Nem mind mentek át a befolyásos rektorok emberei az egyetemek új vezetésébe, a minisztérium néhol váratlant húzott

„Háromféle ember jelentkezett: akiket anno a rektor kirúgott, akik a rektor emberei és akikről akár azt is hihetnénk, hogy nem a rektor emberei, de azok” – így foglalta össze egy vidéken dolgozó oktató a közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) fenntartásában lévő egyetemük új kuratóriumi tagjainak kiválasztását. Miután a kekvákat az új kormány jövőre megszünteti, de az egyetemeken ezt nem lehet egyik pillanatról a másikra meglépni, most már csak egy évre, egészen pontosan 2027. augusztus 1-ig kerestek új tagokat a kuratóriumokba és a felügyelőbizottságokba.

A jelölési folyamatot komoly ellenérzések kísérték, mivel úgy tűnt: a NER-be sok esetben alaposan beágyazott rektorok, egyetemi vezetők, szenátusi tagok jelölhetik a saját embereiket azokba a testületekbe, amelyeknek a feladata részben épp az eddigi összefonódások átvilágítása és az alapítványi forma felszámolása lenne.

Kérdés, hogy ezek a félelmek mennyire igazolódtak. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium augusztus végén azt közölte, hogy a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok 98 százaléka lecserélődött a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál. Az igényel alaposabb rátekintést, hogy mennyire működött a kontroll, mennyire tudták az egyetemek korábban politikailag beágyazott vezetői a szenátusokon keresztül ismét vezető pozícióba juttatni a saját embereiket.

Nagyon leegyszerűsítve a kiválasztási procedúra így nézett ki.

• Az egyetemeket fenntartó kekvák kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban a már legalább négy éve a testületekben ülő tagok helyeire pályázatot írt ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Összesen 168 helyre kerestek embert. Ezekre 1200 pályázat érkezett, amelyek közül 660 felelt meg a pályázati kiírás tartalmi és formai követelményeinek.
• A beérkezett pályázatokat a minisztérium előszűrte. Ebben részt vett az Állami Számvevőszék és az Integritás Hatóság is.
• A feddhetetlenségi, függetlenségi és pártatlansági vizsgálaton megfelelt pályázókat az egyetemi szenátusok véleményezték és rangsorolták, majd javaslatot tettek a minisztériumnak a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokra.
• A kuratóriumok és az fb-k tagjait végső soron a minisztérium jelölte ki. A szenátusok által előbbre sorolt jelölteket a minisztérium nem minden esetben fogadta el. Előfordult, hogy a sorban hátrébb álló pályázók közül jelölt ki tagot.
• A kuratóriumi tagok javadalmazását a minisztérium határozza meg, de az a pályázati kiírás szerint nem lehet kevesebb bruttó havi 500 ezer forintnál.

Úgy tudjuk, a minisztérium több egyetemnél is belenyúlt a névsorba, vagyis vétózott olyan tagokat, akiket az egyetemi szenátusok jelöltek, de az oktatási minisztérium nem tartotta őket megfelelőnek. Sőt, egyik forrásunk olyanról is hallott, hogy egyes egyetemeknél a jelöltek listáját a Miniszterelnöki Hivatalba is elküldték, bár hogy aztán a döntést hol hozták meg, azt nem tudni.

A minisztériumi módosítás nem volt véletlen. Számos egyetemi szakszervezet ugyanis közös levélben kérte a kormányt, hogy „több egyetemen magas a nem választott tagok szavazati aránya, és egyes helyeken vezetői nyomásgyakorlásról is érkeztek jelzések. Mindezek alapján a szenátusok által támogatott jelöltek személye önmagában nem jelent garanciát a valódi megújulásra.” Így arra kérték a kormányt, hogy a döntésekor és a szenátusi listák mérlegelésekor vegye figyelembe, hogy a szenátusok sok egyetemen még nem tekinthetők igazán autonóm, a kekvás vezetéstől független szervezeteknek.

Corvinus: A rektorhelyettes a szavazás után otthagyta az egyetemet

A Budapesti Corvinus Egyetem volt az első olyan hazai felsőoktatási intézmény, ami alapítványi fenntartásba került, itt teljesen átalakult a kuratórium. Hernádi Zsolt Mol-vezér helyére a testület élére Gauder Milán üzletember került. Gauder korábban a Mastercard Magyarországért felelős igazgatója volt, jelenleg fintech befektető, az Átrium színház egyik tulajdonosa, sokat foglalkozik jótékonysággal, Osváth Andrea színésznő párja. A kuratórium tagjai rajta kívül:

• Balázs Zoltán politológus, a BCE doktori tanácsának elnöke;
• Tóth Ágnes közgazdász, aki korábban a Budapesti Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója, valamint a Prohuman Zrt. vezérigazgatója volt;
• Dunavölgyi Mária, a Corvinus Vezetéstudományi Intézetének oktatója és az egyetem Alkalmazotti Tanácsának elnöke;
• Lakatos László Péter, a BCE Számviteli és Jogi Intézetének vezetője.

