Meghosszabbítja a kormány a bevándorlás miatti válsághelyzetet, Magyar szerint azért, hogy legyen idő megállapodni az EU-val egy új szabályozásról
Magyar Péter péntek este bejelentette, és ezzel párhuzamosan a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy a kormány december 31-ig meghosszabbítja a szeptember 7-én lejáró „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” Magyarországon. Magyar azt mondta, a választás előtt és után is elmondták, hogy nem fognak enyhíteni az illegális migrációval szembeni jogszabályi környezeten, pláne mert az elmúlt hetek, de leginkább a spanyolországi Ceutánál történtek szerinte megmutatták, hogy a legkisebb jogi változtatás is réseket tud ütni Európa külső határainak védelmén.
A miniszterelnök szerint a magyar kormány nem vállalhat ilyen kockázatot, ezért döntött úgy, hogy meghosszabbítja a válsághelyzetet. Mint mondta, egy olyan jogi szabályozásról van szó, mely több különleges eszközt ad a kormány kezébe az
állam kezébe, de ennek a keretrendszernek vannak olyan elemei is, amelyekről az Európai Unió Bírósága korábban kimondta, hogy ellentétesek az uniós joggal, ezért is szabott ki egyszeri, 200 millió eurós bírságot, és a napi 1 millió eurós bírságot is emiatt kell fizetni. Így már majdnem 1 milliárd eurónál tart a jogvita ára.
Magyar szerint az előző kormány éveken keresztül nem oldotta fel ezt az ellentmondást, és azt állította, hogy csak két lehetőség van: vagy megvédjük a határt, vagy betartjuk az európai jogot. Mint mondta, a Tisza-kormány ezzel szemben meg fogja védeni Magyarország határait, de az is az ő dolguk, hogy ne kelljen 100 milliárdokat kifizetnie a kormánynak, egy szerinte igazságtalan helyzetben, ahol Magyarországot azért bírságolják, mert a saját, és ezzel Európa külső határait védi, Európa ezért bírságol minket.
Ahogy azt Magyar csütörtökön a legutóbbi kormányzati tájékoztatón is említette, a kormány ezért hónapok óta tárgyal az Európai Unió intézményeivel egy olyan új magyar szabályozásról, amely hatékonyan védi Magyarország és az EU külső határait, és közben megfelel az uniós jognak is. A kormányfő azt mondta, egyelőre az uniós intézmények és jogászok nem tudtak olyan megoldást javasolni, amely biztosan garantálná, hogy a magyar hatóságok továbbra is kellő szigorral és hatékonysággal tudjanak fellépni.
Márpedig szerinte a Ceutában történtek óta világos, hogy semmilyen enyhítés nem jöhet szóba, ezért döntött úgy a kormány, hogy a maximum 6 hónapos meghosszabbítás helyett 4 hónappal tolja ki a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, és ezt az időt arra használja, hogy mindenképpen elkészüljön az uniós intézményekkel egyeztetve az új szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy maradjon a déli határkerítés, maradjon az erős határvédelem, a hatóságok hatékonyan léphessenek fel, és közben a bírságok is megszűnjenek.
Magyar szerint ma az uniós tagállamok többsége, közel húsz ország a szigorú határvédelem oldalán áll, ezért igazságtalan egy jóval korábbi, teljesen más helyzetben hozott szabályozás miatt 2026-banm egy új politikai és jogi környezetben, és főleg a ceutai események után egy, a határokat védő tagállamot büntetni. Arról is beszélt, hogy a következő uniós költségvetésről szóló tárgyalások során azt kell elérniük, hogy Magyarországot és a magyar embereket más téren se érje kár „az előző kormány hanyagsága és a Brüsszellel folytatott folyamatos harca miatt”.
Az Euronews korábban arról írt, hogy Brüsszelben többen azt tekintenék előrelépésnek, ha Magyarország nemcsak ezt, hanem egy másik vonatkozó intézkedést is hagyna lejárni – Magyar korábbi nyilatkozatai alapján erre nem volt túl sok esély, és a mostani bejelentésből látszik, hogy valóban nem is ezt az utat választotta a magyar kormány. Ez amúgy azért is érdekes, mert a Magyar Helsinki Bizottság éppen pénteken adott ki közleményt arról, hogy szerintük nincs szükség a 2016-ban bevezetett és szeptember 7-én lejáró „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” további fenntartására, és annak jogalapja is hiányzik.
