Fél évvel a Tisza-kormány hivatalba lépése után tartották az első kétoldalú külügyminiszteri találkozót Orbán Anita és az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio között. Két szándéknyilatkozatot is aláírtak, az egyik az energetikai biztonságot és a kőolaj és földgáz-infrastruktúra regionális fejlesztésével kapcsolatos, a másik a Trump-adminisztráció szellemiségét erősen tükrözően a terrorizmus elleni küzdelem nevében a szélsőbaloldali szervezetekkel szembeni fellépésről és az ehhez szükséges információcseréről szólt.
Orbán Anita a Telexnek adott első interjújában az amerikai kapcsolatokról, Magyarország energiapolitikájáról, a Nyugat-Balkánt és Ukrajnát érintő politikájáról valamint az orosz kapcsolatról, a Fidesz-kormány alatti orosz befolyásról és elődje, Szijjártó Péter szerepének vizsgálatáról is beszélt. A tíz orosz diplomata kiutasításával lezártnak tekintik ezt a történetet, és nem tervezik további nagykövetek hazarendelését, hacsak az átvilágításkor nem derül ki olyan probléma, amely ezt indokolná.
Ez mindkét fél részéről azt jelzi, hogy stratégiai szövetségesként tekintünk egymásra. De ezt mutatja az is, hogy a belbiztonsági miniszterrel, a pénzügyminiszter helyettesével és az elnök energetikai főtanácsadójával is találkoztam. De voltak emellett szakértői találkozók az energetikai minisztériumban és 1956-os ünnepségre is sor került, a kommunizmus áldozatainak a múzeumát is meglátogattam. Mindez mutatja, hogy ez több volt diplomáciai látogatásnál, mert nem csak külügyminiszteri találkozóra került sor.
Az Egyesült Államok, amely a világ GDP-jének 25 százalékát adja, az egyik legfontosabb ország gazdasági szempontból, katonai szempontból, és az energetika területén is. Ez a három terület önmagában is indokolta, és ezért is tartottam fontosnak, hogy minél hamarabb létrejöjjön ez a találkozó a legfontosabb partnerünkkel és szövetségesünkkel. Az a tény, hogy ezt a találkozót ilyen gyorsan és ilyen szinten megkaptuk, azt mutatja, hogy az Egyesült Államok is szövetségesként és partnerként tekint a Tisza-kormányra és Magyarországra.
Az Egyesült Államok a harmadik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, 1400 céggel van jelen, amelyek összesen több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak. Védelmi szempontból is elsődleges, a világ legerősebb katonai állama, és a legerősebb tagja a NATO-nak, amelyhez tartozunk. A katonai szövetségen keresztül Európa és így Magyarország biztonságának garanciája.
Ami az energetikai területet illeti, az Egyesült Államok a világ első számú földgázexportőre és harmadik legnagyobb kőolajexportőre. Az energiahordozók piacán tehát az Egyesült Államok meghatározó szereplő, márpedig a magyar gazdaság sikerének az egyik legfontosabb záloga, hogy milyen áron vesszük az energiát.
Igen, több évtizedre visszamenő együttműködésünk van a terrorizmus elleni küzdelemben az Egyesült Államokkal. Azért kellett ezt kiemelnünk, megerősítenünk és írásban rögzítenünk, mert itt olyan új típusú szervezetekről van szó, amelyek korábban nem voltak jelen, és ezért új kihívásokat jelentenek. De szeretném egyértelművé tenni, hogy a mi kormányzatunk a terrorizmus bármilyen formáját maximálisan elítéli, mindenféle terrorizmus ellen ugyanúgy küzdünk, bármilyen ideológia is álljon mögötte, hiszen az egyes számú célunk az állampolgárok védelme.
