Tisztújítást tartott szerda délelőtt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), ahol a jelenleg hivatalban lévő elnököt, Turi Attila Ybl Miklós-díjas építészt választották meg újra. Turinak egy kihívója volt, a szintén építész Zoboki Gábor. A testület két alelnöke, Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház színésze és Szurcsik József képzőművész lett, a főtitkár a pozíciót jelenleg is betöltő Richly Gábor történész-hungarológus maradt.
A tisztújításnak többek közt Hankó Balázs és a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos botránya adott különös színezetet. Az azóta előzetes börtönbüntetését töltő volt kulturális miniszter a parlament mentelmi bizottsága előtt ugyanis arról beszélt, hogy a 17 milliárd felhasználásáról a kormány döntött, a forrás biztosításáról pedig az NKA Bizottsága, amivel az MMA elnöke, Turi Attila és az NKA azóta szintén börtönben lévő korábbi alelnöke, Bús Balázs is egyetértett.
Hankó állítására az MMA korábban egy közleményben reagált, amiben azt írták, hogy az NKA kiemelt ideiglenes kollégiumának döntéseiről a testületüknek nem volt tudomása, azokban az MMA delegáltja nem vett részt, az MMA elnökének sincs jogköre ehhez, így az ügyben érintettségük sem lehet. Hasonlóról számoltak be a botrány kirobbanásakor az NKA akkori bizottsági tagjai, akik azt állították, hogy utólag őket is megdöbbentették a kiszórt pénzek. A bizottsági tagságukról akkor többen lemondtak, a három MMA-delegált viszont azóta is tag benne. Richly Gábor MMA-főtitkár, Tordai Hajnal jelmeztervező, valamint Ternovszky Béla rajzfilmrendező így mostantól olyan új tagokkal dolgozik majd együtt az NKA csúcsbizottságában, mint Mácsai Pál vagy Ott Anna.
De a tisztújítás előtt alapvetően az MMA jövőbeli szerepe is felvetett kérdéseket. A június végén alakult Irodalmi Szakszervezet (IRSZ) még pár nappal ezelőtt is sürgette az NKA rendbetételét és az MMA szerepének újragondolását, és azt írták: „Sem a közvélemény, sem az új kormányzat nem felejtheti el, hogy az MMA egy mesterségesen felduzzasztott intézmény. Jelenlegi státuszát a Fidesz politikai akaratának köszönheti, nem pedig korszakalkotó kulturális tevékenységének.”
Nem sokkal az MMA közgyűlése után a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia is kiadott egy nyilatkozatot, amit többek közt Alföldi Róbert, Dragomán György, Hegedűs D. Géza, Máté Gábor és Tompa Andrea is aláírt. Ők azt hangsúlyozták, elengedhetetlennek tartják, hogy
„az előző kormány által kialakított torz, politikai kapcsolatokon nyugvó és párthűséget jutalmazó kultúratámogatási szerkezet teljesen átalakuljon”.
MMA-főtitkár: A testület nem pártszempontok alapján működött
Megkerestük Richly Gábort, akit először arról kérdeztünk, hogy a tisztújításon szóba került-e az MMA tisztségviselőinek vélelmezett szerepe az NKA-botrányban, de Richly szerint erről nem esett szó, mert szerinte az akadémikusok számára teljesen világos, hogyan működik az MMA és az NKA kapcsolata.
„Az Akadémia már korábban tisztázta, hogy a problematikus ideiglenes kollégium működésével és támogatásaival semmilyen formában nem voltunk tisztában, a döntésekben nem vettünk részt.”
Arra, hogy tervezik-e, hogy maguk is újragondolják a testület szerepét, Richly azt válaszolta: a közgyűlésen több jelölti beszéd is elhangzott, és sokan éppen arról beszéltek, hogy az MMA hogyan tudná konstruktív módon segíteni a mindenkori kormányt úgy, hogy szakmai szempontokat érvényesít a művészeti életben. Richly nem gondolja, hogy a testületük eddig pártszempontok alapján működött volna.
„Főtitkárként öt évre visszamenőleg olvastam az Akadémia állásfoglalásait és nyilatkozatait, és meglepne, ha bárki tudna olyan hivatalos megnyilvánulást mutatni, amelyben ideológiai, politikai vagy pártpolitikai alapú állásfoglalás lenne.
De az is kétségtelen, hogy a Magyar Művészeti Akadémia nem fogalmazott meg nyílt kritikát a kormánnyal szemben, mint ahogyan ezt a Magyar Tudományos Akadémia tette.
Az új kormánnyal kapcsolatban sem az várható az Akadémiától, hogy nyílt kritikákat fogalmazzon meg. Hanem ahogyan eddig is, szeretnénk konstruktívan elmondani az illetékes állami vezetőknek, minisztériumi partnereknek a szakmai szempontjainkat, javaslatainkat, és bízunk benne, hogy ennek egy részét az új kulturális kormányzat is megfogadja.”
