Magyar Péter: Mindenki méltósággal és emberséggel kezelje ezeket az iratokat – mától nyilvánosak az ügynökakták

Éles a nyitottaktak.hu. Mint a honlap bevezetőjében olvasható, „ez a honlap azért született, hogy a magyar történelem különleges forrásait ismerhessék meg. Az 1945 és 1990 között működő politikai rendőrség a társadalom ellenőrzésének egyik legfontosabb eszközét jelentette. Ennek során a hivatásos állomány tevékenységét – a mindennapokban nem, vagy alig érzékelhető módon – hálózati személyek sokasága segítette. Őket szokás a köznyelvben ügynököknek nevezni. Célunk, hogy a most közölt források segítségével a széles nyilvánosság megtehesse az első lépést a közelmúlt e fejezetének megismerése felé. Ez alkalommal a politikai rendőrség hivatalos nyilvántartó rendszerében őrzött papír alapú és számítógépes források válnak kereshetővé. A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2026. november 4-e után az ún. 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok »H« adattára lesz kereshető, 2027. február 25-ig pedig a Levéltárban őrzött B-(beszervezési) dossziék.”

A honlapon megismerhetők a kutatható irattípusok, illetve egy, az állambiztonság nyelvét, speciális kifejezéseit, rövidítéseit, kódjait bemutató fogalomtár is böngészhető.

Magyar Péter néhány példát hozott arra, hogy milyen mélyen átszőtte a teljes magyar társadalmat a Rákosi- és a Kádár-rendszer. Felidézte, hogy egy tanítójelöltet azért szerveztek be, mert panaszkodott a kollégiumi ételek minőségére. Kisterenyén egy bányász 30 éven át jelentett a családjától és kollégáiról. „A diktatúra hálózata jelen volt az iskolákban, az üzemekben, a téeszekben, a templomokban, a családoknál” – mondta.

A miniszterelnök szerint sosem lesz teljes az adatbázis, és nem is lehet teljes, de ez nem lehet ok arra, hogy ne hozzák nyilvánosságra azt, ami elérhető. Ez egy gyógyulási és megbékélési folyamat része, mondta.

A hivatalos sajtótájékoztató elején Magyar Péter újra felidézte, hogy hetven évvel ezelőtt verték le a szovjet csapatok a forradalmat. Ezután még inkább felpörgött a beszervezések száma. Szerinte az elődeiknek kellett volna megtenniük, hogy nyilvánossá teszik az ügynökaktákat, 36 évvel vagy 16 évvel ezelőtt.

Magyar azt mondta, hogy akkor kellett volna nyilvánossá tenni az aktákat, amikor még a legtöbb áldozat és elkövető élt, és még lehetett volna kérdezni. Ő is megismételte, hogy nem ítélkezni kell, hanem kérdezni egy-egy adott karton esetén.

Azt kérte, hogy ezt a megkésett rendszerváltást, megkésett jóvátételt mindenki méltósággal kezelje.

1945 után olyan történelmi helyzet alakult ki, hogy a titkosszolgálatok azt csinálhattak, amit akartak, mondta Rainer M. János egy, a sajtótájékoztató keretében bejátszott videón. A történész elmagyarázta a hálózat kifejezés jelentését.
Azt mondta, hálózatnak nevezték a Rákosi- és a Kádár-kori titkosszolgálat apparátusának segítőit, akiknek elsősorban információszerzés, illetve információátadás volt a feladatuk. A hálózati nyilvántartás, tette hozzá Rainer M., azok nevét tartalmazza, akiket különböző célok érdekében 1945 és 1989 között a titkosszolgálat foglalkoztatott. A hálózati személyeknek lehetett a dolguk az, hogy baráti körökbe, művészi csoportokba vagy akár iskolai osztályokba épüljenek be, és ezekről információkat szolgáltassanak. Most, a nyitottaktak.hu oldal indulásával minden eddiginél szélesebb körű hálózati nyilvántartás válik elérhetővé, hangsúlyozta a történész.

Az állambiztonságnál is voltak teljesítménykényszerek, és olyanokat is feltüntettek informátorként, akik sosem írtak jelentést, mondta Cseh Gergő Bendegúz. Az ÁBTL igazgatója szerint nem szabad egy adatbázis-bejegyzés alapján ítélni. „Ha valaki rátalál egy ismerős, egy rokon nevére, inkább kíváncsi legyen és érdeklődő, ne ítélkező. A levéltár aztán sok más forrásból tud segíteni, és mélyebben meg lehet ismerni egy emberi sorsot.”

A miniszterelnök azt vetette fel, hogy a diktatúra által beszervezett hálózati személyek közül sokan maguk is áldozatok. Cseh Gergő Bendegúz azt mondta, a diktatúrában rengetegen voltak egyszerre áldozatok és elkövetők. Sokakat a családjuk előmenetelének megakadályozásával, egy külföldről rendelt gyógyszer eljutásának megakadályozásával, esetleg szexuális orientációjuk publikussá tételével zsarolt a titkosszolgálat.

A Rákosi- és a Kádár-korszakban összesen 150 ezer hálózati személy dolgozott a titkosszolgálatoknak, mondta az ÁBTL főigazgatója. Cseh Gergő Bendegúz hozzátette, hogy 1956-ban jelentős mennyiségű irat odaveszett, később pedig 1988–89-ben is volt egy nagy iratmegsemmisítési hullám. Ekkor ugyanis a rendszer érezte már, hogy bukni fog, és emiatt rengeteg beszervezési iratot daráltak le.

