2023. szeptember 18. – 07:49
frissítve
A Direkt36 számos új részletet tárt fel arról, hogy miért nem képesek fogást találni a Fideszen a legutóbbi választáson szövetségben induló pártok. A tényfeltáró központ újságírói több tucat olyan forrással folytattak beszélgetéseket, akik bennfentes tudással rendelkeztek a témáról.
Érdemes elolvasni a korábban nem ismert információkban gazdag teljes cikket, de akinek nincs rá ideje, annak itt egy összefoglaló a legfontosabb részletekkel.
Mi történt a bukott választás után?
A Direkt36 kutatásai szerint az ellenzéki pártszövetség nem sokat tett azért, hogy kielemezze a választási vereség okait.
Például 2022. április 26-án, közel négy héttel az ellenzék számára megrendítő vereséggel záruló parlamenti választás után a kampányban szövetséges pártok létrehoztak egy csoportot a Signal nevű kommunikációs csatornán. A csoport a „választási kárbecslő” nevet kapta, és egyike volt annak a kevés közös ellenzéki próbálkozásnak, amely azt célozta, hogy kielemezzék a számukra lesújtó eredmény okait, és levonják belőle a tanulságokat.
Ez a munka azonban lényegében még azelőtt befejeződött, hogy komolyan elkezdődött volna.
A személyes találkozók a résztvevők szerint leginkább terápiás jellegűek voltak, a Signal-csoportban pedig olyan témák kerültek szóba, hogy az egyik párt képviselője covidos lett, a másik pedig megy majd szerepelni az ATV-be. Május 17-én Agócs Ádám, az MSZP elemzésekkel foglalkozó szakembere küldte a csoportba az utolsó üzenetet, amely úgy szólt, hogy „írjatok majd”, de erre már nem válaszolt senki.
A befulladt kísérlet
Korábban volt egy próbálkozás az ellenzéknek sikereket is hozó 2019-es önkormányzati választás után a Fidesz hatalmának kikezdésére, de az is hamar befulladt.
2019 végén Botka László szegedi polgármester elhívta magához a megyei jogú városok új ellenzéki vezetőit, és arról beszélt nekik, hogy együtt kell mozogniuk, mert különben „a Fidesz le fogja darálni őket”. Egy másik résztvevő szerint Botka beszélt arról is, hogy mivel a Fidesz csak az erőből ért, ezért „építsünk erőt magunknak”.
Felmerült többek között az, hogy építsenek ellenzéki médiát. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester például egy hírügynökséget akart létrehozni, mások pedig azt szerették volna, hogy legyen egy közös újság, amelyben az önkormányzatok saját hírei mellett megjelennének országos belpolitikai anyagok is. Ezekről a tervekről több találkozót is tartottak ellenzéki önkormányzatok vezetői és képviselői, de a kezdeti lendület hamar alábbhagyott. Néhány találkozó után letettek bármiféle ilyen terv megvalósításáról.
Az ellenzéki önkormányzatok közötti szövetség megteremtésére Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is tett egy próbálkozást. Az ő kezdeményezésére indult el a Szabad Városok nevű szerveződés, amely a nagyobb megyei jogú városok mellett a kisebb ellenzéki településeket is igyekezett összefogni. A szerveződés Facebook-oldalán – amelynek kevesebb mint négyezer követője van – legalábbis 2021 januárjában jelent meg az utolsó poszt, a honlapja pedig már nem is működik.
A DK szűk körben
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára tavaly szeptember 15-ére hívott össze szűk körű találkozót Bodnár Zoltán korábbi MNB-alelnök II. kerületi otthonába. A meghívottak között volt Vásárhelyi Mária szociológus, Lakner Zoltán, a Jelen közéleti hetilap főszerkesztője, Győrffy Dóra közgazdász, Bruck András író, Bruck Gábor kampányszakértő és Kuncze Gábor volt SZDSZ-es belügyminiszter.
Gyurcsányék elmondták, hogy másnap a nyilvánosság elé lépnek azzal, hogy árnyékkormányt alakítanak. Beszéltek arról, hogy más ellenzéki pártban nem látták a siker lehetőségét. „Az MSZP-t mint nem létező pártot kezelték” – mondta a találkozón részt vevő egyik forrás. Egyedül a Momentumról beszéltek úgy, mint tényezőről – szerintük az ő támogatottságuk a Mi Hazánkéval lehet versenyben –, más politikai szervezetről pedig említés szintjén sem esett szó.
A DK átigazolásai
Nem csak az árnyékkormány megalakításával tette világossá a DK a többi pártnak, hogy dominálni akarja az ellenzéki térfelet. A tavalyi választás után aktívan keresték a lehetőségét annak, hogyan csábíthatnak át minél több politikust a többiektől.
Bár a DK-s források háttérbeszélgetéseken „organikus folyamatként” emlegették az átigazolásokat, amely szerintük természetes velejárója annak, hogy ők a legnagyobb ellenzéki párt, a Direkt36 kutatásai alapján a legtöbb átigazolás nagyon is tervezett módon zajlott, és annyira komoly prioritást jelentettek a pártnak, hogy az első lépéseket sokszor a párt legfőbb vezetői tették meg. A Direkt36 beszélt olyan momentumos politikussal, akit Gyurcsány és Dobrev is személyesen győzködött. A politikus azt mondta, ezeken a beszélgetéseken úgy érezte magát, mintha csak egy nagy multicég próbálná meggyőzni arról, csatlakozzon hozzájuk.