A névsorból is látszik, hogy az öt tagból hárman az egyetem oktatói közül kerültek ki, Dunavölgyi személyében pedig a dolgozói érdekképviselet egyik tagja is bekerült az alapítvány vezetésébe. Éppen ezért úgy hallottuk, hogy az egyetemi polgárság alapvetően jól fogadta az új kuratóriumot.

A kuratóriumi posztokra a Corvinuson összesen 44-en pályáztak. Hogy az egyetem szenátusa közülük kit javasolt a minisztériumnak, nem tudjuk, mert a szenátusi tagokkal szigorú titoktartási nyilatkozatot írattak alá. Azt lehet viszont tudni, hogy a jelölés nem volt konfliktusmentes. A 444 korábbi cikke szerint Misovicz Tibor, az alapítványi kuratórium titkára (akit Hernádi Zsolt a lemondása után maga helyett javasolt a kuratórium élére) egy ponton egy körlevélben arról írt, hogy szerinte az egyetem alkalmazottai számára összeférhetetlen lenne a kuratóriumi tagság. Ezt a levelet az egyetem vezetése kétszer is kiküldte, a felvetés ellen viszont nemcsak az egyetemi szakszervezet emelte fel a hangját, de Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár is jelezte, hogy az egyetemi dolgozókat nem lehet kizárni a pályázatból.

A jelöltek kiválasztásában mindenesetre a BCE vezetése is részt vett, hiszen a szenátus 40 százalékát a rektor alá közvetlenül beosztott, vagy általa kinevezett vezetők adják a modellváltás után kialakított rendszerben. Toronyai Gábor, az egyetem szakszervezetének vezetője kérte, hogy a nem választott szenátusi tagok, vagyis az egyetemi vezetők, akik új szenátusoknak már nem lehetnek majd a tagjai, a kuratóriumi tagok jelöléséről ne szavazzanak, a szenátusban viszont erre nem volt fogadókészség.

Így szavazott például a jelöltekről Szabó Lajos rektorhelyettes, aki egy ideig megbízott rektorként vezette az egyetemet. Mindez azért érdekes, mert Szabó, akit sokan a modellváltás utáni vezetés emberének tekintenek, és aki többek között az ún. vizsgabotrány idején vezette az egyetemet (és aki egy belső felmérés szerint meglehetősen népszerűtlen volt az egyetemi oktatók között), a szavazás után nem sokkal bejelentette, hogy otthagyja a Corvinust.

SZFE: Bekerült a kuratóriumba a modellváltást élesen ellenző korábbi rektor

Az egyetem 2020-as politikai bedarálása után különösen nagy figyelem kísérte azt, kiket jelöl ki a minisztérium a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) működtető alapítvány élére. Az látható, hogy a korábbi, Vidnyánszky Attila nevével fémjelzett kuratórium teljesen lecserélődött. Az új kuratóriumi elnök Kovács András Bálint filmesztéta lett, aki most az ELTE-n a Művészettudományi és Médiakutatási Intézet igazgatója, a Filmtudomány Tanszék vezetője. Kovács András Bálint a kilencvenes években vezette az SZFE mozgóképelmélet szakát, de a modellváltás után is megbízott előadója maradt az SZFE-nek. A további tagok: Dániel Gábor, Jeney Zoltánné, Tóth Éva, Imely Zoltán Antal és Upor László.

Upor László hat év után tér vissza az egyetemre, 2020-ban ő volt az SZFE megbízott rektora, mielőtt a kormányzat a heves tüntetések és az egyetemfoglalás ellenére levezényelte a modellváltást. Upor lett az egyetemről távozókból szerveződő Freeszfe Egyesület egyik vezetője is, az SZFE-n szerveződő ellenállás történetét pedig egy könyvben is megírta Majdnem lehetetlen címmel.

A dramaturg, műfordító Upor kérdésünkre azt mondta, ő az alapítványi váltás nulladik percétől hangos ellenzője volt az új rendszernek, ezért most nem ugorhat el egy olyan feladat elől, amely ezt a rendszert hivatott lebontani. A most felálló új kuratórium mandátuma az SZFE-n is a kekvák megszüntetéséről szól, amelyeket Upor ártalmas, az egyetemek autonómiája ellen dolgozó szervezeteknek nevezett.

