Fact-check: hiába mondta Gulyás Gergely, Bajnai alatt egyszer sem ment 310 fölé a forint-euró árfolyam

A pénteki Kormányinfón a Telex a 400-as euróárfolyammal kapcsolatban kérdezte Gulyás Gergelyt. A miniszter azzal kezdte mondandóját:

„Ha valaki megnézi a magyar forint árfolyamát, akkor azt látja, hogy a környező országok valutáival az elmúlt hetekben együtt mozgott, és összességében valamivel nagyobb mértékben gyengült, de nem óriási a különbség. Van egy olyan világgazdasági helyzet, amit nem mi idéztünk elő, és aminek következtében a közép-európai valuták gyengültek.”

Arra a kérdésre, hogy van-e bármi felelőssége abban a kormánynak, hogy itt tart most az euróárfolyam, Gulyás azt felelte:

„Bajnai Gordon alatt volt olyan forint-euró árfolyam, ami 310-320 forint körül volt, 317-18-ra emlékszem. Na most ehhez képest az, ami a háború előtt volt, a 350-360 forint, az annyit jelent, hogy 12 év alatt 10 százalékkal gyengült az euróhoz képest a forint. Az évente kevesebb, mint 1 százalékot jelent a Bajnai-kormány 2010-es mélypontjához képest. (...)

A kormánynak lehet abban felelőssége, ha ez felelősségi kérdés, hogy tíz év alatt évente körülbelül 1 százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest, ha a Bajnai-kormányzás mélypontjának forint-euró árfolyamát nézzük. Az is kérdés, hogy ez egyáltalán baj-e, vagy sem, hiszen egy exportvezérelt gazdaságunk van. Szerintem egyáltalán nem baj. Az azóta bekövetkezett árfolyamgyengülés pedig a többnyire régió valutáival azonos irányba történt, mértékét tekintve volt valamivel nagyobb, de nem drámai a különbség, és egyértelműen a háborúnak köszönhető.”

Ellenőriztük Gulyás Gergely állítását a Bajnai-kormányhoz kapcsolt forintárfolyamról, és azt találtuk: nem igaz, hogy Bajnai alatt bármikor is elérte volna a 310 forintot az euró ára. Az akkori időszak 316-os forintmélypontja még Bajnai Gordon beiktatása előtt, 2009. március 6-án következett be. Ezt a negatív csúcsot az előző ősz, vagyis a globális pénzügyi válság elmélyülése óta tartó lejtmenet végén érte el a forint, de az új kormánynak ehhez még nem lehetett köze, hiszen csak április 16-án vették át a hatalmat Gyurcsányéktól.

Ezután azonban újból erősödött a forint, Bajnai kormányzása alatt szinte végig bőven 300 forint alatt, többnyire a 260-270-es sávban tartózkodott az euró ára. A miniszter állítása tehát nem igaz.

A 260-280 közötti szint egy darabig megmaradt azután is, hogy Orbán Viktor átvette a stafétát 2010 tavaszán. Az első jelentősebb sokkot Kósa Lajosnak az a nyilvános kijelentése okozta 2010 júniusában, hogy „kicsin múlik, hogy nincs államcsőd” – ennek hatására az euró 280 forint fölé ment, és azóta trendszerűen nem is javult a helyzet.

Gulyás Gergely másik alapvető állítása, hogy a világgazdasági helyzet okozza a régió valutáinak gyengülését, és a forint alapvetően együtt mozog a közép-európai devizákkal, az azoktól negatív irányba való eltérése „nem drámai”, és egyértelműen a háborúnak köszönhető. Ennek megítéléséhez megmutatjuk a régiós devizák és a forint elmúlt hónapokbeli mozgását:

Természetesen az, hogy mi számít „drámainak”, „nem óriási különbségnek”, az véleményes, így klasszikusan tényellenőrizni sem lehet. Ám azt ezzel együtt is mindenképpen ki lehet jelenteni, hogy a devizapiacon jelentősnek számít az a több mint 7 százalékpontnyi különbség, ami a lengyel złoty és a magyar forint euróhoz képesti árfolyamváltozásában fennállt június közepén – pedig ez még a legkisebb különbség, a cseh koronával való összevetésben már több mint 10 százalékpontos eltérést látunk.

Ebből következően az, hogy minden közép-európai valuta egy trendet követ a háború kitörését követően, nem lehet teljes mértékben a valóságnak megfelelő állítás: az orosz invázió kezdete utáni napokban ugyan valóban volt egy hasonló mértékű kilengés az összes régiós devizánál, de azóta a trendvonalak látványosan szétváltak.

Arról, hogyan jutottunk el a 400 forintos euróig, és hogy ebben hogyan játszik közre a kormány politikája, itt írtunk bővebben. A Kormányinfóról készült tudósításunkat itt lehet visszaolvasni.