„Óriási megtiszteltetés és nagyon nagy kihívás számunkra ez a megkeresés” – 2012 januárjában kommentálta így az MTI-nek a Fidesz egykori pártigazgatója, Várhegyi Attila, hogy cége, a Prestige Média Kft. külsős kommunikációs tanácsadóként dolgozhat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, az MTVA-nak. Ebben az időszakban az MTVA még messze nem volt politikailag olyan mértékben csatasorba állítva, mint a rá következő években, de Várhegyi felbukkanása egyértelműen jelezte az irányt. A siklósi születésű Várhegyi teljes mértékig élvezte Orbán Viktor bizalmát, abszolút bizalmi embernek számít.
Várhegyi befolyása aztán évről évre nőtt a közmédiában, és egyebek mellett az ő politikai közvetítő szerepe volt az, ami miatt az MTVA ideiglenes vezetése augusztus végén feljelentést tett, mondván: a Fidesz-kormányok alatt törvénytelenül, politikai szempontok szerint irányították a közmédiát.
.Alig több mint egy hónappal Várhegyi érkezése előtt robbant ki a Lomniczi-botrány, amikor a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét 2011 kiretusálták egy Tőkés Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóról szóló tudósításban, de ezt leszámítva a közmédia még nem volt propagandagyárként elkönyvelve. A későbbi években sorra jelentek meg azok a figurák, akik gondoskodtak erről. A Lomniczi-ügyben hírhedté vált Papp Dániel idővel vezérigazgatóvá nőtte ki magát és az operatív ügyeket vitte, a tartalmi kérdésekben pedig a Pitbull becenéven ismert Németh Zsolt biztosította, hogy a Fidesznek ne legyen félnivalója. Várhegyi amolyan politikai komisszárként egyfajta hidat képezett a Fidesz és a közmédia között, biztosítva, hogy az MTVA még véletlenül se térjen le arról a pályáról, amire rátették.
Az, hogy Várhegyi cége 2011-ben a közmédiánál jelent meg, egyszerre volt meglepő és törvényszerű. Meglepő, mert a volt fideszes pártigazgató múltja egyáltalán nem volt makulátlan. 1997-ben büntetőeljárás indult ellene, mert 1994 és 1995 között Szolnok polgármestereként szinte ingyen adott el nagy értékű önkormányzati ingatlanokat, ezzel százmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozva az önkormányzatnak. Emiatt évekkel később, 2002 őszén folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság.
A 2002-es elmarasztaló ítélet ellenére Várhegyi soha nem távolodott el a Fidesztől. Az ügyét közelebbről ismerők szerint ennek két oka van. Az egyik, hogy Várhegyi Attilában maximálisan megbízott Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó, akikhez évtizedes barátság fűzte. Másrészt, és ez talán lényegesebb, a Fidesz felső vezetése értékelte, hogy a büntetőeljárás során Várhegyi úgymond elvitte a balhét egyedül, pedig tudott volna ártani a párt felsőbb köreinek, ha kinyitja a száját.
Mielőtt Várhegyi a 2002-es jogerős ítélete előtt eltűnt a nyilvános politikából, 1990-91-ig Szolnok város alpolgármestere, 1991-től 1998-ig pedig polgármestere volt, majd 2001-ig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkári posztját töltötte be. A Fidesz fizetett alkalmazottjaként pártigazgatói, majd a kampányigazgatói posztot is vitt és formálisan csak a 2006-os vereség után hagyta ott a szervezetet. De csak formálisan, mert rendre felbukkant a kampánystábokban. Mészáros Lőrinc például 2011-ben lett Felcsút polgármestere, úgy tudjuk, hogy a kampányát Várhegyi segítette.
Médiatanácsadó és pr cégeivel Várhegyi fideszes polgármesterek és politikusok tucatjainak dolgozott a kétezres években. Egy forrásunk szerint a vidéki politikusoknak kötelező volt az ő cégeivel készíttetni a kampánykiadványokat. Legfontosabb, a felesége nevén lévő „médiás” cégét, a Prestige Médiát 2006-ban alapította, az önkormányzati és egyéb fideszes megrendeléseiknek köszönhetően négy évvel később már 370 millió árbevételt termelt.
Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a második Orbán-kormány hivatalba lépése után Várhegyi sem maradt feladat nélkül. Az érdekeltségébe tartozó céggel sorra nyerte az állami megbízásokat, a 2010-es évek legelején a Prestige megbízói között volt az MTVA, a Széchenyi Programiroda, a pécsi önkormányzat, Szigetvár, Kiskunfélegyháza, Hódmezővásárhely és Érd is.
Arról, hogy Várhegyi a közmédia valódi irányítója, sajtóberkekben már több mint egy évtizede hallani. Egy őt jól ismerő forrásunk szerint az irányító szerep helyett talán jobban jellemezhető azzal, hogy amolyan politikai tartóként nem a napi, operatív ügyeket vitte – arra ott volt Papp Dániel és a Pitbull –, hanem egyéb, a politika számára legalább ennyire fontos dolgokat. Például arról döntött, kik legyenek a vezetők, kikkel szerződjön a közmédia. Mondhatni, olyan figura volt, aki a közmédiás világban Rogán Antallal volt egy szinten, nem pedig Pitbullékkal, vagy az egyébként szintén erősnek tartott Pappal.
De ezen a szinten dőlt el például az, hogy az MTVA hogyan kommunikáljon a független sajtóval. Várhegyinek köszönhető, hogy a közmédia már több mint tíz évvel ezelőtt sajátos, személyeskedő, pökhendi stílusban válaszolt a független sajtó megkeresésére.