Fogást találni Karácsonyon
Baranyi Krisztina, a IX. kerület független polgármestere váratlan kérdést kapott idén tavasszal, a Fővárosi Közgyűlés egyik ülése után. Már kinn volt a szabadban, a parkoló autók mellett beszélgetett egy kisebb társasággal, amikor egyikük – a DK egyik fővárosi politikusa – megkérdezte tőle: „Kriszta, te nem akarsz főpolgármester lenni?”
Baranyi jelezte, hogy nincs ilyen szándéka, de pár héttel később ismét érdeklődött nála a DK, hogy nem gondolta-e meg magát. A polgármester ekkor ismét jelezte, hogy nem érdekli a dolog.
Nem Baranyi volt az egyetlen politikus vagy közéleti szereplő, akit a DK megkörnyékezett a főpolgármester-jelöltség ötletével. Egy ellenzéki politikus szerint neki maga Gyurcsány beszélt arról, hogy több jelölt is van a fejükben, és közülük név szerint Somogyi Zoltán politikai tanácsadót, a Political Capital elemzőintézet egyik alapítóját említette. Más források és a nyilvánosságban is megjelent információk szerint a pártban szóba került Bősz Anett, a DK által támogatott főpolgármester-helyettes és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármester neve is.
Gyurcsány szerint Karácsony elszalasztotta
Gyurcsány egy ellenzéki politikussal nemrégiben folytatott privát beszélgetésében egyértelműen megfogalmazta Karácsonnyal szembeni kritikáját. Amikor a politikus megkérdezte tőle, hogy miért áll bele Karácsonyba, azt válaszolta: „Aranypofám, azért, mert megvolt a lehetősége, hogy megszervezze az ellenzéket. Elszalasztotta.” A forrás szerint Gyurcsány kibontotta, hogy az ellenzék megszervezésére a főpolgármesteri pozíció kifejezetten alkalmas lenne, de Karácsony nem ennek megfelelően cselekszik.
Gyurcsány–Karácsony-alku
A régóta meglévő feszültségek ellenére Karácsony egyik közeli munkatársa szerint egyébként most nyugodt a viszonyuk a DK-val. A forrás szerint ennek oka, hogy Karácsony csak Budapestre és az önkormányzatokra fókuszál, az európai parlamenti kampánnyal pedig nem foglalkozik. Már 2019-ben is volt ehhez hasonló megállapodás Karácsony és Gyurcsány között, és a forrás szerint „most is van ilyen igény a DK részéről”. Erről most közvetítők útján egyeztetett a két politikai vezető, és a forrás szerint ugyan nincs hivatalosan aláírt dokumentum, „de béke van Budapest tekintetében”.
A kispártok helyezkedése
A Párbeszéd támogatottsága 2 százalék körül van, így ha mandátumot akarnak szerezni a jövő évi európai parlamenti választáson, az jelen állás szerint csak akkor lehetséges, ha összefognak más párttal, és közös listát állítanak.
Tavaly év végén a párbeszédes Karácsony Gergely tárgyalást is kezdeményezett erről a Momentum elnökével, Gelencsér Ferenccel. Decemberi és januári találkozójukon a közös EP-lista ötletét vetette fel. A főpolgármester azzal érvelt az ötlet mellett Gelencsérnek, hogy a pártjaik szavazói gyakran másodlagos preferenciaként egymást jelölik meg, így „két kisebb, européerebb” párt listája sikeresen szerepelhet.
Ezek a tárgyalások megrekedtek, de a Párbeszéd újabban amúgy is inkább az LMP felé tapogatózott. Több párbeszédes politikus szerint az utóbbi időben már az lett a prioritás, hogy az LMP-vel hozzanak össze valamilyen együttműködést a közös EP-indulásról.
Baranyi kemény véleménye
Az ellenzéki oldalon is vannak, akik szerint ezért a pártok elsősorban magukat okolhatják. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint például a korábban szövetséges ellenzéki pártok közül senki nem akar építkezni, csak a pozíciók érdeklik őket. „Az ellenzék szlogenje lehetne, hogy párbeszéd a mandátumokért. A pártvezetők nem tárgyalnak másról egymással, mint a pozíciókról. Nem a víziókról vagy a programról beszélnek, hanem felügyelőbizottsági meg külső bizottsági helyekről” – fogalmazott a ferencvárosi polgármester.
Mit gondol a Fidesz?
A Fideszben nem tartanak komolyan a korábbi ellenzéki szövetség tagjaitól.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről nyíltan is beszélt egy zárt körű tanácskozáson. A miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének egy tavalyi ülésén vett részt, és mivel ezek a megbeszélések zárt ajtók mögött zajlanak, oldottabb hangulatban beszélgetnek egymással a kormánypárti és ellenzéki politikusok. Az egyik résztvevő szerint Gulyás is elengedte magát, és egy ponton a jelen lévő ellenzéki polgármesterek előtt Szita Károly fideszes MJVSZ-elnökhöz fordulva kijelentette: „Legyünk őszinték, a mostaninál jobb ellenzéket nem nagyon kívánhatunk magunknak.”