Az MMA-nak megítélt, aránytalanul nagy büdzsé kritikájáról Richly azt mondta, az Akadémia a költségvetése jelentős részét művészek, művészeti szervezetek és projektek támogatására fordította. Azt pedig, hogy mekkora összegből gazdálkodhatnak, az aktuális kormányzat és a parlamenti többség határozta meg.
A főtitkár szerint bizalommal néznek a Tisza-vezette kulturális- és pénzügyi tárcával való együttműködésekre is. Turi Attilával mindketten túl vannak már egyeztetéseken Tarr Zoltánnal az MMA jövőbeli feladatairól, és keresik a közös kapcsolódási pontokat. Hasonlóan pozitív élményekről számolt be az NKA új összetételű Bizottságáról is, ahol a jelenlegi alelnökkel, Mattyasovszky-Zsolnay Bencével is sikerült szakmai kérdéseket konstruktívan megvitatni.
„Ha minden grémiumban így lehetne szakmai érveket ütköztetni, egész máshol tartana Magyarország”
– mondta Richly, aki szerint Turi Attila és az MMA-s bizottsági tagok is elkötelezettek abban, hogy az NKA nem megfelelő működéseit kivizsgálják. De legalább ilyen fontos szerinte, hogy a különböző művészeti elképzeléseket és különböző világképet képviselő szervezetek kiegyenlítetten és szakmai alapon kapjanak majd támogatást.
Megtisztítani a NER súlyos károkat okozó szervezeti maradványaitól
A döntően jobboldali-konzervatív művészeket tömörítő MMA 2012 óta az Orbán-kormányok legfontosabb kulturális bázisa volt, köztestületi státuszát még az Alaptörvénybe is beleírták, amivel a testület széles körű delegálási és vétójogot kapott, és ezzel rendszeresen élt is. Az MMA kiugróan nagy összegekből gazdálkodhatott, az éves költségvetése nagyjából 10-13 milliárd forint volt, és ingatlanberuházásokra is több tízmilliárd forint állami támogatást kaptak. Turi Attila elnök a kormányváltás után az Indexnek azt nyilatkozta: nem a félelem vagy a bizonytalanság, hanem a nemzeti identitás erősítése határozza meg a testületük jövőképét, és politikamentes intézménynek nevezte azt.
Amikor egy hónappal a kormányváltás után a Magyar Közlönyben megjelent, hogy Tarr Zoltán, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért felelős Minisztérium vezetője az MMA-t kérte fel közös egyeztetésre a kultúrpolitikája kialakításához, jelentős tiltakozást váltott ki a kulturális közvéleményben. Később Tarr Zoltán a döntést törvényi előírásokkal magyarázta, vagyis azzal, hogy az új jogszabályoknak is meg kell felelnie a jelenlegi alaptörvénynek, és a Tisza-kormány az új, saját programján alapuló feladatok elosztásáról egy statútumrendelet-módosítással fog rendelkezni. Ezután döntenek majd a Magyar Művészeti Akadémia sorsáról is.
Ezt emlegette fel a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia is, amely az MMA szerdai közgyűlése után azt írta egy posztjában:
„Fél évvel a választások után azt látjuk, hogy az MMA szerepe csorbítatlan.”
A nyilatkozatban azt emelték ki, hogy az eltelt idő óta nem tapasztalták jelét annak, hogy Tarr Zoltán minisztériuma lépett volna az MMA ügyében, és bár tisztában vannak azzal, hogy az átalakulást jogi problémák lassítják, arra kérték a kulturális kormányzatot, fogalmazza meg a konkrét elképzeléseit arról, „hogyan kívánja a kulturális életet megtisztítani a NER súlyos károkat okozó, de jelenleg is tovább élő szervezeti maradványaitól”.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai szerint az átalakulásnak része kell, hogy legyen „a NER kiszolgálására létrehozott, aránytalan anyagi forrásokhoz juttatott, nem akadémiaként működő, hanem miniszteriális feladatokkal felruházott Magyar Művészeti Akadémia közhatalmi szerepének megszüntetése” – fogalmaztak.
Az Index korábban egyébként még egy ügyről is beszámolt, ami viszont az MMA tagságában keltett feszültségeket. Értesüléseik szerint az aspiránsok listáját összeállító jelölőbizottság „ajánlott” és „további” jelöltekre osztotta az elnöki, alelnöki, főtitkári, illetve az elnökségi tagsági posztokra jelentkezőket. Az elnöki posztra például Turi Attila volt az „ajánlott jelölt”, míg Zoboki Gábor a „további”. Az MMA később elismerte, hogy a jelölőbizottság valóban tett személyi ajánlásokat, de szerintük a tisztújító közgyűlés tagjai szabadon szavazhattak a jelöltekre.
