Bécsben mindenki fizet a parkolásért, egyre kevesebben használnak autót a városban

Klímaszakértőként Budapesten járva mi szúrta a szemét, és mi volt, ami tetszett?

Egyértelműen feltűnő volt, hogy az energiaátmenet már Budapesten is aktuális. Érdekes volt látni az autómentes Lánchidat is. A jövő városában az embereknek – a tömegközlekedésnek, a gyalogosoknak, kerékpárosoknak – sokkal több hely kell, és sokkal kevesebb teret kell engedni az autóknak.

Azt vizsgálják-e Bécsben, hogy kiknek az autói foglalják el a közterületet?

Nem feltétlenül van mindenkinek saját autóra szüksége. Az autók kiváltásához az kell, hogy megfizethető, gyors, rövid gyalogos, kerékpáros, tömegközlekedési útvonalak legyenek a városban, ahol minden elérhető.

Arra akartunk kilyukadni, hogy a helyiek parkolnak az utcában, a saját házuk előtt. Budapesten a helyi lakosok nem szívesen mondanak le a házuk előtti ingyenes parkolóhelyről. Bécsben mivel győzték meg őket?

Megfelelő rendészeti szabályok, rendészeti keretek kellenek. Bécsben tavaly minden kerületben egységes parkolási rendszert vezettek be. Minden kerületben egységesítették a parkolás időtartamát és díját, és egységesítették a kerületi lakosok által fizetendő parkolási díjat is. Ez azt jelenti, hogy

Bécs területén szinte már sehol sem lehet ingyen parkolni,

a parkolás kizárólag matrica vagy parkolójegy birtokában lehetséges. Idegen kerületben időkorláttal, saját kerületben időkorlát nélkül. A matrica ára minden bécsi számára egységesen havi 10 euró (ehhez egy egyszeri adminisztrációs díj jön, ami 39,30 eurótól 50 euróig terjed), minimum 4, maximum 24 hónapra lehet igényelni. Azokon a területeken, ahol a parkolók kihasználtsága eléri a 90 százalékot, a kerületeknek lehetőségük van további lakossági parkolóhelyek kijelölésére, ezek aránya azonban nem haladhatja meg az összes parkolóhely 30 százalékát. A szabályok mellett fejleszteni kell a tömegközlekedést. Például most költünk 5,7 milliárd eurót a metróhálózat bővítésére. Emellett Bécsben a tömegközlekedés mindenki számára megfizethető és olcsó.

Bevált a módszer?

Egyre többen adják fel az autójukat a fejlesztések miatt. Most ezer lakosra háromszáznegyvenhét jármű jut Bécsben. (Budapesten ez a szám 500 körül van – a szerk.) Bécs az egyetlen város, ahol az egy lakosra jutó autók aránya tovább csökken.

Mi lesz húsz év múlva, milyen arányszámot tűztek ki maguk elé?

A közlekedés területén a fő cél az, hogy 2040-re a város karbonsemlegessé váljon, nulla legyen a közlekedés okozta szén-dioxid-kibocsátás. Ehhez tovább kell csökkenteni a személyautók számát, és teljesen megszüntetni a belső égésű motorok használatát, tehát át kell állnunk az elektromos autókra 2040-ig. A közlekedők 27 százaléka használ most autót Bécsben, a többi gyalogol, kerékpározik vagy tömegközlekedik. A cél, hogy 2040-ben már csak 16 százalék válassza az autót.

Ez azt jelenti, hogy 17 év múlva már be se lehet hajtani Bécsbe benzines vagy dízel autóval? Mi lesz azzal a bécsivel, aki nem akarja lecserélni a kocsiját elektromosra?

Bécs nyilvánvalóan nem hozhat országos törvényeket. Nem fogunk Bécsben falat építeni, de vannak lehetőségeink. Például, hogyha valaki belső égésű vagy benzinmotorral akar a városba behajtani, akkor nagyobb díjat kell fizetnie, vagy drágább lesz a parkolás a számára. Megtiltani tehát nem fogjuk tudni, de a folyamatot lehet jó irányba terelni. A városi gépjárműflotta hozzám tartozik az önkormányzatnál, és ott 2025-re teljesen ki akarjuk iktatni a belső égésű motorral hajtott autókat. Ez háromezer-ötszáz gépkocsit jelent, beletartozik a mentőautótól kezdve a szemeteskocsiig minden.

Akkor nem túl optimista cél így a nulla százalék 2040-re?

Mint mondtam, vannak erre rendészetpolitikai keretek, amikkel ezt a területet befolyásolhatjuk, de azt hiszem, hogy túl sok időt fordítunk most az autókra és a közlekedésre. Az épületek sorsa sokkal nagyobb gond. 2040-re az épületek szén-dioxid-kibocsátási értékét is nulla százalékra akarjuk csökkenteni. Az elmúlt években szinte teljes mértékben sikerült kiiktatni az olajfűtést a bécsi épületekben, de van még mintegy félmillió olyan lakás vagy épület, ahol egyéni gázkazánokkal fűtenek. Ezt szeretnénk szintén felváltani.