A terrorizmus határokon átnyúló veszélyforrás, ezért fontos minden országgal ebben kiemelten együttműködnünk. Az Egyesült Államoknak olyan információs bázisa van és olyan globális rálátása a terrorizmusra és az illegális migrációra – ami egyébként szintén egyik fő témája volt a látogatásnak –, hogy Magyarország számára ez az együttműködés mindenképpen előnyökkel jár.
Igen, de mindig megjelennek új szervezetek, amelyek nevesítve is vannak ebben az együttműködésben, és ez indokolta azt, hogy ezekre újra ráerősítsünk, kimondjuk. De még egyszer leszögezném, hogy a terrorizmus minden formája ellen küzdünk.
Ez egy két évvel ezelőtti történet, és én szétválasztanám, hogy akkor ott a párt mit hogyan döntött, hogyan szavazott és azt, hogy mi most kormányzatként mi felé köteleződtünk el. Nem is érzem tisztemnek, hogy külügyminiszterként egy két évvel ezelőtti EP-szavazásról bármilyen szempontból nyilatkozzam.
Ami fontos a megállapodásra visszatérve, hogy információ- és tapasztalatcseréről szól, nem érint kiadatást és nincs mentelmi jogra vonatkozó következménye.
Minden olyan szervezettel, egyénnel szemben, ha mi azt érezzük, hogy Magyarország számára bármilyen biztonsági veszélyt jelent, bizonyára meg fogják tenni a releváns hatóságok a megfelelő lépéseket.
Mindig az adott helyzetnek megfelelően fogunk reagálni.
Igen, ez az amerikai fél kezdeményezésére történt. Amikor májusban kormányra kerültünk, akkor leltárt készítettünk arról, hogy a stratégiai partnereinket sorra véve mik Magyarország érdekei. Ezt ugyanúgy megtették a partnerek a mi irányunkban. Az Egyesült Államokkal így kijött rengeteg közös téma, amelyekben szeretnénk együttműködni. Ezek egy részét tudtuk most elvinni a megegyezésig, és sok mindenen dolgozunk a háttérben. Fontos tehát látni, hogy az egyik fél kezdeményez valamit, a túloldal véleményez, és ha úgy ítéli meg, hogy neki is fontos, abból lehet együttműködés.
Igen, ez is része a bizalomépítésnek, de egy elemből nem épül fel a bizalom, annak több eleme van, többek között az, hogy a Tisza-kormány azt képviseli, amit a választások alatt mondott. Ezzel biztosítja, hogy kiszámítható partnerként tekinthetnek rá. Világossá tettük, hogy elsődleges célunk a szomszédság, a régió, az Európához tartozás. Politikailag vissza is érkeztünk az Európai Unióhoz. De a bizalomnak része az is, hogy a kormány egyik első intézkedéseként megerősítette a hágai kötelezettségvállalást, azaz vállalta, hogy a NATO tagjaként a védelmi költségvetését a GDP öt százalékára emeli fel 2035-re.
Ez az Egyesült Államoknak és Magyarországnak is érdeke. Ez tehát egy nagy bizalomépítő csomag része, aminek az eredménye volt a látogatás. Ez önmagában, akár szándéknyilatkozat nélkül is jelzés az amerikai üzleti élet felé is, hogy Magyarország egy kiszámítható szövetséges, ahol érdemes befektetni. Következetesen visszük kül- és belpolitikánkat, számíthat ránk az Egyesült Államok olyan témákban, amelyekben közös az érdekünk. Proaktívak vagyunk, régiós szerepvállalásunk is ezt igazolja, például a Nyugat-Balkánon.
Igen, vannak stratégiai érdekek, amelyek nem változnak kormányváltással, például az ország biztonsága.
Erről így nem volt szó, de a Tisza-kormány korábban már teljesen egyértelművé tette, hogy nem avatkozunk be más ország belpolitikájába. Amiről viszont a Nyugat-Balkán kapcsán szó volt, az a térség stabilitása, ami mind Magyarországnak, mind az EU-nak, mind az Egyesült Államoknak érdeke. Magyarország korábban is egyik leghatározottabb támogatója volt az EU-bővítésnek, mi ezt következetesen képviseljük.