Azt szerencsésnek tartja, hogy a kuratóriumi tagságra nyílt pályázatokban lehetett jelentkezni, a nyertes pályázatok kiválasztásának módja és a kritériumrendszer viszont nem nyilvános, holott Upor is tud több olyan emberről, akik kifejezetten alkalmasak lettek volna a feladatra, ismeretlen okból mégis elutasították a pályázatukat. A kuratóriumi tagok közül Kovács András Bálint és a független színházi világban mozgó kulturális menedzser, Imely Zoltán munkásságát ismerte korábban, a további két tagot ő is a csütörtökön tartott első, még nem hivatalos online találkozójukon ismerte meg, kíváncsian várja a közös munkát.

További problémának nevezte, hogy a kuratóriumoknak jelenleg nagyon szűk a mozgástere. „Míg hat évvel ezelőtt az akkor felálló alapítványi kuratóriumok nagyon erős jogokat kaptak, a mostani ideiglenes kuratóriumok jóval kevesebb jogosultsággal rendelkeznek – elvileg egyébként nagyon helyesen. Csakhogy sok helyen olyan szenátusok kapják most vissza az önrendelkezésüket, amelyek az előző kuratóriumok bábjai voltak, miközben mi jelenleg semmilyen formális joggal nem rendelkezünk, hogy megtegyük akár azt, amit az egy hónappal ezelőtti testület még megtehetett – azaz hogy kijavítsuk, amit ők elrontottak.” Upor László szerint az lesz a dolguk, hogy erre megoldást találjanak.

Hogy az egyetem vezetésével hogyan fognak tudni együttműködni, Upor azt mondta, ez valóban az egyik legfontosabb kérdés. „A kuratórium nem statáriális bíróság, ugyanakkor biztosan meg kell vizsgálni a jelenlegi vezetőség és a teljes tanári kar legitimációját és kompetenciáit – és nyilván lesz, aki nem megy át a rostán. Mindehhez valamilyen mértékű együttműködésre mindenképp szükség lesz – de civilizált emberek között ez nem lehet probléma.” Upor szerint hétfőn az új kuratórium is részt vesz majd az SZFE évnyitóján.

Átvilágításra készülnek az új vezetők a Semmelweis Egyetemen

A Semmelweis Egyetemen belső köreiben komoly feszültséget okozott, hogy vajon kiket fog jelölni a szenátus. Ahogy a 444 korábbi cikkében felvázolta, itt leginkább az volt a kérdés, vajon mennyire lesz befolyása erre Merkely Béla rektornak, aki kifejezetten jó politikai kapcsolatokat épített ki a NER éveiben, és jó viszonyt ápolt Hankó Balázzsal, aki az egyetem rektorhelyettesi székéből került 2010-től különböző minisztériumi pozíciókba, majd lett az Orbán-kormány kulturális és innovációs minisztere.

Az összefonódásokra jó példa, amit a Telexen részletesen feltártunk. Hankó Balázs minisztériuma kézi vezérléssel alakította át a HU-RIZONT program tudományos elbírálási eredményeit, ami semmelweises pályázatokat is érintett. A döntéshozatalba való belenyúlás mellett a tárca egyedi intézkedéssel 150 millió forintot juttatott a rektor, Merkely Béla fiához köthető vállalkozásnak is alig valamivel a választások előtt.

Mint megtudtuk, a minisztérium itt nem fogadta el mindegyik, a szenátus által javasolt jelöltet. A kuratórium és a felügyelőbizottság elnökét a szenátus rangsorának végéről jelölték ki, egy professzor visszalépett, így egy egyetemi forrásunk megfogalmazása szerint „hárman mentek át Merkely jelöltjei közül”. A kuratórium elnöke Csala Miklós, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Biológiai Tanszékét vezető egyetemi tanár lett, a felügyelőbizottság élére pedig Dul Zoltán fogorvost, egészségügyi menedzsert, a Magyar Orvosi Kamara felügyelőbizottságának tagját, Országos Fogorvos Kollegiális vezetőt jelölte ki a minisztérium.

Informátorunk szerint a jövőre nézve ez a két vezető lesz a meghatározó, mert ők komoly változásokat és a korrupciógyanús ügyek átvilágítását szeretnék, „a többiek pedig teljes magánvagyoni felelősséggel átgondolják majd tízszer is, hogy mit és hogyan csinálnak”. Az új testületek első hivatalos ülése szeptember végén lesz.

MOME: A Prezi társalapítója lett a kuratóriumi elnök

Belső forrásunk szerint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) esetében is változtatott a minisztérium a jelöltek sorrendjén. A művészeti egyetemen az öt kuratóriumi helyre több mint 20 érvényes pályázat érkezett, a szenátus aztán egy 12 fős listát küldött a minisztériumnak, amelyen rangsorolták a jelöltjeiket. A tárcánál viszont megváltoztatták a sorrendet és egy olyan jelöltet is behúztak az első 5 helyre, akit a szenátus hátrébb sorolt, egy ember tehát a szenátus top 5-ös listájáról így nem került be a kuratóriumba.

