Miért lett annyira élhető város Bécs, hogy mára már nemcsak a nyolcvanas évekbeli szürke, unalmas imázsával szakított, hanem szilárdan megvetette a lábát az élhetőségi listák élén? A válaszokért a helyszínen kérdezősködtünk.
„Bécs egész biztosan nem egy tesztoszterontól hajtott turbókapitalista város. Nagyon eltér Ausztria többi részétől: sokkal inkább balra húz, avantgárd, progresszív”
– fogalmaz frappánsan Eugene Quinn, aki szokatlan bécsi városvezetéseiről ismert, de a londoni származású, korábban újságíró férfi nem egy klasszikus idegenvezető, annyi érdekes, a városhoz köthető dologgal foglalkozik. Ő lesz egyik kalauzunk a témában.
Fontos már az elején leszögezni, hogy természetesen Bécs is küzd megoldandó problémákkal, mint amilyen lakosságának hatalmas ütemű növekedése, a szélsőjobboldal erősödése, integrációs kihívások és Moszkva növekvő befolyásának jelei; ebben a cikkben azonban elsősorban azokra a pozitív példákra fókuszálunk, amelyek a Bécsben élők életminőségét javítják most és a jövőben, és amik miatt például tavaly is Bécset választották a világ legélhetőbb városának.
A hatalmas iramban, évente 20 ezer új lakossal bővülő Bécs az elmúlt 15 évben az EU legdinamikusabban fejlődő fővárosa. Ennek az iramnak szociális vagy lakhatási katasztrófa is lehetne a következménye, de a jelek szerint épp az ellenkezője történik.
A magyarok nagyobbik része szeret bezzeg bécselni, az elmúlt években a kormánymédia viszont szakított ezzel a hagyománnyal és ugyanúgy gyúrta át a Bécs-képet, ahogy a Brüsszel városnevet tette egy ízesebb káromkodás szinonimájává.
Itt van például két bécsi hír a Telexen a közelmúltból, pár nap eltéréssel:
- Szombathelyen már a bécsi apokalipszis képével kampányol a Fidesz. A lényeg: a párt szórólapján Bécs egyik ismert épületét, a Bécsi Műszaki Egyetemet emészti a tűz, az előtérben egy megviselt ember hajtja megtörten tenyerébe a fejét.
- Ez pedig egy másik hír: Még több támogatást kaphatnak a bécsiek társasházaik zöldítésére. Itt pedig az a lényeg, hogy Bécs idén május elejétől még nagyobb támogatással ösztönzi társasházainak zöldítését: az erre vállalkozó lakóközösségek a pénz mellett egyórás helyszíni vagy telefonos tanácsadást is igénybe vehetnek. A mellékelt fotón zöld futónövényekkel borított épület látható.
Talán nem nehéz eldönteni, melyik Bécs-kép felel meg inkább a valóságnak, de ha bárkinek maradnának kétségei, itt egy objektív rangsor: az amerikai székhelyű Mercer, a világ legnagyobb emberierőforrás-tanácsadó cége évről évre megjelenteti a világ legélhetőbb nagyvárosainak listáját.
Bécs pedig rendre az első vagy a második helyen végez.
Az életminőségi rangsor több tényezőt is figyelembe vesz, mint amilyen a biztonság, az oktatás, a higiénia, az egészségügy, a kultúra, a környezet, a politikai-gazdasági stabilitás, a tömegközlekedés, a kikapcsolódási lehetőségek, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A „mikor érjük utol Ausztriát?” kérdés kedvelőinek: a kelet-európai régióból a maga 71. pozíciójával Prága a befutó, Budapest a 80. a sorban. Az Economist legutóbbi hasonló listáján Budapest és Prága helyet cserélt, de a befutó ott is stabilan Bécs.
Eugene Quinn-nek az élhetőségről is van egy frappáns teóriája: „Érdekes, hogy a top 10-ben lévő városok többsége tulajdonképpen elég unalmas. Két dolgot nem mérnek a Mercernél: az innovációt és a coolságot. Szerintem mondjuk
nem annyira fontos cool városban élni, mint olyanban, ahol minden működik. És Bécs egy olyan város, amiben könnyű élni, mivel itt tényleg minden működik, és más városokhoz képest alacsonyabbak az egyenlőtlenségek. Van egyfajta nyitottság; könnyed, kicsit melankolikus és nem különösebben paranoid társadalom ez.”
