A Tiszának érdemes lenne még most a melegházasság kérdésével foglalkozni, míg ekkora a támogatottsága

Erkölcsi, elvi, jogi és anyagi okai is voltak annak, hogy a Tisza-kormány hétfőn beterjesztette az átfogó gyermekvédelmi törvényjavaslatát, ezt mondta Szabó Andrea a Telex csütörtöki műsorában. A törvénymódosítás egyik leglényegesebb része, hogy a fideszes többség által 2021-ben elfogadott, gyermekvédelminek nevezett homofób törvényből kigyomlálnák a transzneműségre és a homoszexualitásra utaló rendelkezéseket.

A szociológus–politológus szerint a javaslatcsomag mögött egyrészt jelentős társadalmi többség áll, a Medián kutatása alapján ugyanis egyértelmű, hogy a magyar társadalom „homofób hajlama nagyságrendekkel csökkent az elmúlt időszakban”.

Az azonos nemű párok számára az örökbefogadás lehetőségét a magyarok 49 százaléka határozottan, 19 százalékuk pedig inkább támogatja, ami közel 70 százalék, vagyis bőven társadalmi kétharmad.

A műsor másik vendége, Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője is arról beszélt, feltehetően a Tisza is látta a közvélemény-kutatási adatokat, amelyek szerint a magyarok többsége ellenzi a megkülönböztetést, a Fidesz-kormány intézkedéseinek visszavonását 57 százalék tartaná szükségesnek. A Tisza-szavazók ráadásul elsöprő többségben támogatják a szexuális kisebbségeket, az örökbefogadás és házasság kérdéseiben 80-85 százalék feletti a támogatottságuk.

Másfelől a kormány döntésében biztosan szerepet játszott az Európai Unió pénzügyi nyomása is, amire a miniszterelnök is utalt egy interjúban. Magyar Péter a Kossuth rádióban hétfőn arról beszélt, a gyermekvédelmi jogszabálycsomag alkalmas lesz arra is, hogy a 2021-es gyermekvédelmi törvény miatti uniós bírság is elkerülhető legyen, valamint ezután fel lehet majd szabadítani félmilliárd eurónyi (körülbelül 183 milliárd forintnyi), oktatási célokra felhasználható uniós forrást.

Az Európai Bizottság 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást az Orbán-kormány melegellenessé eltérített törvénye miatt, majd az uniós testület 2022 decemberében keresetet nyújtott be az EU bíróságához, és az idén április 21-én hozott ítélet először állapította meg „az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó” alapszerződési rész „különálló megsértését”. Dombos szerint így vélhetően nemcsak az Európai Bizottság kéri számon a bírósági döntést Magyarországon, de a tagállamok is. És bár a választások után volt némi türelem az új kormányzattal szemben, mostanra több mint négy hónapja a Tisza kormányoz, így elvárják, hogy a bírósági ítéletet végrehajtsák, és ennek elmaradását szankciókkal is sújthatják.

Szabó Andrea szerint a hétvégén nyilvánosságra hozott gyermekvédelmi jelentés is elemi felháborodást okozott a társadalomban, ami szintén jó apropó lehetett a javaslatcsomaghoz. De hogy mennyiben volt ez mégis morális döntés a Tisza részéről, arra Dombos azt mondta:

„Én nem látok semmilyen okot, ami azt mutatná, hogy a Tisza Párt vezetői homofóbok vagy transzfóbok lennének.

Az, hogy a választás előtt nem ezzel, hanem más témákkal kampányoltak, valóban így van, de amikor a Tisza Pártot megkérdezték erről, mindig valamilyen pozitív üzenetet mondtak.”

A Háttér Társaság ügyvezetője azért kritikát is megfogalmazott a törvényjavaslat készítéséről, állítása szerint ugyanis velük például nem egyeztetett előtte a kormány. Azt mondta, az Európai Bíróság döntése után eljuttatták civil szervezetek közös véleményét az Igazságügyi Minisztériumnak arról, szerintük mit kellene a kormánynak tennie, de nem kaptak választ. Így a törvényjavaslatot most társadalmi vita nélkül terjesztették be, ami Dombos szerint nem túl szerencsés, ahogyan az sem, hogy a családvédelmi törvényhez nem nyúltak, és ebben egyelőre maradt a homoszexuálisokra vonatkozó rendelkezés.

Az ügyvezető szerint ráadásul nem a gyermekvédelmi törvény volt az egyetlen, amely a meleg és transznemű kisebbség ellen irányult: egy külön jogszabályban többek közt miniszteri engedélyhez kötötték az örökbefogadást, az egyenlő bánásmód törvényből pedig eltörölték a nemi identitás szerinti diszkrimináció elleni védelmet. A Tisza egyelőre ezekhez nem nyúlt, és Dombos szerint a jelenlegi gyermekvédelmi csomagot érintően is lenne még néhány teendő. Mondjuk a fóliázás megszüntetése, amit kormányrendeleti szinten kell kezelni, és bíznak benne, hogy hamarosan ez is megtörténik.

A politológus szerint ha van is még mit finomítani a Tisza jelenlegi módosításain, a fontos, hogy a szemlélet a Fidesz-kormányéhoz képest valóban megváltozott, és végre kimondják a kisebbségek jogegyenlőségét.

Rédli Balázs műsorvezető felvetésére, hogy ennek ellenére a kormány az intézkedéscsomagból nem a homofób részek törlését, hanem a gyerekek nyugalmát megzavaró politikai hirdetések betiltását és a kórházban maradt gyerekek elhelyezésének felgyorsítását emeli ki, Dombos Tamás azt mondta: még egyszerűbb olyan ügyek mellé állni, amik mögött nem 70, hanem 95 százalékos a társadalmi támogatottság.