Egyébként ebben is van folytonosság az előző kormányzathoz képest, sőt, ha lehet, mi politikailag még erősebben kiállunk ezért a célért. Magyarországnak minden nyugat-balkáni tagjelölt országban van szakértője, aki kifejezetten a helyi kormányzattal dolgozik azon, hogy szakértelmével segítse ezeknek az országoknak az integrációját. Emellett Magyarország fontos stabilizátora a Nyugat-Balkánnak azzal, hogy évtizedek óta aktív szerepet játszik a békefenntartó katonai missziókban Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban.
Magyarországnak ugyan megvan, de a Magyarországra bejövő kapacitások viszont nem feltétlenül vannak meg. Magyarország hozzáférése nem feltétlenül van meg valamennyi alternatív betáplálási ponthoz. Például a horvátországi LNG-terminálnak és az azzal összekötő vezeték kapacitásának növelésére szükség lehet.
Egyelőre nem tartunk ott, hogy arról beszéljünk, hogy ki venne részt ennek fejlesztésében. De biztos vagyok benne, hogy a cégek nézik a lehetőségeket és ha vonzónak tűnik, akkor megfontolják. A JANAF kőolajvezeték esetében pedig biztosítanunk kell, hogy adott körülmények között folyamatosan, teljes mértékben ellátható legyen rajta keresztül a százhalombattai és a pozsonyi finomító is. Amellett ott van az észak-déli folyosó, amely Görögországon keresztül adhat Magyarországnak akár hozzáférést az LNG-terminálhoz és akár az azeri földgázhoz. És végül megemlítendő a lengyel és a litván LNG-terminál is, ahol régiós szinten vannak olyan szűk keresztmetszetek, amelyek feloldása növelhetné Magyarország mozgásterét.
Az EU egyértelmű határidőt adott az orosz földgáz kivezetésére, ez 2027 ősze.
Ez a Lukoil és a Rosznyefty olajtársaságoktól vásárolt kőolajra vonatkozik, és a Mol már dolgozik azon, hogy megteremtse a feltételeit a finomítói technológiai átállításához annak érdekében, hogy potenciálisan más forrásból is be tudjon szerezni délről, a JANAF-on keresztül nem orosz eredetű kőolajat.
Biztosan megérti, hogy nem nyilatkozhatok folyamatban lévő üzleti tárgyalásokról, de információim szerint erős szándék van arra, minden részről, szerb, orosz, magyar részről, hogy ez a tranzakció létrejöjjön december 11-ig. Friss élményként említeném a szerb választásokat, Magyar Péter a kormányfők közül elsőként gratulált az új szerb kormánynak, tehát reményeink szerint a szerb–magyar kapcsolatban szintet tudunk lépni.
Magyarország nagyon komoly befektető a Nyugat-Balkánon, ebben élen jár a Mol, amely fontos stratégiai szereplő. A Mol szerbiai akvizíciója – a NIS orosz részének megvétele – segítheti Magyarország tárgyalását a JANAF-fal kapcsolatban is, hiszen ezen a horvátországi vezetéken keresztül látható el a pancsovai finomító. Tehát, ha egészében nézzük a régió földgázt és kőolajat érintő energetikai infrastruktúráját, az energiabiztonságot, akkor látható, hogy Magyarország nagyon fontos stabilizációs szerepet tölthet be, egy nagyon komoly tranzitország, elosztóközpont lehet mind földgáz, mind kőolaj tekintetében: nekünk van a legnagyobb tárolókapacitásunk, hat országgal van összeköttetésünk, el tudunk látni más országokat is, a kőolaj területén pedig a Mol szerepe meghatározó a térségben. Reményeink szerint a szerb választásokkal Magyarország mindezek révén a régióban stratégiai partnere tud lenni egy akkora országnak is, mint az Egyesült Államok.
