Már látszik, hogy ki fizeti a fordulatot: megnéztük a Tisza első költségvetését

„Mesterműnek” nevezte Magyar Péter a Telex interjújában Kármán András első költségvetését, amellyel a kormány egyszerre vállalkozik a választási ígéretek teljesítésére és az államháztartási hiány jelentős csökkentésére. A miniszterelnök szerint a nyugdíjasokra, a családokra és a közszolgáltatásokra is többet költenek, miközben az állam saját működésének költségeit radikálisan visszafogja.

Ambiciózus vállalás ez, mert a kormány 2030-ra az euróbevezetés feltételeit is meg akarja teremteni, amihez a hiányt tartósan három százalék alá kell szorítania. A befektetők egyelőre bizalmat szavaztak az új gazdaságpolitikának, de már a költségvetés bemutatása előtt is azt várták, hogy a kiigazítás nehezét ne a választási ciklus végére halasszák. A 4,9 százalékos jövő évi hiánycél megfelel az általuk is jónak tartott szintnek, a bizalom megtartásához azonban a számok mellé hiteles fedezet, majd ténylegesen teljesülő bevételek és megtakarítások is kellenek.

A péntek este benyújtott 2027-es költségvetésből már az is látszik, milyen átrendezésekkel próbálják ezt megvalósítani. A fő bejelentések természetesen bekerültek a dokumentumba: megjelenik a családi pótlék duplázásának fedezete, a 120 ezer forintos nyugdíjminimum, az egészségügyi többlet és a közszolgálati béremelések kerete.

A számok ugyanakkor árnyalják azt a képet, hogy az állam a pazarlás megszüntetésével felszabaduló pénzt egyszerűen átadja a lakosságnak. A hiányjavulás jelentős részét egyszeri kiadások kifutása adja, a vállalatoktól több adót szednek be, és a takarékosság korábbi lakossági támogatásokra is kiterjed.

A nagyvállalatok többet fizetnek, a különadók megmaradnak

Magyar Péter már a költségvetés maratoni, parlamenti bemutatóján jelezte, hogy a bankoktól, a biztosítóktól, az energiacégektől és a kereskedelmi láncoktól is több pénzt kérnek. A különadók felülvizsgálatát a költségvetés stabilizálása utáni időszakra helyezte kilátásba, Kármán András pedig arról beszélt, hogy jelenleg nincs lehetőségük a nagyvállalatok széles körének adóterheit csökkenteni.

Ez a bevételi táblákon is látszik. A társasági adó tervezett bevétele 1009,2 milliárdról 1431,6 milliárdra, az innovációs járuléké 176,3 milliárdról 295,8 milliárdra nő, és emelkednek az ágazati befizetések is.

Milliárd forintban. A teljes éves bevétel változása nem azonos az új adóintézkedések önálló hatásával.

A reklámadót sávos rendszerben hozzák vissza, és 14 milliárd forint bevételt várnak belőle, amelyet a kormány korábbi közlése szerint a kórházi várólisták rövidítésére fordítanak.

A számokból az látszik, hogy a vállalatok nagyobb befizetéseiből csaknem kijön a lakossági adócsökkentés teljes költsége. A társasági adó és az innovációs járulék átalakításától együtt 240 milliárd forint többletbevételt várnak, ami az alacsonyabb keresetűek új adójóváírása 250 milliárdos költségének 96 százalékát fedezi.

A két adónem teljes bevétele ennél jóval nagyobb mértékben, csaknem 542 milliárddal nő, de ebben a vállalati eredmények és más kedvezmények változása is szerepet játszik.

A legnagyobb, 500 millió eurónál nagyobb árbevételű vállalatoknál a társasági adó kulcsa a globális minimumadóhoz igazodva 15 százalékra emelkedik, de az iparűzési adó részleges beszámítása miatt a tényleges teher 11,25 százalék lesz. Az innovációs járulék közben kétharmadával emelkedik, és a különadók is megmaradnak, sőt a GDP arányában is több bevételt hoznak.