„Valamilyen szempontból ez ugyanaz a politikai stratégia, mint amit a Fidesz játszott el a gyermekvédelmi törvénynél – azt is először pedofilellenes intézkedésnek szánták, majd abba tettek bele LMBTQ-ellenes rendelkezéseket, ezért nehéz volt (az ellenzéknek) az egészre nemet mondani.”

Vagyis lehet, hogy a Fidesz is nehéz helyzetbe kerül akkor, amikor a törvényről majd szavazni kell. Szabó Andrea szerint ekkor Magyar is feltehetően a gyermekek védelmére helyezi majd a hangsúlyt. „A gyermekvédelem ebben az értelemben egy politikai termék, ilyen szempontból van kontinuitás a Fidesszel: ők is a gyerekek védelme okán terjesztettek be bizonyos törvényeket, most pedig a Tisza is ezt hangsúlyozza, és kevésbé az LMBT-jogokat.”

„Itt nem arról van szó, hogy az LMBTQ jogok és a gyerekvédelem között kell kialakítani egy balanszot, hogy most akkor az LMBTQ jogok kerüljenek előtérbe. Korábban sem volt ellentmondás köztük” – fogalmazott Dombos, aki szerint a pornográf tartalmak hozzáférhetősége a kiskorúak számára eddig is tiltott volt, a tizenévesekkel viszont muszáj beszélgetni az LMBTQ-kérdésekről. Annak, hogy a Fidesz minden típusú felvilágosítást és szinte a teljes civil szférát kitiltotta az iskolákból, már most látszanak a negatív hatásai, Dombos szerint például a jelenleg terjedő szifiliszjárványhoz is köze van.

„Itt emberek életével játszottak, emiatt az erkölcsi felelősséget is vállalnia kell az előző kormányzatnak.”

A Fidesz és Orbán Viktor viszont mostanáig megmaradt a korábbi narratívájánál, továbbra is Brüsszelt és Soros-hálózatokat emleget, ezért Szabó Andrea szerint nagy meglepetés lenne, ha liberálisabb álláspontra váltatnának a témában. A Mi Hazánk álláspontja is egyértelműnek tűnik, és bár a programja valóban tele van LMBTQ- és genderellenes részekkel, Torockai László pártjának szavazói a felmérések szerint kevésbé homofóbok, mint a fideszesek.

Örökbefogadás: az azonos nemű párok a rendszer erőforrásai

Az örökbefogadás kérdésénél a Tisza annyiban mindenképpen következetes, hogy már a kampányban elkötelezte magát a gyermekvédelem javítása mellett, és abban, hogy a gyerekek minél jobb helyzetbe kerüljenek akár úgy, hogy gondoskodó azonos nemű párokhoz kerülnek. Dombos szerint ráadásul a jelenlegi örökbefogadási rendszerben nincs elég örökbefogadó szülő, a közhiedelemmel ellentétben ma már jóval több gyerek vár szülőre, mint ahány arra alkalmasnak minősített szülő vár gyerekre.

A helyzet azóta romlott igazán, mióta megvonták a lehetőséget az egyedülálló szülőktől és az azonos nemű pároktól, akik viszont rendszeresen vállaltak nehezebben kihelyezhető, fogyatékkal élő vagy roma származású gyerekeket. „Az azonos nemű párok a rendszer erőforrásai lehetnek”– fogalmazott Dombos, majd az Amerikai Pszichológiai Társaság összefoglaló tanulmányát idézte, ami 58 összefoglaló kutatást összegezve arra jutott, hogy az azonos nemű párok gyerekeket semmilyen hátrány nem éri a speciálisabb körülményeik miatt. Sőt, esetükben előny lehet a tudatosság is, mert egy azonos nemű pár sok esetben évekig készül egy gyerek örökbefogadására.

És a melegházasság?

Szabó Andrea meglepőnek nevezte, hogy Magyarországon a házasságnak is ugyanolyan támogatottsága van, mint az örökbefogadásnak, mert ez azt jelenti, hogy a magyar társadalomban egyszerre történt meg az áttörés e két kérdésben.

„Ha a Tisza úgy gondolja, lehet, hogy érdemes lenne ezzel is foglalkoznia, mert most még a győzteshez húzás időszakában vagyunk, a társadalom sokkal megengedőbb az erkölcsi kérdésekben.”

Dombos úgy gondolja, a Tisza ezt az alkotmányozás keretében kezelné majd. De míg Ruff Bálint a Telex stúdiójában kimondta, hogy a jogegyenlőségben hisz, Magyar Péter ezt eddig nem tette meg, és kérdés, a társadalommal hogyan és milyen mélységben akarják a témát megvitatni. Dombos szerint van európai példa, ahol népszavazással vezették be a melegházasságot, például Írországban és Svájcban.

Dombos Tamás arról számolt be, hogy az alacsonyabb szintű egyeztetések a Tiszával jobban működnek, mint korábban a Fidesszel, és olyan egyeztetésekre hívják őket, amikre korábban nem jutottak el. A magasabb, akár miniszteri szintűekre viszont továbbra is várnak. Ahogyan néhány olyan, a Fidesztől örökölt jogszabály eltörlésére, amelyek jelentős hátrányt okoznak az LMBTQ-közösségnek, mint a transzneműek jogait korlátozó 33-as paragrafus.