Vágott karácsonyfát vegyünk, ha jót akarunk a Földnek!

Nem bűn, ha valaki valódi fenyőt szeretne karácsonykor az otthonában látni

– vélekedik két szakember, Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, fizikus, környezettudós, a CEU professzora és Dr. Aszalós Réka erdőökológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. Mindketten a vágott fenyőre szavaznak.

Nincsenek egyedül: egyre több érvet lehet olvasni a vágott karácsonyfák mellett világszerte, ami elsőre logikátlannak tűnő trend a klímaválság árnyékában. A valódi karácsonyfák ökológiai előnyei miatt sok környezetvédő és klímakutató támogatja ezt a választást a kőolajalapú műfenyőkkel, de még a földlabdás fenyőkkel szemben is. Megnéztük, miért.

A vezérgondolat azonos, a hangsúlyok azonban máshol vannak a két szakembernél; míg Aszalós Réka szívesebben váltaná ki a klasszikus karácsonyfákat DIY megoldásokkal (például, ha valaki alternatív karácsonyfát készít), Ürge-Vorsatz Diána a nagyobb, vágott fenyők mellett érvelt már tavaly is. Idén részletesen is kifejtette nekünk, miért: „Rengeteget szenvedünk, hogy ki fizesse meg azoknak az erdőknek az ültetését, amelyekkel megpróbáljuk kivonni a szén-dioxidot a légkörből, de a klímasemlegesítésre kevesen szánnak pénzt.

A karácsonyi fenyővásárlás szuper megoldás: az emberek ki sem mondják, hogy klíma, és rengeteg pénzt kifizetnek azért, hogy a fenyőfatermesztők egyre nagyobb erdőket ültessenek, és így egyre több szén-dioxid vonódjon ki a légkörből”

– magyarázza. Minél több karácsonyfát veszünk, annál több karácsonyfa-ültetvény lesz – érvel –, és minél öregebb fákat veszünk, a fák annál több szén-dioxidot vonnak ki a légkörből a kivágás pillanatáig. További érve a vágott fenyők mellett – hacsak nem vegyszerezik a faültetvény talaját, ami azért nem ritka Magyarországon –, hogy minél tovább él minél több fa, annál tovább van a közelében háborítatlan élettér, annál nagyobb gyökérzet alakult ki, ami nemcsak a talajt javítja, de még több szén-dioxidot is megköt.

Ürge-Vorsatz Diána végkövetkeztetése az, hogy jobb, ha vágott karácsonyfát állítunk, mert ha nem, kevesebb területen lesz fenyőültetvény, helyette a legjobb esetben is kukoricaföld várható – ami sokkal károsabb a talajnak, az ökoszisztémának –, rosszabb esetben műanyaggyár, akkugyár vagy összeszerelő csarnok. Szerinte annál, ha a pénzünkkel a vágott karácsonyfára szavazunk, csak egy döntésünk lehet jobb: ha ugyanezt a pénzt természetvédelmi szervezetnek adományozzuk természetes erdőültetési célra.

Magyar fát vegyünk, és az ünnepek után komposztáljuk!

Aszalós Réka erdőökológus szerint karácsonyfánk méreténél még fontosabb, hogy Magyarországon termesztett fenyőt vegyünk, mert a távolról érkező import fenyő karbonlábnyoma sokkal nagyobb, és nem a hazai karácsonyfa-termesztő családokat támogatja.

Ennek az ellenőrzése persze nehézkes, azt viszont mindenképp érdemes megkérdezni az árustól, honnan származnak a fái, a piacokon ugyanis egyre nagyobb arányban fordulnak elő import fenyőfák. Fontos szempont a fenyők szállítása is, és az ezzel járó energia. Emiatt érdemes olyan fát venni, amit a lakóhelyünkhöz minél közelebb eső helyen termesztettek. Nyilvánvaló előnyt élveznek a zalai nagy fenyőültetvények közelében élők, míg hátrányban vannak az Alföld délkeleti régiói.

