Bruttó 200 ezer forintos különbségek a fizetésekben, összeomlás közeli helyzetet hozna, ha ennyi ápoló hagyná ott a baleseti központot

Bruttó 200 ezer forintos különbségek a fizetésekben, összeomlás közeli helyzetet hozna, ha ennyi ápoló hagyná ott a baleseti központot
A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ 2023 februárjában – Fotó: Róka László / MTVA Bizományosi
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Kiderült, hogy más intézményekben jobban keresnek az azonos pozícióban dolgozók, ezért a legsúlyosabb állapotú sérülteket ellátó Fiumei úti baleseti központ 13 intenzíves ápolója hétfőn benyújtotta felmondását. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a helyzetre a kormány szakdolgozói bérrendezési tervének részletezésével, a korábbi rendszer kritizálásával reagált. Csakhogy szakértők szerint az új, országos, központosított bértábla sem nyújt megoldást a szakdolgozók közötti bérfeszültségekre.

„Összeomlás közeli helyzetet eredményezne”, ha valóban távoznának az Fiumei úti Baleseti Központból azok az ápolók akik a héten beadták a felmondásukat – mondta a Telexnek Sebestyén Gábor, a Magyar Egészségügyi és Szakdolgozói Kamara aneszteziológiai és intenzív ápolási tagozatának vezetője. „Nem látjuk a kiutat. El kell mondani, hogy az a bértábla, amit kidolgoztak, két dolgot nem támogat: a szakmai képességeket és a gyakorlottabb, régebb óta a rendszerben dolgozó ápolókat.”

Pedig rendkívül összetett, nehéz feladat az olyan súlyos sérültek ellátása, akik a mostani hivatalos nevén a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központba (korábban Országos Baleseti Intézetbe) kerülnek. Sebestyén Gábor szerint azok között az ápolók között, akik most fel akarnak mondani, több képzett és tapasztalt szakember is van. A tagozatvezető azt mondta: beszélt a baleseti központ több dolgozójával, akik szerint még a belengetett felmondások előtti 28 ápoló sem fedi le a teljes létszámigényt, és „az osztály működése szempontjából 35-38 ápoló lenne az ideális”.

Hétfőn 13 intenzíves ápoló adta be a felmondását a Fiumei úti baleseti központban. A helyzet azért is súlyos, mert egyébként is ápolóhiány van, ráadásul intenzíves ápolót még nehezebb találni – főleg egyszerre tizenhármat. Speciális tudás, gyakorlat, nagy felelősség és folyamatos készenlét szükséges a munkájukhoz. Ráadásul, ha egyszerre ennyi ember távozik egy kórházból, nem csak kevesebb lesz a munkaerő, hanem az összeszokott csapat is felbomlik, ezt pedig végképp nem lehet gyorsan pótolni.

A felmondások után elindult egy pletyka, miszerint a felmondott ápolókat nem vehetik át más kórházba, ezzel is ösztönözve őket a maradásra. Egy egészségügyi dolgozókról szóló Facebook-csoportban jelent meg a poszt, ami szerint – állítólag – kiadták az említett utasítást több fővárosi klinikai intenzív osztályon. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter erre úgy reagált: „A tények kedvéért. A hír nem igaz. Nem korlátozzuk az egészségügyi szakdolgozók munkahelyváltását. Véletlenül sem.”

A miniszter úgy fogalmazott, hogy nem alkalmaznak „pintéri módszereket”, megfigyelést vagy megfélemlítést az egészségügyben, nem nyúlnak a dolgozók után, és nem tartják őket egzisztenciális félelemben. Szerinte mindez az előző kormányra volt jellemző.

A belengetett távozások mögötti bérfeszültségek egyik fő oka az, hogy hatalmas eltérés van az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) alá tartozó állami egészségügyi intézetek, valamint az egyházi, az önkormányzati és az egyetemi kekvák által fenntartott kórházak finanszírozása között – mondta a Telexnek Lantos Gabriella egészségügyi menedzser. „A legrosszabbul az állami intézmények finanszírozása áll, hiszen ezekbe az állam nem tesz bele semmi extrát, míg például az egyházak és az önkormányzatok igen. Feltehetően a nővérek egyházi intézményekhez fognak menni, ahol az egyházak plusz finanszírozást tudnak adni” – mondta a szakember.

Lantos Gabriella szerint az állam egyszerűen nem költ annyit a saját tulajdonában álló intézményekre, mint a többi fenntartó, ezért „az állami intézményekben a legrosszabb a bér- és HR-helyzet”. „Az egy kifejezetten rossz struktúra, hogy az állam a szolgáltató. Az államnak nem szolgáltatnia kell, hanem szabályoznia és ellenőriznie. Szolgáltasson mindenki más.”