Magyarország érdeke az lenne, hogy minél hamarabb véget érjen a háború. Mi nagyon támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek elősegítik a háború lezárását, tartós békét biztosítva, hogy stabilizálódhasson a térség és megindulhasson Ukrajna újjáépítése.
Négy és fél éve tart a háború, és nem látszik a vége. Minden eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy ennek vége legyen. Az EU legfontosabb eszközét a szankciók adják, amelyek nyomást gyakorolnak az orosz gazdaságra, hogy minél drágább legyen számára a háború finanszírozása. Ezt mi támogatjuk, mint minden olyan megoldást, amely nem sért magyar érdeket és úgy ítéljük meg, hogy hozzájárulhat ahhoz, hogy az agresszor visszább lépjen. Ennek eredménye a több mint húsz, már elfogadott szankciós csomag.
Külön kell választani az EU-s, a brit és az amerikai szankciós csomagokat. Ezek sokszor együtt mozognak, sokszor külön. Ez nem gyengíti feltétlenül az európai szankciók hatását. Amerikai részről most volt egy döntés a dízellel kapcsolatban. Nekünk az EU tagjaként a magyar érdekek mentén az EU-s szankciós csomagokkal kapcsolatos döntésekre van komoly ráhatásunk.
Egyáltalán nem szorítható a perifériára, a külügyi tanács ülésén néhány hete fogadtuk el az egyik legnagyobb szankciós csomagot, amelynek hatását még nem feltétlenül látjuk. Egyébként, ha megnézzük az adatokat, az látható, hogy Oroszország dízeltermelése arra elegendő, hogy saját magát lássa el, nem tud a világpiacra juttatni olyan mennyiséget, amelynek bármilyen hatása lenne.
Igen, de a háború megállításának sok eszköze lehet. Eltérő lehet, hogy melyik ország, országcsoport, vagy éppen az Egyesült Államok, Ukrajna hogyan próbálja elérni azt, hogy ennek a háborúnak minél hamarabb vége legyen. Egyébként ezt gyakorlatilag egyetlenegy ország tudja eldönteni és egyetlenegy valaki, akit Vlagyimir Putyinnak hívnak. Nála van az eszköztár, ő tudja azt mondani, hogy ezt a háborút leállítja. Vannak tárgyalási törekvések is, ennek következő fordulójára Abu-Dzabiban kerülhet sor az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország között.
Nem az a lényeg, hogy ki vesz részt, hanem hogy olyan béke szülessen, amit minden fél elfogad, és ha előáll egy stabil helyzet, amely minden félnek és az Európai Uniónak is jó, akkor azt mi tudjuk támogatni. De európai törekvést is láttunk, nemrég a norvég és a finn elnök beszélt nagyon hosszan Vlagyimir Putyinnal, ők abba az irányba nyomták az orosz elnököt, hogy legyen vége a háborúnak. De Emmanuel Macron francia elnöknek is voltak ilyen irányú törekvései. Ezek mind hozzájárulnak a békéhez. De szeretném, ha tisztán látnák az olvasók is, hogy sok háttéregyeztetés van folyamatban, mert a diplomáciában nagyon sok minden nem a publikum előtt zajlik.
Amiben egyet tudunk érteni, ott nem vétózunk az EU-ban. Ennek eredménye volt a 20. és a 21. szankciós csomag. A 20. csomagot korábban megvétózta az előző magyar kormányzat, és nem magyar érdek miatt. Harmadik országok által kért entitásokat vétózott meg. Most ilyen nem történik, ez is óriási hozzájárulás. Ahogyan az is, hogy Magyarország ugyan továbbra is kimarad az Európai Békekeretből, amit az előző kormány öncélúan akadályozott, ott is el tudtuk engedni a vétót. Leginkább azzal tudtunk hozzájárulni, hogy kiszámíthatóan jelen vagyunk, és nem akadályozunk egy össz-EU fellépést.