Legalább ennyire fontos szerinte az is, hogy mi történik a fával az ünnepek után: ma már nem javasolt egyszerűen kihajítani az utcára vagy a kuka mellé dobni, a jelenleg ismert legjobb megoldás ugyanis az, ha feldarabolva komposztáljuk, mulcsnak használjuk vagy elszállíttatjuk (ezt több önkormányzat is bevállalja) olyan helyre, ahol komposztálják vagy eltüzelve villamosenergiát állítanak elő belőle.

Nemrég mutattuk be a Telexen a zalai fenyőtermesztők karácsony előtti hétköznapjait és cikkünkből az is kiderül, hogy a fenyőválasztásnál mennyire fontos a szociális szempont, mivel a karácsonyfa-termesztés sok családnak nyújt megélhetést. Általában erre a célra kialakított területeken termesztik a fenyőt, tehát nem őshonos erdőktől veszik el a területet, mint ahogy azt néhányan gondolják.

„A karácsonyfa-ültetvények valóban természetesebbek, mint a szántóföldi kultúrák. Azonban aki karácsonyfát vesz, az még ne nyugtassa meg magát azzal, hogy csökkentette az ökológiai lábnyomát” – mondja Aszalós Réka erdőökológus. „A klíma- és az élőlények védelme szempontjából az őshonos fafajú, természetes erdők megőrzése, és területük növelése a megoldás.”

A karácsonyfa termesztése szerinte nem lóg ki a többi intenzív erdőültetvény jellegű gazdálkodásból, és ezért alulmarad a természetes lombhullató erdőkkel összehasonlítva. Már csak azért is, mert területük eltörpül a teljes magyar erdőállományhoz képest.

Az abszolút no go: a műfenyő

De vissza a karácsonyfákhoz. Megtévesztő és csábító lehet az éveken át ismétlődő felhasználás ígérete, az összes karácsonyfa-variáció közül mégis a műfenyő a lehető legrosszabb választás. A szakemberek szerint egyenesen tiltott zóna. Ha legalább 10-20 karácsonyon át kiváltja az élő fenyőt, akkor lehet ugyan, hogy kisebb lesz a karbonlábnyoma – szólnak az érvek –, de még így is egy csomó baj van vele.

Például ott van rögtön az anyaga, ami legtöbbször polivinil-klorid (PVC), egy nem lebomló műanyag. Ebből egy idő után szemét lesz, csak előtte még jó sokszor belélegezzük a belőle felszabaduló mikroműanyagot, amelynek egészségkárosító hatásait javában kutatják.

Ürge-Vorsatz Diána korábbi posztjában több pontban foglalta össze a műfenyők terjedésének okait és következményeit:

• nagy a nyomás a cégektől, akik az olajból való lassú kihátrálás miatt iszonyatos műanyaggyártó kapacitásokba fektettek, hogy minél több műanyag cuccot vásároljunk, mert a megsokszorozódottan termelt műanyagot el akarják adni;
• a műanyag nemcsak, hogy nem lebomló, nem újrafelhasználható hulladék – Himalájákat hagy a gyerekeinkre –, de már használata alatt hihetetlen mennyiségben szennyezi a szervezetünket mikroműanyagokkal. Az elmúlt két évtized műanyagfelhasználás-robbanása után már a vérünk, az agyunk, a placenta, és az anyatej is tele van mikroműanyaggal, és ezek hormonzavaró hatásúak, például a férfiak spermaszáma ijesztően lecsökkent, de más szörnyű hormonális zavarokat is okoznak a műanyagokban lévő, a szervezetünkbe kerülő vegyszerek. Egy karácsonyfa rengeteg műanyagot tartalmaz, és folyamatosan válnak le róla a mikroműanyag-darabok, amiket aztán belélegzünk, így növeljük a szervezetünk mikroműanyag-terhelését;
• csak hulladék szempontból: érdemes kiszámolni, hány ezer nejlonzacskó felhasználásának a megtakarítását nullázzuk le egy később műanyag szemétté váló, sok kilós műfenyővel.