Két helyszín között sétálva még gyorsan elmeséli, hogy a londoni barátai fele azért nem látogatja meg, mert a várost Sisivel, a bécsi szelettel és a csokitortával azonosítják; azok viszont, akik mégis elmerészkednek hozzá, pozitívan csalódnak.
Na de mit látnak a jó öreg császárvárosba érkező londoniak és a többi turista? Ha az ember az utcákon sétál, elsőre többnyire két dolog tűnik fel: a sok növény és hogy – néhány csomópontot leszámítva – nem fullad meg a benzingőzben; esetleg még az, hogy jobban karban vannak tartva a budapestihez hasonló szecessziós és más épületek és több tiszteletet kapnak a bringások – de vajon ennyi elég lenne a nagyvárosi boldogsághoz?
Természetesen nem, és eleinte maguk a bécsiek sem értették, miért lettek a világ bezzegvárosa.
„Amikor 15 évvel ezelőtt Bécset először nyilvánították a legjobban élhető várossá, a városban senki nem tudta, hogy ez miért történt”
– viccelődik Volker Schaffler, a Klímavédelmi, környezetvédelmi, energiaügyi, mobilitási, innovációs és technológiai szövetségi minisztérium munkatársa júniusban, a bécsi Smart City Summiten, a ViennaUP nevű startupfesztivál keretében megtartott eseményen. Évente egyszer azért gyűlnek itt össze a világ több pontjáról érkező szakemberek, hogy a jövő városának megoldásairól társalogjanak. Az idei rendezvény középpontjában a városi energiafüggetlenség és a zöld átállás állt.
De mielőtt továbbmegyünk, megpróbáljuk körülírni, mi az a smart city, vagy magyarul okosváros. A fogalomra nincs általánosan elfogadott meghatározás; ahogyan egységes, kötelező érvényű európai uniós és hazai smart city-szabályozás sem létezik. Többnyire három fogalmat kötnek ide:
- a digitális város (digital city);
- az intelligens város (intelligent city); és
- az okosváros (smart city).
Az okosváros a hazai definíció szerint olyan település, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját és a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.
A felütésben elhangzott tréfája után Schaffler gyorsan hozzáteszi, hogy épp 15 éve kezdték el a Smart City Vienna projektet, nincs nagy szerepe tehát a véletlennek Bécs előkelő helyezésében. A valamivel frissebb Smart City Bécs keretstratégia célja pedig az, hogy 2050-re a város lakóinak a lehető legjobb életszínvonalat kínálja az erőforrások megóvása mellett.
Bécs smart city téren top-down város, vagyis a változásokra irányuló kezdeményezések felülről érkeznek (a fordítottja a bottom-up kezdeményezés – azért majd erre is lesz példa). „Ezért nem is olyan erős itt a startupkultúra. Az osztrákok többsége inkább nagy cégek alkalmazottjaként szeret dolgozni, ezért is nagy itt a nyitottság az expatok ötleteire” – magyarázza Eugene Quinn.
És most néhány pontban arról, mely területeken izmosít Bécs.
Klímasemlegesség
Az adatok előtt egy beszédes jelenség a hétköznapokból: Bécs 13 százaléka mezőgazdasági terület. Quinn szerint Londonban kapható olyan uborka, mely Bécs határain belül termett. Hogy a jövőben az uborka hogyan érzi majd magát Bécsben, az természetesen kérdéses: az előrejelzések szerint Bécs egyike azoknak a városoknak, amelyet a klímaváltozás hatásai leginkább érinteni fognak, a város emiatt már most a jövőt fürkészi.
2040 bűvös dátum: Bécs azt tűzte ki, hogy addigra klímasemleges lesz, néhány éve erre külön klímabüdzsét különítenek el. Ekkorra akarják az épületek szén-dioxid-kibocsátási értékét nulla százalékra csökkenteni. Az elmúlt években sikerült fokozatosan kiiktatni az olajfűtést a bécsi épületekben, de még mindig van félmillió olyan lakás vagy épület, ahol egyéni gázkazánokkal fűtenek.
