a világpiaci ár nagyon lezuhant (a legjobban 2020-ban, vagyis az európai Covid-járvány elején), ám összességében az államnak sokkal gyakrabban kellett finanszíroznia ezt a politikai termékét, mint ahányszor jól járt a hatósági árral. Amikor aztán ez a piactorzítás már nagyon elszabadult volna, nem is jöhetett más, csak a rezsiébredés.

A magyar rezsicsökkentés alapján kialakított magyar végfogyasztói árak (gáz, áram, távhő) elég nehezen összehasonlíthatóak a piaci, a világpiaci árakkal.

• Részben azért, mert a forintban meghatározott hazai árakat mindig az aktuális árfolyamon lehetett csak összehasonlítani az euróban, dollárban meghatározott világpiaci árakkal.
• Részben azért, mert az jellemzően nem volt transzparens, hogy Magyarország számára egyáltalán mi a releváns beszerzési ár, gázt elsősorban a Gazprommal kötött szerződések alapján vásároltunk, és általában a gázár határozta meg alapvetően a villamos energia, illetve a távhő árát is.
• Részben pedig azért, mert annak függvényében, hogy ki és mit szeretne bizonyítani, szinte mindig lehetett olyan árakat találni, amikhez képest például az áram végfogyasztói ára drága, de olyat is, amihez képest olcsó volt.

A rezsicsökkentés különböző szakaszait Szép Tekla és Weiner Csaba tanulmánya mutatja be részletesen. Az első szakaszban, 2013. január–októberben mindhárom érintett energiahordozó (villany, gáz, távhő) ára 10 százalékkal mérséklődött. A második szakaszban, 2013 novemberétől mindhárom energiahordozónál további 11,1 százalékos áresés következett be. A harmadik szakasz során előbb 2014 áprilisától 6,5 százalékkal csökkent a földgáz ára, majd 2014 szeptemberétől 5,7 százalékkal az elektromos áramé, illetve 2014 októberétől pedig 3,3 százalékkal a távhőé.

A kritikák

A mindenkori ellenzéknek nem volt könnyű dolga, amikor a rezsicsökkentést kritizálta, hiszen akkor úgy tűnt volna, mintha azt akarná, hogy az emberek fizessenek többet. Ha viszont kevesellték volna a csökkentés mértékét, logikusan merülhetett volna fel a kérdés, ők miért nem vállalkoztak hasonlóra, amikor hatalmon voltak. Mindenesetre egy 2013-as videó, ahol Török Zsolt (MSZP) bemutatja, hogy mivel próbálkozott mégis az ellenzék.

„Az MSZP álláspontja szerint minden tehercsökkentést támogatunk, minden jól jön, ami a 2010–2013 közötti fideszes megszorító politikán kicsit enyhít, mert immár a dolgozók rosszabbul élnek, ugyanakkor a rezsicsökkentés lehetne nagyobb, igazságosabb, fenntarthatóbb.”

Török arra utalt, hogy a piaci árak jobban mérséklődtek, vagyis lehetne nagyobb a rezsiszámlák megvágása, a rászorulók kaphatnának több segítséget, a magasabb jövedelműek pedig kevesebbet, illetve a rezsicsökkentésnek egy jobb iránya lenne egy átfogó, uniós finanszírozású épületszigetelési program.

Összetett képlet

A gáz piaci árát tekintve Magyarország számára 2011 és 2014 között még magasak voltak az importgázárak, de a 2013-tól csökkenő, szabályozott gázárak a fő orosz importpartnertől, a Gazpromtól 2013-ban és 2014-ben kapott mennyiségi és árkedvezmények miatt csökkentek, és valóban, az európai piaci gázárak is lejjebb mentek 2014-ben, majd 2015 és 2020 között.

