Kiakadt a szakma, hogy Tarr Zoltán az Orbán-rendszer kulturális csúcstestületét, a Magyar Művészeti Akadémiát kérte fel egyeztetésre
A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg, hogy Tarr Zoltán, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért felelős Minisztérium vezetője az Orbán-kormány egyik legfontosabb kulturális bázisát jelentő Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) kérte fel közös egyeztetésre a kultúrpolitikája kialakításához.
A közlönyben ez jelent meg:
„A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter feladat- és hatásköre 158. § (2) A miniszter a kultúráért való felelőssége keretében a) a Magyar Művészeti Akadémia elnökének közreműködésével kidolgozza a Kormány kultúrpolitikáját, és felel annak megvalósításáért és érvényesítéséért.”
Az MMA bevonása a Tisza-kormány kultúrpolitikájának kidolgozásába azért meglepő, mert a köztestület egyértelműen a Fidesz-kormányokhoz kötődik. A döntően jobboldali-konzervatív művészeket tömörítő Magyar Művészeti Akadémia 2012 óta az Orbán-kormányok legfontosabb kulturális bázisává vált: köztestületi státuszát még az Alaptörvénybe is beleírták, amivel a testület széles körű delegálási és vétójogot kapott és amivel rendszeresen élt is. Az MMA kiugróan nagy összegekből gazdálkodhatott, az éves költségvetése nagyjából 10–13 milliárd forint volt és ingatlanberuházásokra is több tízmilliárd forint állami támogatást kaptak. A testület elnöke jelenleg Turi Attila építész, aki a kormányváltás után az Indexnek azt nyilatkozta: nem a félelem vagy a bizonytalanság, hanem a nemzeti identitás erősítése határozza meg az MMA jövőképét és politikamentes intézménynek nevezte azt.
Tarr Zoltán miniszter csütörtök délelőtt reagált a rendeletre, ebből már az derült ki, hogy csak formálisan egyeztetnek az MMA-val. A miniszter azt írta: „Ahhoz, hogy meg tudjuk kezdeni a munkát és elindíthassuk az érdemi párbeszédet az érintettekkel formálisan, jogi értelemben is kezünkbe kell vegyük a kormányzás felelősségét. Az új kormány visszaadja a döntést az érintettek kezébe, és velük együtt fogunk dönteni a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) sorsáról is.”
Tarr Zoltán a keddi miniszteri bizottsági meghallgatásán hosszan kritizálta az előző kormányzat pártpolitikai és lojalitás-alapon működtetett kultúrpolitikáját, és azt ígérte, hogy teljes körűen átvilágítják a döntéshozatali rendszereket és megvizsgálják az elszámolásokat. Szerinte az előző kormányzat az ideológiai reprezentáció terepeként és a gazdasági zsákmányszerzés eszközeként kezelte a kultúrát. „Annak, hogy ellezsákosítjuk, elvidnyánszkysítjuk a kultúrát, vége van” – fogalmazott.
A közös egyeztetést csütörtökön az MMA is megerősítette egy közleményben, azt írták, hogy üdvözlik a kormány döntését és testületük „tevékenységével méltányos és együttműködő partnere lesz az új kulturális kormányzatnak”. Úgy fogalmaztak: „Jelenlegi legfontosabb közpolitikai céljaink egyikét a kultúrába való befektetésben látjuk: az a tétje, hogy milyen felkészültségű, mennyire tudatos polgárok fogják alkotni ezt a nemzetet a jövőben. Az e cél megvalósítására irányuló folyamatban – a kormányzaton és az Akadémián túl – minden felelősen gondolkodó szervezetnek és személynek helye van.”
Öt kulturális szakember (András Edit, Mélyi József, Nagy Gergely, Róka Enikő, Sasvári Edit) a közlemény hírére állásfoglalást tett közzé, ebben azt írták: „Az MMA sohasem volt politikamentes intézmény, köztestületi átalakítása óta pedig aránytalan kulturális befolyást szerezve az orbáni rendszer kulturális alappilléreként szolgált. Tarr Zoltán szavával élve leuralta a művészeti finanszírozást, szervilis módon kiszolgálta a rendszer politikai céljait. Ha az új kultúrpolitika kidolgozását a kormány rájuk bízza, akkor az semmi mást nem jelent, csak a régi rendszer folytatását. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a Tisza ezen a területen is kitartson eredeti elképzelései mellett, és a tervek kidolgozásában széles körű párbeszédre törekedjen.”
A kormányváltás óta intenzív munka zajlik a szakmai szervezetekben is, amelyek igyekeznek gyökeresen új alapokra helyezni a kulturális élet működését. A Magyar Színházi Társaság (MSZT) elnöke, Bodor Johanna a legutóbbi közgyűlésükön arról beszélt, hogy az MSZT az utóbbi időben olyan javaslatcsomagon dolgozott, amellyel a magyar kultúra egészének működését próbálják újragondolni, mivel az elmúlt másfél évtizedben a hazai kulturális élet olyan központosítási folyamaton ment keresztül, ami történelmi léptékben is rendkívüli. Ezért korszakos irányváltásra van szükség: „a kulturális rendszer egészének újragondolására a finanszírozásban, az intézményirányításban, az autonómiában és a szakmai minőségbiztosításban”.
Cikkünk a megjelenés után frissült Tarr Zoltán közleményével.