Cseh Gergő Bendegúz bemutatott egyet a levéltár által őrzött 18 mágnesszalag közül. A hálózati adattárat tartalmazó mágnesszalagok november 4-től ugyancsak elérhetők lesznek a nyitottaktak.hu oldalon. Ezeket az adathordozókat a hetvenes évek óta használta a titkosszolgálat, egészen a rendszerváltozásig. És, amint az adathordozó megtekintése során Ruff Bálint kiszúrta, Angliában készültek ezek a szalagok.

A sajtótájékoztatót az állambiztonság alagsori levéltárában kezdték meg, a kormányt Magyar Péter mellett Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter, Görög Márta igazságügyi miniszter és Szondi Vanda kormányszóvivő képviselte, rajtuk kívül a levéltár igazgatója, Cseh Gergő Bendegúz volt az alagsorban. Az intézményben viszont ott van még Melléthei-Barna Márton és Tompa Enikó tiszás képviselő is.

Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója elmondta, hogy légkondicionált termekben őrzik az 5 kilométernyi iratanyagot. Folyamatosan bővül az iratanyag. Bemutatta, hogy fizikailag milyen biztonsági körülmények között őrzik a 6-os kartonokat. A 6-os kartonokon a valódi név, az édesanya neve és az állampolgárság mellett a beszervezők neve és a beszervezés alapja szerepel, illetve itt olvasható a beszervezett személy hálózati neve, ahogy az is, hogy milyen területen foglalkoztatták az illetőt.

Cseh Gergő Bendegúz hozzátette, hogy a jelentéseket tartalmazó munkadossziék az érintettek számára továbbra is kutathatók lesznek.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) raktárában kezdte a sajtótájékoztatóját Magyar Péter, ahol a beszervezési iratokat őrzik. A miniszterelnökkel ott van Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója, Ruff Bálint, Görög Márta és Tarr Zoltán miniszter, valamint Szondi Vanda kormányszóvivő.

Magyar Péter azt mondta, hogy próbálják pótolni az 1990-es rendszerváltás nagy mulasztását, mert nagyon sok közép-európai országban megtörtént az, ami Magyarországon elmaradt, nem hozták nyilvánosságra a beszervezett hálózati személyek aktáit. Magyar szerint a mai az első fontos lépés, majd február 25-én újabb akták lesznek megismerhetők.

„Szinte mindenki fog hálózati személyt találni a családban” – mondta az ÁBTL tudományos főosztályának vezetője, Papp István szeptember végén, és arról is beszélt, hogy a diktatúra viszonyai nagyon bonyolultak voltak, és sokkal jobban áthatották a mindennapokat, mint ahogy azt gondolni szeretnénk.

Cseh Gergő Bendegúz akkor azt mondta, hogy nemzetközi szinten egyedülálló, ami Magyarországon történik, mert ilyen mértékben az egykori keleti blokk országaiban sem történt meg az akták nyilvánosságra hozatala. Szerinte az 50-60 ezer most megismerhető név 5-8 ezer olyan embert takar, aki még életben lehet, és közülük 1-2 ezer lehet még munkaképes korú.

„Ez egy olyan régóta betokosodott problémája a magyar közéletnek, hogy éppen itt volt az ideje, hogy megpróbáljuk kitisztítani ezt a sebet. Egy ilyen folyamat mindig fáj is, de lehet, hogy sokkal több kárt okozott a közéletnek, hogy ez eddig nem történt meg, mint amekkora fájdalmat most fog okozni” – mondta a Telexnek adott interjújában Cseh Gergő Bendegúz történész, levéltáros, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója az aktanyilvánosság jelentőségéről.

Magyar Péter hétfőn a napirendi előtti felszólalásában is sokat foglalkozott az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával. Azt mondta, hogy sok családot és közösséget fognak érinteni a megismerhető nevek, de nem akarnak senkit sem megbélyegezni, és arra biztatott, hogy mindenki beszélje át ezeket az ügyeket.

A levéltár november 4-én három irattípust tesz közzé, a negyedik irattípust, a beszervezési dossziékat 2027. február 25-én hozzák nyilvánosságra. A dokumentumokat egy kereshető adatbázisba fogják feltölteni, ami a teljesen nyilvános, azonosítás nélkül is használható www.nyitottaktak.hu oldalon lesz elérhető.

• A legbővebb irategyüttes a mágnesszalagokon rögzített hálózati adattár, amely körülbelül 55 ezer személy nevét és alapadatait tartalmazza. Ők valamilyen formában szerepeltek az állambiztonsági hálózati nyilvántartásban.
• Az 1957 és 1962 között keletkezett beszervezési naplók körülbelül 25 ezer nevet tartalmaznak, a beszkennelt oldalon a személy nevét lehet majd látni.
• A leginformatívabbak az ún. 6-os kartonok. Ezek első oldala az illető személyazonosító adatait és pár kiegészítő információt tartalmaz, a másik oldalon pedig azok az adatok szerepelnek, amik az illető tényleges állambiztonsági tevékenységét mutatják: kiderül például az, hogy az állambiztonság mennyi ideig tartotta az érintettet a nyilvántartásában.

A Tisza-kormány szeptember végén döntött arról, hogy a tervezettnél körülbelül két héttel később, november 4-én válnak megismerhetővé a közbeszédben ügynökakták néven emlegetett állambiztonsági iratok. Magyar Péter miniszterelnök, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, dr. Cseh Gergő Bendegúz tart sajtótájékoztatót, mielőtt mindenki számára elérhetővé válna az adatbázis.