A gázárban ugyanakkor nemcsak magát a gázt mint molekulát, de a szállítást, illetve a forgalmi adót is megfizeti a lakosság. A piaci ár ebből csak az adómentes molekula árát mutatja. A vizsgált időszak nagy részében a holland gáztőzsdén 10–25 euró/MWh-s sávban mozgott a gáz piaci ára. 2016-ban valóban voltak 11–12 eurós árak is, de jellemzően inkább felette, egy stabil 15–23 eurós ársávban mozgott az ár. Majd 2020-ban a Covid és a gazdasági lezárások idején egy számjegyű, 7–9 eurós gázárak is kialakultak.

Éppen ezért az ilyenkor közölt kormányzati propaganda, mint ez a 2020-as hirdetés – amiben azt írta a kormány, hogy a rezsicsökkentéssel átlagosan 25 százalékkal olcsóbban jutnak a háztartások gázhoz, távhőhöz és áramhoz – nem volt igaz.

Végül azonban 2021-től drasztikusan megugrottak az importgázárak, ami már hatalmas veszteségeket jelentett az egyetemes szolgáltatónak.

A korábbi gondok

A Fidesz számára a politikai sikerterméknek bizonyuló rezsicsökkentés finanszírozása szinte végig gondot okozott. Egy ideig a Miniszterelnökséget korábban vezető Lázár János felügyelete alá tartozó ENKSZ (Első Nemzeti Közműszolgáltató) volt a politikai célú lakossági rezsicsökkentés gazdája, ám a rövid életű cég veszteséggyár volt. Komoly belső harcok alakultak ki, hiszen ekkor a szintén Lázárhoz tartozó Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozta a veszteségeket, a bankot egy akkori mondás szerint „Magyar Földgáz-finanszírozási Banknak” is nevezték.

Azért zajlott a harc, hogy az ENKSZ kapjon valamilyen segítséget, de lehetőleg úgy, hogy ne merüljön fel a tiltott állami támogatás kérdése.

Ezért szerette volna Lázár miniszter, hogy az energetikai kör részeként a pénzügyi fejőstehénnek számító paksi erőmű is hozzájuk tartozzon, de a tervnek ellenzői is voltak: Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési miniszter és az MVM. Érdekes, hogy azt a csatát akkor végül Seszták nyerte, azóta viszont sokat változtak az erőviszonyok, Lázár épp visszakerült a kormányba, Seszták 2018-ban és 2022-ben sem kapott ilyen megbízást.

Fontos kérdések, kétoldali érvek

Miért beszél a kormány olyan nagy rezsisegítségről, amikor a gázszámlán csak kisebb rezsimegtakarítás van feltüntetve?

Felejtse el azt, amit a számlán lát! A rezsiszámlán megjelenő információk tartalmát a 2013. évi CLXXXVIII. törvény az egységes közszolgáltatói számlaképről tartalmazza. Ez közművek szerint változik, de a 2012/2013-as rezsicsökkentés előtti árak és a rezsicsökkentett árak közötti különbséget jelenti (nem követi a számlán jelzett megtakarítás az aktuális árakat), valójában tök haszontalan adat, olyan kisebb megtakarítást tüntet fel, ami semmit nem jelent.

Ötödáron vagy nagyon drágán vesszük az oroszoktól a gázt?

Egyik sem, bár a konkrét képlet titok, a szakma biztosra veszi, hogy egy teljesen normális, a holland gáztőzsdei árhoz kötött, enyhén késleltetett, vagyis a megelőző hónap záróárainak átlagából számolt képlet alapján kapjuk a gázt, amin a külkereskedelmi mérlegünkben még a fizetési határidő tolhat. A G7 rendszeresen ír a gázárakról, legutóbb itt, de a lényeg az, hogy amikor éppen felfelé megy a gázár, akkor mi kedvezőnek tűnő árat fizetünk, amikor éppen esik, akkor drágának tűnő árat a késleltetés miatt. Sem érdemi diszkont, sem felár nem látszik a piachoz képest, más kérdés, hogy maga a piac őrült magas és ingadozó árakat produkált mostanában.

Miért nem olajárindexált árat fizetünk, mint mások?