Nagy eltérések a bérekben, verseny a kórházak között

De mi vezetett idáig? Az biztos, hogy a baleseti központban történt felmondás többről árulkodik, mint egyszeri esetről. A szakdolgozói kamara tagozatvezetője, Sebestyén Gábor azt mondta, korábban több intézmény esetében is azt tapasztalták, hogy az ápolók számának fogyatkozására az ágyszámok csökkentésével reagáltak, de közben kifelé azt kommunikálták: a működés feltételei rendben vannak.

A baleseti központ főigazgatója sajtóközleményében azt írta: a menedzsment 2026 szeptembere óta foglalkozik az intenzív és szubintenzív osztályon dolgozó ápolók béremelés-igényével. Az intézmény igazgatója eredetileg türelmet kért az ápolóktól, de amikor az Egészségügyi Minisztérium ismertette az ágazat tervezett béremelését, ismét terítékre került az ügy. Viszont valószínűleg nem tudtak megegyezni, mert a nővérek utána nyújtották be felmondásukat.

A problémával a kormány is tisztában van. Az ápolók által összegyűjtött bérjegyzékekből kiderült: egyes más kórházak intenzív osztályain havi bruttó 180–260 ezer forinttal is többet kereshetnek a kollégáik – írta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-oldalán.

A 2024-ben bevezetett sávos bérrendszerben az alapbér egy alsó és egy felső határ között, jelentős részben a munkáltató döntése alapján alakult. Emiatt azonos végzettséggel, hasonló munkakörben és azonos szakmai gyakorlattal dolgozók alapbére között is nagy eltérések alakulhattak ki.

A bérezés szabályai maguk is feszültséget teremthetnek – írta Hegedűs posztjában. Ha ugyanazon a bérsávon belül nagy a különbség az alsó és a felső határ között, és az egyik kórház jóval több kiegészítést tud adni, mint a másik, akkor hasonló munkáért nagyon eltérő fizetést kínálhatnak. Ez a fajta bérverseny Budapesten különösen erős lehet.

A szakdolgozói kamara korábban próbálta megtudni, hogy az egészségügyi intézményekben milyen különbségek vannak a szakdolgozók bérezésében, de ez „hamvába holt ötlet volt”. Sebestyén Gábor azt mondta, a szakdolgozói kamarának sem akarták kiadni a kórházak, hogy milyen fizetést, juttatásokat adnak a szakdolgozóknak. „Minden kórház hétpecsétes titokként kezeli, hogyan próbálja a dolgozókat megtartani, a kollégák sem szokták terjeszteni, hogy ők mennyit keresnek” – mondta a Telexnek a szakdolgozói kamara tagozatvezetője.

Ebben a környezetben érthető, ha valaki át akar menni egy másik intézménybe, ahol akár ugyanannyi utazással, ugyanazért a munkáért több pénzt kereshet. Ez egyfajta belső munkaerő-újraelosztást eredményez: az egyik kórház megerősödik, a másik meggyengül, miközben a teljes egészségügyi rendszer szakdolgozói kapacitása nem feltétlenül változik. Ez különösen problémás, ha a bérezés nem tükrözi a munkaterhelést, a szakmai felelősséget és a speciális szaktudást.

Emelés jön, de lesz külön kórházi keret is a fizetések kiegészítésére

Ez a sávos bérezés alakulna át jövőre. Az Egészségügyi Minisztérium két hete tette közzé azt a cellás bértáblát, ami felváltja az egészségügyi szakdolgozók bérét meghatározó sávos bérrendszert, így a végzettséget és az elismert szakmai tapasztalatot is figyelembe tudják venni a fizetéseknél. Összességében átlagosan 15 százalékos alapbéremeléssel számolhatnak az egészségügyi szakdolgozók 2027-ben. A személyi jövedelemadó csökkentésének hatásával együtt nettó jövedelmük átlagosan 17 százalékkal nőhet.

Három példa a különböző mértékű emelésre:

  • 40 éve dolgozó segédápoló: havi bruttó 322 800 forintról 540 200 forintra emelkedhet az alapbére, ami 67,3 százalékos növekedés.
  • 10 éves gyakorlatú, belgyógyászati osztályon dolgozó ápoló:  bruttó 500 000 forintról 626 600 forintra emelkedhet az alapbére, ami 25,3 százalékos növekedés.
  • 32 éves gyakorlattal rendelkező, mesterfokozatú gyógytornász: bruttó 900 000 forintról 1 061 500 forintra emelkedhet az alapbére, ami 17,9 százalékos növekedés.