A MOME alapítványának vezető testületében végül hasonló kép rajzolódott ki, mint a BCE esetében: a kuratóriumba bekerült három egyetemi dolgozó, akik közül egy a dolgozói képviseletben is részt vett, a kuratórium vezetését pedig az üzleti világból érkező szakemberre bízták.

• A kuratórium elnöke Somlai-Fischer Ádám építész, a Prezi társalapítója lett;
• bekerült a testületbe Vargha Balázs, a MOME Média Intézet vezetője, akit az egyetem szenátusa 2023-ban rektornak javasolt, helyette a kuratórium azonban Koós Pált nevezte ki, ami után komoly tiltakozások indultak az egyetemen;
• Babarczy Eszter művészettörténész, az egyetem oktatója és korábban a szakszervezet vezetője;
• Lévai Klára, a MOME könyvtárának vezetője,
• és Derényi András felsőoktatási szakértő, aki külső szakértőként már többször dolgozott a MOME-n.

Az egyetem ügyeit ismerő belső forrásunk szerint ugyan a kuratórium összetételéből nem következik, hogy kifejezetten harcias lenne és az elszámoltatást tűzné zászlajára, az biztos, hogy nem az előző kuratórium vonalát viszik majd tovább. Forrásunk viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az alapítvány felügyelőbizottságába bekerült Kőpataki-Németh Eszter, a MOME HR-igazgatója, aki végigasszisztálta a korábbi, Böszörményi-Nagy Gergely által vezetett kuratórium munkáját.

Pécs: Marad elnöki főtanácsadó a korábbi vezető?

Az új kurátorok kiválasztása a Pécsi Tudományegyetemen sem volt teljesen zökkenőmentes: először zárt ülésen tárgyalták volna az előterjesztést, ahogy általában a személyi kérdéseket, azonban a minisztériumi ajánlásnak megfelelően végül mégis nyílt ülésen szavaztak a szenátorok. Ennek köszönhetően a napirend dokumentumai szabadon elérhetőek az egyetemi polgárok számára. Több szenátusi taggal beszéltünk, és egybehangzóan azt mondták, nem voltak „ajánlott” vagy intézményi szinten preferált jelöltek. Sőt, egy ilyen kérdésre a rektor kifejezetten azt javasolta, hogy mindenki a saját szempontjai, belátása szerint adja le a voksát a titkos szavazáson.

Ez végül szavazategyenlőség miatt kétkörös lett, és információnk szerint csak az első öt legtöbb voksot begyűjtő jelölt nevét küldték tovább a minisztériumba. Ezt a névsortkommunikálta is az egyetem. Nem sokkal később ahelyi sajtóban és a Fidesz-közeli médiában is találgatások indultak, arról hogy kiket golyózott ki a minisztérium. Okozott némi zavart az is, hogy a minisztériumi előszűrésen kiesőket is csak akkor értesítették az elutasításról, amikor a teljes folyamat lezárult. Többek között így járt Mellár Tamás, akit a pályázati feltételek miatt eleve ki kellett zárni, hiszen nemrég még országgyűlési képviselő volt.

Úgy tudjuk, hogy a minisztérium végül egy bővebb listát kért be, és itt is a szenátusnak csak három jelöltje került az öttagú kuratóriumba. A legtöbb szavazatot begyűjtő Feller Antal, vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója az alapítvány elnöke lett. Mellette Fedor Ferenc, Zeller Gyula, Berkes György és Kiss Farkas Gábor kapott megbízást az elkövetkező 11 hónapra. Közülük az eltés irodalmár Kiss Farkas Gábor a kakukktojás, vagyis az egyetlen új kurátor, akinek eddig kevés köze volt a PTE-hez.

A szeptember 1-jén életbe lépett változás már láthatóaz alapítvány oldalán is, bár még van, ami maradt a régiben. Ilyen például, hogy Bódis József, a PTE-t fenntartó alapítvány első elnöke – akit 2024-ben Mészáros Lőrinc bankáraváltott a poszton -- még mindig elnöki főtanácsadóként van feltüntetve. Ez a poszt már önmagában is kuriózum volt, más egyetemi kekváknál ilyet nem találtunk. Megkérdeztük az alapítványt, hogy Bódis csak véletlenül maradt a vezető tisztségviselők között vagy az új kuratóriumnak kell majd dönteni a posztról, de egyelőre nem válaszoltak. Az egyik korábbi kurátor Decsi István, volt fideszes alpolgármester pedig nem csak az alapítványtól búcsúzott, hanem az egyetemi kancellári posztjáról islemondott még augusztus végén. Ebben pedig nem is az egykori politikus távozása a legfurcsább, hanem az, hogy eddig egyszerre tölthette be a mégiscsak összeférhetetlennek tűnő kurátori és kancellári posztot.

A cikket írta Joób Sándor, Patakfalvi Dóra, Csurgó Dénes, Gűth Ervin