Valóban van, aki az olaj árához köti a fizetendő gázárat, és ez most kedvezőbb lenne, mert az olaj kevesebbet drágult. Ez a kritika azért cseng nagyon hamisan, mert a 2010-es évek elején, amikor a gáz sokkal olcsóbb volt, mint az olaj, akkor meg azokat a kormányokat kárhoztatták, akik maradtak az olajindexálásánál. A gáznak immár saját tőzsdei jegyzései vannak, indokolt, hogy a világpiaci árhoz kötődjön a magyar vásárlás ára is, de globálisan is sokkal jellemzőbb ez a számolás.

Miért van hosszú távú gázszerződésünk?

Végül ez is egy olyan kérdés, amit két oldalról is lehet kritizálni. Vagyis egyfelől ez valóban egy hosszabb elköteleződés egy szállító felé, de ha nem lenne ilyen szerződésünk, akkor most a kiszáradt piacon sokkal, de sokkal nehezebb lett volna gázt találni. Az oroszok – legalábbis felénk – rendesen betartották a szerződést, más kérdés, hogy ezért Magyarország mekkora árat vállalt.

Tőzsdei ár

A földgáz Magyarországon a lakosságnak 1729 köbméter éves fogyasztásig 2,865 forint/MJ áron érhető el, ez a rezsiár. A piaci ár ennek hétszerese. A földgáz esetében a holland tőzsdei ár mértékegysége euró/MWh-ban adott. Vagyis sajnos a képlet tényleg nem egyszerű, mert van már benne

• forint,
• euró,
• MJ,
• MWh.

Ha az említett, viszonylag jellemző 20 euró/MWh tőzsdei árral és a vizsgált időszakban nem életszerűtlen 350 forintos euróval kalkulálunk, akkor ezeket összeszorozva 7 ezer forint/MWh-os piaci ár jön ki. Ennek az ezrede, vagyis 7 forint az 1 kWh-nyi földgáz ára.

Itt jön egy fontos átváltás, egy kWh gáz összehasonlítható égéshőalapon 3,25 MJ-nyi gáz ára.

Ezekből a számokból a 2,865 forint/MJ-ben megadott rezsiár úgy kalkulálható ki, hogy amennyiben 7 forintba került egy kWh gáz, akkor 2,15 forintba került egy MJ-nyi. Vagyis amikor a magyar lakosság 2,865 forintot fizetett, akkor még éppen csak a forgalmi adót fizette ki a molekula mellett, és az átviteli díj nulla volt.

Amikor 10 euró volt egy MWh gáz és 3,5 forint egy kWh, akkor valóban azt lehet már mondani, hogy még forgalmi adóval és átviteli díjjal is egész jól járt az állam, de valójában a magyar állam nem tudta azonnal érvényesíteni az olykor nagyon alacsony világpiaci árat a Gazprom ellenében, éppen az áringadozások késleltetése miatt.

Végül a térfogatról

Akinek ez az egész MJ-s számolás nem szimpatikus, mert megszokta a köbmétert, annak még egy átváltásra szüksége lesz.

Ha a köbméterenkénti árra van szükségünk, akkor a MJ-ban megadott árat meg kell szoroznunk 34-35-tel.

A 2,865 forint/MJ ár így egy remek kerek számot ad, a rezsiképletben a földgáz 100 forint/köbméter.

Ha tehát a gázpiacon úgy számolunk, hogy egy köbméter gáz a boldog békeidőkben 100 forint volt, akkor láthatjuk, hogy

az elmúlt nyolc évben csak erősebb forint és nagyon olcsó gáz (például a Covid-időszak) alatt csúszott be a piaci ár a magyar végfogyasztói ár alá.

De az is igaz, hogy mivel 2013 és 2020 között a földgáz nem volt drága, a rezsicsökkentés időszakának egy jelentős részében bőven elviselhető terhet jelentett a költségvetésnek a rezsivívmány finanszírozása. Ha azonban az ár már 140 euró/MWh, miközben egy euró már 420 forint, akkor a gázmolekulák 630 forintba kerülnek köbméterenként, így átviteli díjjal, forgalmi adóval ez olyan 850–900 forintos ár köbméterenként.