A közlekedés területén is 2040 a tervezett fordulópont: addigra akarják elérni, hogy a város karbonsemlegessé váljon és zéró legyen a közlekedés okozta szén-dioxid-kibocsátás. Ehhez 2040-ig akar átállni a város az elektromos autókra – magyarázta egy bő évvel ezelőtt a Telexnek Jürgen Czernohorszky, Bécs klímavédelemért felelős városi tanácsnoka. Bécs klímastratégiájáról dióhéjban itt olvashat.
Zöldítés
A bécsiek életminősége szorosan összefügg a zöld területek nagy arányával. Tavaly év végén új klímavédelmi előírás került be a bécsi építési szabályzatba: eldöntötték, hogy a jövőben nem épülhet új társasház napelemek nélkül, a régebbi épületek felújításakor pedig ki kell zöldíteni a belső udvart, ezzel együtt egyszerűbb lesz a zöldtetők és zöldhomlokzatok létesítése is.
A módosítás nemcsak a zöld területek nagyságát írja elő új építésű épületeknél, de a telepítendő fák számát is.
A lebetonozott területek nagyságának mérséklődését várják attól, hogy egyharmaddal csökkentették az új építésű épületekben a kötelezően létesítendő parkolóhelyek számát, ha e-töltőállomás vagy carsharing-állomás van a közelben.
A fentieknél sokkal hamarabb, 2025-ig további négyszázezer négyzetméternyi zöldterület létrehozását tervezi a város, az egyik nagy projekt a Freie Mitte, a Nordbahnhof nevű városfejlesztési területen, ahol egy kilencvenháromezer négyzetméteres zöldterületen egy városi vadon is létrejön. A Freie Mitte már most több védett faj – például a zöld varangy és a fürge gyík – élőhelye.
Épületek modernizálása
„A világon csak Szingapúrban van több több szociális bérlakás, mint Bécsben. A város a legnagyobb főbérlő” – fogalmaz Eugene Quinn egy szociális bérház előtt álldogálva. De vajon klímaszempontból mi lehet a 100 éves lakások előnye? „Ez azt jelenti, hogy a városban található lakások ötven százaléka vagy önkormányzati tulajdonban van, vagy pedig önkormányzati támogatású lakás” – magyarázza Czernohorszky.
A Smart City-konferencián ugyanakkor kiderül, hogy a házak modernizálása Bécsben is nehézségbe ütközik, az idősebb lakók általános mentalitása nem sokban különbözik a budapestiekétől: „jól van az úgy, ahogy eddig is volt”.
15 perces város
A 15 perces város elve ugyanúgy régebbi idők gyakorlatát hozza vissza, mint sok más zöldítő vagy klímabarát eljárásé. A lényege az, hogy negyedórányi mobilitással el lehessen jutni mindenhova, ami egy embernek fontos, a bevásárlástól a sporton át a kultúráig. Bécsben lényeges szempont, hogy mindenki gyalog vagy biciklivel mehessen iskolába, kávézóba vagy éppen bevásárolni.
Emellett Bécs az egyetlen olyan nagyváros Európában, ahol az egy lakosra jutó autók aránya folyamatosan csökken. Ezt részben azzal érték el, hogy mindenkinek fizetnie kell a parkolásért, és ebben a folyamatban főleg az első kilenc kerület jár az élen. Mivel a tömegközlekedés mindenki számára megfizethető és olcsó, egyre többen adják fel az autójukat. Tavaly ezer lakosra 347 jármű jutott Bécsben, Budapesten ez a szám 500 körül van. A közlekedők 27 százaléka használ autót, a cél pedig az, hogy 2040-ben már csak 16 százalék döntsön így.
Maga a szövetségi elnök, a nyolcvanéves Alexander Van der Bellen jár elöl a jó példával, gyakran metrózik ugyanis a hivatalába, amit természetesen a sajtó és a helyi közlekedési cég is örömest dokumentál.
Metróbővítés és -automatizálás
És ha már metró: „Most költünk 5,7 milliárd eurót a metróhálózat bővítésére” – büszkélkedett a Telexnek Jürgen Czernohorszky tavaly. Jelenleg másfél metróvonalat épít a város, ezeket a legkevésbé fejlett környék irányába vezetik. Ennek Quinn szerint az az oka, hogy „elkerüljék a gettósodást. Bécsben a tömegközlekedés a kulcsa mindennek” – fogalmaz.