Magyar a Telex-interjúban a vagyonadót a minimálbér adócsökkentésének fedezeteként, nagyságrendileg azonos összegként említette, a parlamenti bemutatón pedig maga is jelezte, hogy a vagyonadóból várt 200 milliárd a 250 milliárdos költségnek csak mintegy 80 százalékát fedezi. Önmagában tehát ez az új adó nem teremti elő a teljes összeget.

A költségvetés bevételi oldalán az is fontos, mennyit vásárolnak az emberek és hogyan alakulnak a fizetések, hiszen az állam ezek után szedi be az áfát és a személyi jövedelemadót:

• áfából jövőre 9159,9 milliárd forintot várnak, közel 492 milliárddal többet az idei módosított tervnél. Ehhez nem kell adókulcsot emelni: ha több terméket és szolgáltatást veszünk, vagy ugyanazért magasabb árat fizetünk, abból az államnak is több bevétele lesz. A terv ezért arra is épít, hogy a háztartások fogyasztása valóban a kormány által várt ütemben nő.
• Szja-ból közben az alacsonyabb keresetűeknek járó új adójóváírás ellenére is több pénzt terveznek beszedni, 4996,9 milliárd helyett 5042,8 milliárdot. Ez nem ellentmondás: a kedvezmény csökkenti az érintettek adóját, de a magasabb fizetések növelik az adóbevételt, az anyák szja-mentességének korlátozása pedig szintén több pénzt hagy az államnál. Az adócsökkentés tehát nem jelenti automatikusan az összes adóbevétel csökkenését, ahogy a nagyobb bevétel sem feltétlenül adóemelésből származik.
• Jövedéki adóból – amelyet többek között az üzemanyagok, a dohánytermékek és az alkohol árában fizetünk meg – 1592,5 milliárd forintot várnak, 16,1 milliárddal többet az idei módosított tervnél.

A vállalkozási támogatásokon úgy spórolna a kormány, hogy egy részüknél visszafogja az állami hozzájárulást, mások finanszírozását pedig uniós forrásokra helyezi át – Kármán András már az októberi háttérbeszélgetésen ezzel magyarázta az átalakítást. A Széchenyi Kártya Program megmarad, de kisebb kerettel: az agrárkonstrukciókkal együtt az idei mintegy 345 milliárd helyett jövőre közel 250 milliárd forint jut rá.

A kormány egyik fő ígérete, hogy a korábbi rendszer pazarlásának felszámolásából teremti elő az új támogatások és a hiánycsökkentés fedezetének egy részét, az 1465 milliárdos megtakarítási tervben azonban olyan pénzekkel is számolnak, amelyek sorsa még nem dőlt el. Magyar Péter az útkoncessziók felülvizsgálatától például azt várja, hogy 566 milliárdról 320 milliárdra csökkenjen az állam terhe. A Költségvetési Tanács véleményében meg is jegyezte, hogy a vizsgálatakor viszont még nem voltak meg az új szerződések, és az sem derült ki, milyen feltételekkel, mennyiért végzik majd el a feladatokat. Az uniós migrációs bírság elmaradásától további 135 milliárdos megtakarítást remélnek, ami szintén nem kizárólag a kormányon múlik.

A sokszor és joggal kritizált közmédiánál meglehetősen keményen meghúzták a zablát: a központi támogatás 141,3 milliárdról 80 milliárdra csökken, ez ezen az egyetlen állami cégen 61,3 milliárdos megtakarítás. A korábban bírált szervezetek között ugyanakkor van, amelynek támogatását megtartják: ilyen a Corvin-lánc Testület és Iroda, ami továbbra is 540 milliót kap, a Magyarságkutató Intézet kerete enyhén nő, miközben a Bethlen Gábor Alapé közel harmadával csökken, ezen belül a Határtalanul! programra kilencmilliárd helyett kétmilliárd forint jut.

Az önkormányzatok öröme nem lehet teljes

A nagyobb adóbevételű önkormányzatok terhein ugyan enyhít a kormány, de a sokat vitatott szolidaritási hozzájárulást nem törli el. Az Orbán-kormány ezt 2017-ben, az iskolák működtetésének állami átvételéhez kapcsolódva vezette be, később pedig azzal indokolta, hogy a tehetősebb települések így segítik a szegényebbeket. A befizetést az egy lakosra jutó, számított iparűzési adóerő-képesség alapján határozzák meg, így Budapestet, a fővárosi kerületeket és számos vidéki települést is érint.