Várhegyi cége kezdetben még papíron is csak tanácsokat adott, de 2014-ben már azt is beleírták a szerződésbe, hogy a vezetést érintő kérdésekben „köteles legalább heti két alkalommal személyesen egyeztetni az MTVA vezérigazgatójával”. Emellett rendszeresen konzultált Orbánnal a Kossuth rádióban elhangzó miniszterelnöki interjúk előtt és után is. Ám a független sajtó hiába kérdezte, már akkor sem válaszolt arra, mi is a valódi feladata: tanácsokat ad vagy ténylegesen irányít, döntéseket hoz?
Az első olyan botrány, amikor a neve felröppent, mint a közmédia „tényleges” vezetője, éppen tíz évvel ezelőtt, 2016-ban pattant ki, amikor lehallgató-készüléket találtak az MTVA akkori vezetőjének, a ma már a TV2-t igazgató Vaszily Miklósnak az irodájában.
A poloskára akkor bukkantak rá, amikor Vaszily irodája beázott, és szerelőket kellett hívni. Aztán, amikor a készülék nyomait megtalálták, a rendőrséget. A nyomozók lebontották a mennyezetet, és a szomszédos helyiségben megtalálták a rögzítőkészüléket is.
A szomszédos szobában a vezérigazgatói kabinet akkori vezetőjének Enyedi Csabának volt az irodája. Ott aztán nem csak a tárgyalóba rejtett mikrofon felvevője került elő, hanem egy olyan szerkezet is, ami az Enyedi irodájában zajló eseményeket vette fel. Enyedit Várhegyi emberének tartották, az ő révén került a közmédiába – ahogy egyébként 2015 nyarán Vaszily Miklós is Várhegyinek köszönhetően ülhetett bele a vezérigazgatói székbe. Valójában mindketten Várhegyi alá tartoztak, akárcsak Vas Imre, az akkori üzemeltetési igazgató is, aki szintén belekeveredett a lehallgatási botrányba. Az ő irodájában is találtak egy hang és képfelvétel készítésére alkalmas készüléket.
Vas Imre Várhegyi egyik legfontosabb, bizalmi embere, még Szolnokról ismerték egymást. Ahogy arról annak idején a 444 beszámolt, korábban Várhegyi használta azokat a helyiségeket, ahol lehallgató berendezéseket megtalálták. És szintén a 444 írt arról, hogy Vas elismerte részvételét a lehallgató berendezések beszerelésében. Nagyon úgy tűnt, hogy szervezetten és politikai okokból figyeltek meg a vezetőket az MTVA-ban, a lehallgatások mögött Várhegyi állt, Vas pedig segített neki. A lehallgatási botrány miatt ugyan Vas és Enyedi is távozott a közmédiától, de Vas csak „félig-meddig”, hiszen olyan cégekben volt érdekeltsége, amelyek továbbra is gyártottak oda műsorokat.
Úgy tudjuk, Várhegyi nagyon szoros kapcsolatban állt Lajos Tamás producerrel és a feleségével. Lajos részben ennek a kapcsolatnak köszönhette, hogy az Andy Vajna éra után egyre jobban feküdt a NER-ben és nagyon jól szerepelt a mozgóképes pályázatokon, sok-sok milliót szakítva.
A mostani átvilágítás alapján úgy tűnik, Várhegyi idővel tényleg mindenbe beleszólt. Papp Dániel vezérigazgató és más vezetők pedig állítólag nemcsak folyamatosan beszámoltak neki a legapróbb ügyekről, hanem szövegeket és döntési javaslatokat küldtek hozzá, megvárták a jóváhagyását, és rendre végrehajtották az utasításait is. Emiatt az új vezetést feljelentést is tett.
Várhegyi neve áprilisban, pár nappal a választás után az MTVA Kunigunda utcai központjában tartott állománygyűlésen is felmerült. Akkor egy újságíró kérdezett rá arra, hogy milyen szerkesztői szabadság az, amikor egy aznapi anyagból kizárólag Várhegyi Attila és Rogán Antal nevét húzzák ki.
De Várhegyi befolyását támasztotta alá egy másik történet is, amit nemrég Weyer Balázs újságíró osztott meg a Facebookon. Külsős beszállítóként Weyer éveken át készített kollégáival népzenei ismeretterjesztő műsorokat a Bartók rádiónak. 2016-ban azonban egyszer csak egy közvetítőn keresztül üzenetet kapott Várhegyi Attilától, hogy ha nem akadályozza meg, hogy a Direkt36-on megjelenjen az akkor előkészületben lévő, őt is érintő cégről szóló cikk, akkor Weyer cége búcsút mondhat a népzenei műsorok gyártásának. Várhegyi azért Weyernek üzent, mert az újságíró volt az egyik alapítója a Direkt36-nak. Weyer nemet mondott, a cégével pedig napokon belül szerződést bontottak.
Nem véletlen, hogy a Direkt36 cikkének megjelenését Várhegyi mindenképpen meg akarta akadályozni. Az oknyomozó lap ugyanis azt derítette ki, hogy az MTVA egyik korábbi leányvállalata, az Új Média és Teletext Kft. 2014 tavaszán 120 millió forintot költött el 110 internetes oldal és domain név megvásárlására. Az oldalakat és a domaineket egy olyan cégtől vették, amely Várhegyi családtagjainak többségi tulajdonában állt. A cikkből kiderül, hogy Várhegyi cége ezen kívül is szépen kasszírozott a közmédiából. Az Új Média és Teletext Kft-t az MTVA 2019 januárjában kénytelen volt megszüntetni, mert a leányvállalat már az Állami Számvevőszék szerint is szabálytalanul működött.