A konkrét emelés mértéke a korábbi alapbértől, a munkakörhöz szükséges végzettségtől és az elismert gyakorlati időtől függ. A minisztérium azt is írta, hogy az intézmények külön keretet kapnak a többletfeladatok, a nagyobb felelősség és a kiemelkedő szakmai teljesítmény elismerésére. Tehát például az intenzív osztályon dolgozók is ilyen többletjuttatásban reménykedhetnek.

Az új, cellás bérrendszer az Egészségügyi Minisztérium szerint éppen azért jobb, mert igazságosabb. Viszont mindez csak következő évtől érvényes. Lantos Gabriella egészségügyi menedzser azonban egyáltalán nem látja, hogy a baleseti központban kialakult feszültségre megoldást nyújtana a kormány jelenlegi bérrendezési terve. „Különösen nem a nagyon nagy terhet viselő három szakmacsoportban, ami a sürgősségi, a traumatológiai és az intenzív ellátás – ezeken a területeken sokszoros a teher az osztályokon, szakdolgozókon” – mondta a szakértő. Más szakmákban is vannak lelkileg, fizikailag nehéz esetek, de az utóbbi három területen „folyamatosan és kiszámíthatatlanul”.

Lantos szerint az egészségügyi miniszter által bemutatott bértábla ezeknek a szakmáknak a rendkívüli terhelését nem veszi alapul, inkább csak az egyenlősítést. Közben a bértábla országos, így „semmilyen módon nem reagál a regionális különbségekre” sem. „Nem ugyanaz a teher hárul egy centrumkórház sürgősségi osztályán 16 éve dolgozó H besorolású szakdolgozóra, mint arra, aki ugyanilyen képzettséggel egy városi kiskórház bőrosztályán dolgozik. Ez a bértábla ezt a különbséget semmilyen módon nem tükrözi.”

A bérrendezést „központilag nem lehet jól csinálni, és nem is csinálták jól”.

„Folyamatosan az hangzik el a médiában is, hogy az ápolók 15 százalékos béremelést kaptak, de ez így nem igaz. Hangsúlyozni kell, hogy lesznek, akiknek 30-40 százalékot emelkedik a fizetése, de nagyon sokunknak még lehet, hogy 3-4 százalék se lesz” – mondta Sebestyén Gábor a kormány bérrendezési tervéről. „Azt mondják, hogy minden egészségügyi dolgozó 150 vagy 160 ezer forintos béremelést kap, ez sem igaz”.

A bemutatott bértábla szerint egy „40 év fölötti, MSc-képzésben részesült dolgozó a jelenlegi bértábla szerint kevesebbet fog kapni, mint az előző, rossz rendszerű bérszámításnál”. Hegedűs Zsolt novemberben azt ígérte: senki nem kerül át alacsonyabb kategóriába.

Súlyos ápolóhiány

Ha az ápolók és az intézmény vezetősége a 30 napos felmondási időn belül nem tud megegyezni, az súlyos ellátási problémákat okozhat a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban. Alapesetben ilyenkor van arra lehetőség, hogy más szolgálati jogviszonyban álló munkavállalót határozott időre átrendeljenek a kórházba. Ennek időtartama nem lehet több, mint tizenkét hónap alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra. A kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

A szakdolgozói kamara tagozatvezetője, Sebestyén Gábor nem tud arról, hogy a baleseti intézetben kialakult helyzetet átvezénylésekkel próbálhatják-e orvosolni, de szerinte ez „tragikus lenne”. Ez csak oda vezetne, hogy az átvezényelt szakdolgozókat is „elriasztanánk az egészségügytől”. Az külön nehezítené a helyzetet, hogy a traumás betegek ellátása eltér a többi betegétől, speciális szaktudást igényel.

Tehát ezzel esetleg lehetne időt nyerni, de mivel a hazai egészségügyből több tízezer ápoló hiányzik, a dolgozók túlterheltek, így hosszú távon ez sem elegendő megoldás.

Persze amíg az ápolók saját lelkiismeretükből pótolták a rendszer hiányosságait, és kifelé nem kommunikálhattak, kevésbé voltak tapasztalhatók a működési zavarok. A problémák nem idén szeptemberben kezdődtek, a nővérek és a szakdolgozók régóta vártak a bérrendezésre. Az elmúlt években (a Covid alatt) az orvosi fizetések látványosan emelkedtek, de a szakdolgozók bére jócskán lemaradt. Ez pedig nem csak az azonos pozícióban dolgozók között, hanem az orvosok és a nővérek között is bérfeszültséget okozott.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!