Az egyik Smart City-beszélgetésen Monika Unterholzner, a Wiener Stadtwerke GmbH vezérigazgató-helyettese felsorolt pár jövőbe mutató, épp zajló újítást: az U5-ös metróvonal lesz Bécsben az első teljesen automata metró, amelynek első szakasza ősszel nyílik meg. Emellett már tesztelik a hidrogénbuszokat. Szintén tesztüzemben jár a Hüpfer nevű, kerekesszékes utasok szállítására is alkalmas elektromos kisbusz, amelyet ingyen lehet rendelni egy app segítségével a tesztterületen belül, Liesing és Donaustadt városrészekben.
A gyaloglás kezdete
Hiába érkezik a legtöbb intézkedés felülről, akadnak azért olyan alulról jövő kezdeményezések is Bécsben, amelyek elérik a városvezetés ingerküszöbét: például amikor egy járókelők jogainak érdekében tevékenykedő lobbicsoportot fogad be a város. Miután az első meghallgatásuk után majdnem minden kritikájukkal egyetértettek, felkérték a lobbistákat, hogy dolgozzanak nekik, aztán ugyanígy tettek egy bringás lobbicsoporttal is.
Efféle együttműködésnek köszönhető a Wien zu Fuß nevű app, ami a legzöldebb sétautakat mutatja a városban, és nemcsak a legrövidebb sétautat A-ból B-be, a legszebbet is ki lehet választani, plusz be lehet állítani úgy, hogy kerekesszékkel is végigjárható legyen. „Sétálóutcákra is beállíthatod – mondjuk, ha meg akarod mutatni az új cipődet” – viccelődik Eugene Quinn. Jelzi az épületeket, amelyeken keresztül lehet sétálni, és azt is, hol dolgoznak a cipészek a városban. Egészségmegőrző hajtóereje is van: ha 7 egymás utáni napon napi 10 000 lépést sétál az ember, jutalomként ingyenfagyit kap. „Így eszik minden vasárnap ingyenfagyit a fiam” – meséli Quinn.
Új városrészek
Ha Bécs mint okosváros szóba kerül, az elsők között hangzik el Aspern neve. Aspern Seestadt városrész egy ambiciózus kezdeményezés, amelynek az a célja, hogy egy minél élhetőbb és zöldebb városi környezetet alakítsanak ott ki. A tervezésnél a gyalogos és kerékpáros közlekedést tartották szem előtt, de tömegközlekedéssel is könnyedén elérhető a város központja. A projektbe a lakosokat is bevonták.
„Ez kicsit a jövő játszótere”
– mondja Quinn, és több más bécsi klímaprojektről is ez az általános vélekedés. És ez a projekt tényleg olyannak tűnik, ahogyan egy jó értelemben vett szocialista utópiát elképzel az ember: a fő szempont itt a közösségépítés, például minden ide költöző család felnőtt tagjára vonatkozik egy olyan, a város által hozott szabály, miszerint havonta 11 órát kell ajándékoznia az idejéből a háznak.
„Mindegy, hogy szerelő, építész, szakács, weboldalkészítő vagy műfordító. A gondolat emögött az, hogy amikor esténként hazaérsz, nemcsak becsukod magad mögött az ajtót, hanem a közösség tagjaként is tevékenykedsz. Itt biztos nem leszel magányos, és így a körülötted lévő buborék is kipukkad, ami a modern élet egyik nagy veszélye: azt hiszed, hogy mindenki úgy gondolkodik, ahogy te. Ezért olyan értékesek a parkok és a közösségi terek is” – magyarázza Quinn.
Több nő mindenütt
És itt visszakanyarodunk Quinn első mondatára, miszerint Bécs „nem egy tesztoszteron által hajtott turbókapitalista város”:
„A városvezetésben dolgozó emberek fele nő, tavaly pedig a startupok több mint felét nők alapították.”
Míg Budapesten csak a közelmúlt fejleménye, Bécsben már egy ideje egyre több a női név az utcanévtáblákon.
Bizalom
Természetesen Bécsnek is bőven vannak megoldandó problémái, de a pró oldalon is lehetne még egy sor dolgot említeni a kulturális és emberi tényezők közül, melyek élhetővé teszik ezt a várost: magas a szociális bizalom szintje, a város támogatja az élethosszig tartó tanulást, és Ausztria több pénzt költ kultúrára, mint hadászatra. De mindez csak egy következő cikkbe férne bele.