Hogyan?

Bécs városa erre egy úgynevezett területi energiatervet készít. Meg kell határozni például a tulajdonosoknak vagy a működtetőknek, hogy rákapcsolható-e a távfűtésre az adott lakás. Ha igen, akkor biztosítani kell saját forrásból azt, hogy ezt megtegyék. Ha pedig nem, akkor azt kell megnézni, hogy milyen egyéb lehetőségek vannak. De ezzel párhuzamosan a városnak igen kiterjedt anyagi támogatást is kell ehhez tudni nyújtania.

Az épületenergetikának az egyik része csak a fűtés, a másik része meg az épület állapota, hogy mennyire van szigetelve. Hogy áll ezen a téren a város?

A városnak óriási előnye, hogy több mint százéves hagyománya van a közösségi támogatással épített lakásoknak. Ez azt jelenti, hogy a városban található lakások ötven százaléka vagy önkormányzati tulajdonban van, vagy pedig önkormányzati támogatású lakás. Ez a befolyás lehetővé teszi, hogy rendkívül sok lakásnál tudunk lépni, mert végül is mi vagyunk a felelősök azért, hogy megfelelő energetikai átalakításon menjenek át. Ezért Bécs nagyon jól áll az épületek hőszigetelése terén. A helyzet tehát ebből a szempontból kimondottan jó, és ugyanilyen megoldások lesznek az energetikai átalakításokkal kapcsolatban is.

És mi a másik előny?

A másik előny Bécs esetében, hogy minden lehetősége megvan arra, hogy a szükséges lépéseket megtegye. Sok vitánk van a szövetségi kormánnyal, de megvan a jogi lehetőségünk, hogy bizonyos dolgokat saját hatáskörben oldjunk meg. Például elfogadtunk egy olyan építési rendeletet, amely szerint évről évre javítani kell az épületállományt, de része ennek az is, hogy új építésű épületekben nem lehetnek gázkazánok. Ez speciálisan bécsi előírás. Meg vagyok arról győződve, hogy az ilyen jellegű kihívásokra, mint a klímaváltozás, a városoknak van meg a megfelelő erejük.

Ha valaki Bécsben napenergiára akar átállni, hogyan teheti meg, milyen támogatásokat vehet igénybe? Ha oda költöznék, tehetnék napelemet a házamra?

Ebben a kormányzati ciklusban megadatott, hogy a szövetségi kormánnyal együtt Bécs offenzívát indított a napenergiára való áttérés érdekében.

2030-ig a jelenlegi napenergia-teljesítményt megtizenhatszorozzuk. Mintegy száz focipályányi napelemparkot fogunk létesíteni.

Mindezt meg akarjuk könnyíteni. Napenergialehetőség-regisztert dolgoztunk ki. Ebben a listában olyan háztetők szerepelnek, amelyek alkalmasak napelemek létesítésére. Új támogatásokat nyitottunk meg, az engedélyeztetést megkönnyítettük, a kis és közepes méretűkre nem is kell engedély, a nagyobbaknál is könnyebb engedélyt szerezni.

Rá lehet csatlakozni a hálózatra és betáplálni energiát, vagy csak lokális erőműként működnek?

Mindkettőre van lehetőség, ha van invertere vagy akkumulátorai egy háznak, akkor betáplálható a megtermelt áram. Kapacitásproblémák azért Bécsben is vannak. Például egy lakóház kicsi vagy közepes rendszerénél a betáplálás teljes mértékben megoldható, de egy bevásárlóközpont esetében a hálózat üzemeltetője lehet, hogy azt fogja mondani, hogy csak egy bizonyos mennyiséget vesz át, vagy csak később tudja a betáplálást megvalósítani.

Németországban egyre gyakoribbak, de mennyire kezd divatba jönni a balkonnaperőmű Bécsben?

Még nem igazán elterjedt, de látjuk, hogy ez is meg fog érkezni. Az elmúlt években alapvetően a tetőkre szerelt és szabad területekre kihelyezett napelemek száma nőtt meg. Itt is a teljesítmény számít, néhány éve ötven megawatt csúcsteljesítménnyel indultunk, ma már ennek a duplájánál járunk, így elhanyagolhatók az ilyen balkonnaperőművek. A napelemeknél a nagy kapacitási lehetőséget mindig a tetők jelentik. Ott vannak még a szabad területek is, de egy nagyvárosban végesek a lehetőségek. Azokat nem napelemparkokkal akarjuk beborítani, és ugyanilyen szempontból az erkély sem ideális megoldás.