Az önkormányzatok kritikája elsősorban arra irányult, hogy az egyre nagyobb elvonás mellett nehezebben tudják finanszírozni a feladataikat, Budapest pedig azt kifogásolta, hogy több pénzt fizet be, mint amennyi állami támogatást kap. A beszedés jogszerűségét bíróságon is támadták, több ügyben sikerrel. A Tisza-kormány a korábbi bejelentésének megfelelően megtartja, de csökkenti a hozzájárulást: az idei 395,8 milliárd helyett jövőre 335,7 milliárd forintot vár belőle.

Emellett megszűnik az iparűzési adó növekményének elvonása és a területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettség is, utóbbi a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium szerint 30-35 milliárdot hagy a településeknél. Karácsony Gergely üdvözölte a változásokat: közlése szerint a főváros 22 milliárddal, a kerületek 18 milliárddal több adóbevételt tarthatnak meg jövőre. „Kezdetnek nem rossz!” – írta.

A kisebb elvonások és a magasabb támogatások együttes hatására a minisztérium szerint Budapest és a kerületek pénzügyi helyzete legalább 84 milliárddal javul, a megyei jogú városoknak 29 milliárddal, a többi vidéki városnak 25 milliárddal, a községeknek pedig 37 milliárddal több áll rendelkezésükre. Az önkormányzati támogatások teljes kerete csaknem 198,5 milliárddal, 1613,3 milliárdra nő, de ebből béreket és meghatározott feladatokat is finanszírozni kell, így ez sem mind szabadon felhasználható többlet.

A közlekedésnél visszaköszönnek a korábbi vállalások: az elővárosi költségtérítés 19 milliárdról 72 milliárdra emelkedik, ami nagyságrendileg megfelel a Budapest és az agglomeráció közlekedésére ígért ötvenmilliárdos plusznak, a vidéki városok helyi közlekedésére pedig külön tízmilliárdos támogatás jut.

Nagy terheket tesznek le

A kormány az idei 7,5 százalékról jövőre a GDP 4,9 százalékára csökkenti a hiányt a terve szerint, de ehhez az is hozzájárul, hogy több nagy idei kiadást már nem kell megismételni. Ahogy Kármán András az október 20-i tájékoztatón is jelezte, ezek elmaradása más, az új intézkedésektől független változásokkal együtt önmagában 6,1 százalékra mérsékli a hiányt, vagyis a tervezett javulás több mint felét adja. Az új adóemeléseknek és megtakarításoknak innen kell tovább javítaniuk az egyenleget a 4,9 százalékos célig, miközben a bejelentett béremelések és támogatások költségét is fedezik.

• Az egyik legnagyobb ilyen tétel az aszály, az energiaválság és más rendkívüli kiadások kezelésére idén létrehozott, 500 milliárdos Havária Alap, amelynek egyszeri keretével jövőre már nem számolnak.
• Ugyancsak javítja az egyenleget, hogy a fegyveres testületek tagjainak a választások előtt kifizetett hathavi juttatással jövőre nem kell számolni: a fegyverpénz nettó hatását 222 milliárd forintra teszi az indoklás.
• Viszont további 333 milliárd kiadást jelentenek a korábbi adók miatt szükségessé vált visszatérítések és kamatok, miután az uniós bíróság jogellenesnek minősítette a szén-dioxid-kvótaadót és a kiegészítő bányajáradékot. Erről itt írtunk bővebben.

Az uniós helyreállítási alaphoz kapcsolódó egyszeri pénzügyi műveletekkel, a kifutó támogatási programokkal és a kisebb tételekkel együtt ezek elmaradása 1940 milliárd forinttal javítja a jövő évi egyenleget a kormány számítása szerint. Ebből azonban 575 milliárdot elvisz két növekvő kiadás: a magasabb energiaárak miatt többe kerül a rezsicsökkentés fenntartása, a felpörgetni kívánt uniós fejlesztésekhez pedig több hazai önrészt kell biztosítani. Így végül 1365 milliárd forinttal lesz kedvezőbb a költségvetés helyzete ebben a körben, még az új adóemelések és kiadáscsökkentések hatása előtt.