Egyelőre csak annyit tudok mondani, ami már napvilágot látott a hekkelésekkel és a Külügyminisztérium szervereinek feltörésével kapcsolatban. Ahogy erről elkészül a jelentés, azt publikáljuk, ez még jó pár hét.
Erről elég sok minden napvilágot látott a nemzetközi sajtóban is, gondolok itt a kiszivárgott telefonbeszélgetésekre. Ezeket látták a partnereink is, például a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski is elmondta, hogy Szijjártónak az orosz külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében kirajzolódik az alárendelt szerep. Általánosságban azt mondhatom, hogy a Külügyminisztérium két feljelentést tett, az egyik a lélegeztetőgépekkel, a másik a túlzott utazási költségekkel kapcsolatos. Emellett további átvilágítások zajlanak, amelyekből újabb feljelentések születhetnek. De a gazdasági minisztérium, a miniszterelnökség is több feljelentést tett, az tehát, hogy kinek mikor milyen felelősségére bukkanunk, az ennek a folyamatnak a része.
Ahogy a miniszterelnök jelezte: felülvizsgáljuk a szerződést, megnézzük, hol tart a teljesítés, milyen feltételek, kötelezettségek vannak érvényben, és utána tudunk mindenről nyilatkozni, de ez egyébként is a Gazdasági és Energetikai Minisztérium hatásköre.
Ezzel a lépéssel Magyarország célja nemzetbiztonságának helyreállítása volt. Ezek a diplomaták a bécsi konvencióval nem összhangba hozható tevékenységet folytattak. Emiatt a diplomáciában megszokott módon távozásukat kértük. A magyar kormány ezzel jelezte, mi az, amit nem tud elfogadni. A nemzetközi jog szerint jártunk el, ezzel a mi részünkről ez a történet lezárult.
Nem merült fel.
Nem tervezünk további hazarendeléseket, hacsak az átvilágításkor nem derül ki olyan probléma, amely ezt indokolná. Több új nagykövet már munkába állt, vagy megkapta befogadónyilatkozatát, például az ankarai, a belgrádi, a varsói nagykövetünk. A londoni nagykövetjelöltet már meg is hallgatták, az ő esetében is a befogadónyilatkozatot – az agrément-t – már megkértük. A diplomáciai szabályoknak megfelelően a nevét nem mondanám meg, míg nem érkezik meg a brit fél beleegyezése. A moszkvai kinevezés még nem tart itt, de van már jelöltünk rá.
Nem jelent.
Az, hogy itt volt az EU két csúcsvezetője, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, és az Európai Tanács elnöke, António Costa, azt minimum nem kudarcnak nevezném, hanem kifejezett sikernek. 45 külföldi delegáció volt, miniszterelnökök, miniszterek, házelnökök. Bármelyikük csak külön jött volna Magyarországra, önmagában hírérték lett volna, nem hogy így, együtt.
Nagyon szép ünnepség volt, köszönöm a külügyes kollégáimnak, akik mindent megtettek azért, hogy ilyen szinten képviseljék magukat itt a világ országai. Itt volt George Pataki, New York volt kormányzója és a NATO korábbi főtitkára, Jens Stoltenberg, aki elmondta személyes családi történetét. Ez a szintű külföldi részvétel kifejezetten siker. A követségeink dolgoztak azon is, hogy a világ legtöbb országában kivilágítottak szobrot, épületet vagy hidat, amivel kifejezetten a magyarok előtt tisztelegtek.
Az interjú még azelőtt készült, hogy hétfőn este a Külügyminisztérium bejelentette, azonnali hatállyal felmentette Feledy Botondot a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatói pozíciójából a fideszes munkakapcsolata miatt. Mindez pár órával azután történt, hogy egy cikk elkészítéséhez megkérdeztük a minisztériumtól: tudtak-e Feledy korábbi, Lázár János minisztériumától kapott megbízásáról. Orbán Anitát kedden írásban kérdeztük Feledy felmentéséről.