Ausztriában is olvadnak a gleccserek, amelyek ráadásul a vízellátásban is szerepet játszanak. Nem kerül veszélybe ez a forrás a globális felmelegedés miatt?

Szerencsére az előrejelzések szerint Bécs vízellátását a következő harminc évben nem fenyegeti ez. Úgy tűnik, hogy az Alpokból érkező eső- és vízmennyiség stabilan tartja a szintjét. Az éghajlatváltozás azért érezteti a hatását, a város egyre forróbb lesz, ami korlátot jelent az életminőségre. Az a dolgunk, hogy ezt kivédjük, egyre zöldebb legyen a város, több park, fa és árnyék legyen.

Hogyan hoznak létre nagy kiterjedésű zöldterületeket Bécsben? Mennyi konfliktussal jár egy új zöldterület létrehozása, mennyi rozsdaövezeti területet hódítottak már vissza?

A bécsi életminőség szorosan összefügg a zöldterületek nagy arányával. 2025-ig további négyszázezer négyzetméternyi zöldterületet hozunk létre. Egyik nagy projektünk a Freie Mitte a Nordbahnhof nevű városfejlesztési területen. Ez egy különleges park: a kilencvenháromezer négyzetméteres zöldterületen egy városi vadon is létrejön. A Freie Mitte már most több védett faj – például a zöld varangy és a fürge gyík – élőhelye, és ez így is marad. Arra törekszünk, hogy a város belsejében lévő zöldterületeket úgy alakítsuk át, hogy helytálljanak a klímaváltozás jelentette kihívásokkal szemben. Hiszen minél nagyobb a rétek fajgazdagsága, annál jobb a klímának. A város déli részén elkezdődnek a Stadtpark Atzgersdorf építési munkái. Itt egy egykori kempinget alakítunk át huszonhétezer négyzetméteres zöld oázissá.

Budapesten is vannak próbálkozások az úgynevezett szivacsvárosok létrehozására, hogy a csapadék ne egyből a csatornákba menjen. Bécsben vannak ilyen projektek?

Természetesen vannak, a napelem-offenzívához hasonlóan. Ezen a területen is van Budapesttel aktív együttműködésünk, a két város szakértői együtt dolgoztak ebben. Bécs Seestadt nevű városrésze pontosan a szivacsváros elve alapján épült. Az a cél, hogy összekapcsolják egymással a fákat ezzel a tárolt vízzel, tározókat építsenek az esővíz számára. Nagyon fontos, hogy ne száradjanak ki a fák, és meg kell akadályozni azt is, hogy a villámárvizek, vagy a rengeteg vizet a városra zúdító záporok, zivatarok problémákat okozzanak. Budapesti városvezetőkkel megnéztük a Blaha Lujza teret is. Nagyon fontos, hogy sokkal több zöldterület legyen, és a víz akkor is át tudjon szivárogni, és fel tudjuk fogni, ha kemény burkolatot kapnak ezek a terek. Bécsben hasonló megoldás van a Pratersternnél.

Mindkét városon átfolyik a Duna, de Budapesten jobbára csak közlekedésre használjuk a folyó partjait. Bécsben milyen eredményeket értek el a folyóknál, sikerült közösségi használatba adni vagy ökológiailag javítani a partokat? Visszavették-e a partot?

Az igaz, hogy mindkét városban ott van a Duna, de Budapestet sokkal szebbé teszi, hiszen a városon keresztül folyik, míg Bécsben csak egy oldalág, a Duna-csatorna látható. Mindenesetre a Duna-csatorna sok területét hasznosítottuk. Gyalogátkelőket, kerékpárutakat építettünk, kávézók vannak a parton, sőt már strandokat is nyitottak a Duna mentén. Egy folyó mindig varázslatos dolog egy városban, különleges jelentőséggel bír. Ezért fontos, hogy azt a lakosság számára tegyük használhatóvá és hozzáférhetővé, és ne az autóké legyen. Ha szabad lenne nekem Budapest jövőjéről álmodnom, akkor a pesti Duna-partnak is ez lenne a jövője. Persze nyilván az így jelentkező közlekedési problémákat is meg kellene majd oldani.

Mennyire tiszta a Duna vize Bécsben? Inna belőle egy pohárral?

Mindig Duna-vizet iszom, most Budapesten is. A víz minősége nagyon jó Bécsben.

Arra gondoltunk, hogy közvetlenül a folyóból inna-e?

Nem félnék inni belőle. Maguk ittak már a Duna-vizéből?

Volt, hogy már nyeltünk belőle, például úszás közben.

Úgy én is innék.

Így az interjú végén muszáj megkérdeznünk, hogy mivel érkezett Budapestre.

Vonattal, természetesen. Kiváló és nagyon gyors. Néhány évvel ezelőtt kerékpárral jöttem, azt is tudom ajánlani mindenkinek, gyönyörű útvonal.