Egyébként a magyar fenyőtermesztők is tisztában vannak mindezzel. A korábban említett cikkünkben az egyik termesztő arról beszél, hogy nagyon környezetszennyezőnek tartja a műfenyőt, és egyebek mellett ő is azzal érvel, hogy a fenyőfákból náluk természetes hulladék keletkezik, amit ledarálnak vagy komposztálnak, ráadásul az őszi kivágások után ők minden tavasszal új fákat ültetnek. Ehhez képest már mellékes, hogy a műfenyő a karácsonyi képeken minden évben ugyanúgy néz ki. Végül felteszi a pontot az i-re:

„Én azt szoktam mondani, hogy a műfenyő olyan, mint egy guminő. Az mindig ugyanolyan! Nem?”

Álzöld és kétesélyes: a földlabdás karácsonyfa

Az elmúlt egy-két évtizedben terjedt el a földlabdás, kiültethető karácsonyfa. A klímakutató szerint a gyökeres fenyő sem annyira ideális, mint amilyennek a kereskedők feltüntetik, hiszen „a gyökérrész kivételével egy rakás helyi talajt kiveszünk, eltávolítunk. A talaj keletkezése évtizedekig, de inkább évszázadokig tart, hatalmas érték, rettenetesen sok természeti erőforrástól raboljuk ki azt a földet, ahonnan ezeket a fenyőket elhozzák.”

És ha valóban minden gyökeresen vásárolt fát kiültetnénk, az sem biztos, hogy minden esetben jó ötlet lenne. „Esetleg behurcolunk vele a kertbe invazív fajokat, újabb kártevőket, amiknek nálunk nincs ellensége” – vélekedik Ürge-Vorsatz Diána.

Aszalós Réka szerint

a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a földlabdás fenyőknek egy része elpusztul, még akkor is, ha az ünnepek után gyorsan kiültetik. Ráadásul a változó klíma egyre kevésbé kedvez a fenyőféléknek, ezért ha egy ilyen kis fa túl is éli a kiültetést és az első éveket, a hosszútávú túlélése már kérdéses.

„A fenyvesek nagyon érzékenyen reagálnak a klímaváltozásra és az abból származó betegségekre. Egyébként nagyon szeretem a fenyőket, csak már nem érzik jól magukat nálunk” – magyarázza az erdőökológus. Országszerte egyre gyakoribb látvány a szú vagy gomba által elpusztított barnás fenyőcsonk, a tűlevelű fák túlélési esélye csak ott nő meg valamelyest, ahol rendszeresen locsolni tudják őket.

Ne csak a karácsonyfánk legyen klímabarát

A fa mellett másra is érdemes figyelni, ha klímabarát karácsonyban gondolkodunk. Amikor csak lehet, ne tárgyi ajándékot adjunk, hanem szolgáltatást – a környezetnek és a magyar gazdaságnak is jobbat teszünk, mondják a szakemberek. Ha pedig mindenképp tárgyi ajándék mellett döntünk, akkor egyrészt okosan csomagoljunk (ehhez itt adunk tippeket) és legalább ne műanyagból készüljön; Ürge-Vorsatz Diána a poliészter anyagú ruhákat emeli ki (ezekről itt írtunk bővebben).

Súlyos adat, hogy a Greenpeace szerint a jelenleg létező ruhák közel 70 százaléka szintetikusan előállított anyagokból – főleg poliészterből – készül, az pedig, hogy kőolajszármazékkal borítjuk és dekoráljuk testünket, nemcsak a Földnek árt, hanem az emberi egészségnek is. Befedni magunkat poliészterrel ugyanis nagyjából annyira természetes, egészséges és környezettudatos, mint a kertünket beborítani műfűvel – vagy egy műfenyőt állítani a nappalinkba.