Az egészségügy levegőhöz juthat

Kármán András a gazdasági fordulat egyik feltételeként beszélt az oktatás és az egészségügy megerősítéséről, a költségvetésben azonban az egészségügy kap jóval nagyobb többletet. Kiadásai 15 százalékkal nőnek, ami a tervezett inflációval számolva közel 12 százalékos reálbővülés, míg az oktatás 4,6 százalékos emelése alig haladja meg az áremelkedést. A felsőoktatásra forintban is kevesebb jut, 813,7 milliárd helyett 761 milliárd, ez azonban nem meglepetés: Magyar Péter korábban a kekvás alapítványi rendszerben feltárt túlárazásokkal és pazarlással indokolta a kiadások felülvizsgálatát.

Az egészségügynél inkább az a kérdés, hogyan lesz a többletpénzből jobb ellátás. A Hugonnai Vilma-programhoz bejelentett 510 milliárdos egészségügyi többlet legnagyobb részét, csaknem 192 milliárd forintot a szakdolgozók béremelésére fordítják. A betegek a várólisták rövidítésében, a vizsgálatok elérhetőségében és a kórházi körülmények javulásában érezhetik meg a változást: ezekre 20,4 milliárdos várólista-csökkentési többletet, 19,8 milliárdos CT- és MR-fejlesztést, tízmilliárdos étkeztetési többletet és 25 milliárdos klimatizációs keretet terveznek. A gyógyszertámogatás és kapcsolódó tartaléka együtt közel 38 milliárddal nő, a mentőszolgálat beruházásaira és felújításaira pedig 21,4 milliárddal jut több. Kármán ugyanakkor már a bejelentéskor hangsúlyozta, hogy az egészségügy rendbetétele több évet igényel.

A közszolgálati béremelésekre összesen 677 milliárdot szánnak, ebből az egészségügyi szakdolgozók mellett a pedagógusokra és oktatókra 120 milliárd, a rendvédelemre 109 milliárd, a szociális ágazatra 90 milliárd jut. Az egészségügyi szakdolgozóknál, a szociális ágazatban és a rendvédelemben 15 százalékos bruttó emeléssel számolnak, a korábban közölt magasabb nettó növekedéshez az új adójóváírás is hozzájárul. Ennek hatása a keresetektől és a meglévő kedvezményektől függ, így a dolgozók kézhez kapott fizetése eltérő mértékben emelkedhet.

A Wekerle Plusz bemutatása után részletes cikkben mutattuk be, hogyan alakul át az állami lakástámogatás: az Otthon Startot felváltó hitel mellett lakástakarék és energetikai felújítási támogatások is segítik az otthonhoz jutást, illetve a meglévő lakások korszerűsítését. Most az is látszik, hogy közben egy korábbi támogatásra jövőre már nem terveznek pénzt: a Költségvetési Tanács szerint nincs fedezete a közszolgálati dolgozók évi egymillió forintos otthontámogatásának, amelyre az idei módosított költségvetésben 225 milliárdot különítettek el.

Ez magyarázza a lakás- és otthontámogatási keretek csökkenésének nagyobb részét: az idei két előirányzat együtt 654,4 milliárdot tesz ki, jövőre a lakástámogatási soron 310,2 milliárd szerepel. A megtakarítás tehát itt közvetlenül a háztartásokat is érinti.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy összességében kevesebbet költenek lakhatásra: a Wekerle-program energetikai felújításaira például 2030-ig 633 milliárd forintot szánnak uniós pénzből, jövőre pedig további 30 milliárdot fordítanak uniós forrásból bérlakások és kollégiumi férőhelyek építésére. A lakáshitel teljes költségét ugyanakkor Kármán András a program bemutatásakor még nem tudta megmondani, csak azt jelezte, hogy kisebb terhet jelent az Otthon Startnál.

Babaváróra és munkáshitelre szintén kevesebbet terveznek: előbbire 274,5 milliárd helyett 212,2 milliárdot, utóbbira 32 milliárd helyett 14,8 milliárdot. Ez önmagában nem jelent szigorúbb hitelfeltételeket, hiszen az állam kiadását az igénylők száma és a kamatok alakulása is befolyásolja, a Költségvetési Tanács ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a babavárónál változatlan szabályok mellett kevés lehet a betervezett pénz.

A közvetlen családtámogatási ellátásokra összességében több pénzt terveznek: a családi pótlék, a CSED, a GYED és örökbefogadói díj, a GYES, a GYET és az anyasági támogatás együttes kerete 1031,5 milliárdról 1343,9 milliárd forintra nő, mintegy 30 százalékkal. Ezt elsősorban a családi pótlék januári duplázása magyarázza, amelynek fedezete 326 milliárdról 655,8 milliárdra emelkedik, miközben több más ellátásra kevesebbet szánnak, itt részben a jogosultak számának csökkenése is állhat a háttérben. A nagyobb összeg ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden család egyformán jól jár: az anyák szja-mentességét havi bruttó egymillió forintos keresetig korlátozzák, és elmarad a kétgyermekes anyák kedvezményének ötven év alattiakra tervezett kiterjesztése. A változásokat korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk.

Fel kell pörgetni az uniós fejlesztéseket

A kormány részben attól várja a gazdaság élénkülését, hogy jövőre több uniós pénzből finanszírozott építkezés, felújítás és vállalati fejlesztés valósul meg. Ezekre az idei várható 687,8 milliárd helyett 1615,6 milliárd forint felhasználásával számolnak, vagyis az ideinél jóval több munkát kell elvégezni és kifizetni ahhoz, hogy a tervezett növekedés is megvalósuljon.

Ez adja a Magyar Péter által bejelentett, több területen többszörös forrásnövekedés hátterét is: a közlekedésre szánt 331 milliárdot, a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések 221 milliárdját, illetve a mintegy 230 milliárdos vállalkozásfejlesztési összeget jellemzően ahhoz mérik, amennyit idén várhatóan felhasználnak, nem ahhoz, amennyit eredetileg beterveztek. A különbség azért fontos, mert a költségvetésben elkülönített pénz önmagában még nem jelent megépült vasutat vagy megvalósult vállalati beruházást.

A kormány jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedést vár, háromszázalékos infláció és éves átlagban 364,3 forintos euróárfolyam mellett. A beruházások 5,7, a háztartások fogyasztási kiadásai 4,1 százalékkal nőhetnek.

Az export bővülésétől viszont önmagában nem várható újabb lendület: a behozatal még gyorsabban emelkedik, így a külkereskedelem egyenlege a Költségvetési Tanács szerint összességében fékezi a növekedést.

A hiány csökkentése közben az euróbevezetés feltételeinek megteremtését is szolgálja, de az államadósságon egyelőre csak lassan enyhít. A tartozás GDP-hez viszonyított aránya 77,5-ről 77,2 százalékra csökken, miközben forintban közel négyezer milliárddal nő. Vagyis az ország gazdasági teljesítményéhez képest valamivel kisebb lesz az adósság, de az állam továbbra is jelentős összeggel növeli a tartozását.

A kamatoknál is árnyaltabb a kép annál, hogy kevesebbet kell fizetni: a bruttó kamatkiadás ugyan 106 milliárddal csökken, az állam kamatbevételei viszont ennél nagyobb összeggel esnek vissza, ezért a kettő különbségeként számított pénzforgalmi teher 56,5 milliárddal emelkedik.

Cikkünket a költségvetés tervezete és a Költségvetési Tanács ehhez készült véleménye alapján írtunk, a költségvetési törvényről várhatóan december második felében szavaz véglegesen az Országgyűlés. Forsthoffer Ágnes házelnök tájékoztatása szerint az általános vita legkorábban a benyújtás után két héttel kezdődhet, és összesen harminc órát kapnak rá a képviselők, fele-fele arányban a kormánypártok és az ellenzék. Ezután a bizottságok tárgyalják a tervezetet és a módosító indítványokat, amelyekről újabb plenáris vitát tartanak. A végszavazás előtt a Költségvetési Tanács ismét megvizsgálja a módosításokkal kiegészített költségvetést, a pontos menetrendről a Házbizottság dönt.

Magyar Péter a költségvetés főbb számainak bemutatása után a Telexnek adott hosszú interjút a büdzsé logikájáról és hosszabb távú elképzeléseikről: