Megválasztották Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének

A tiszás többségű Országgyűlés 137 igen 7 nem és egy tartózkodás mellett Unger Annát választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének. A pénteki ülésen megválasztották a hivatal nyomozati elnökhelyettesét is, aki Tasnádi Katalin lesz. Megbízatásuk 2026. szeptember 1-én kezdődik és hat évre szól. Magyar Péter a pénteki napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy hol lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal székhelye: a Markó utcába, az onnan kiköltöző Kúria helyére, a Legfőbb Ügyészség mellé költözik be az Unger vezette hivatal. A hivatal élére három másik elnöhelyettest még keresnek, mert az eddigi jelentkezéseket érvénytelennek nyilvánították.

A nyilvánosságban leginkább politikai elemzőként ismert Unger az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett 2003-ban politológus diplomát, majd 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot. Demokráciakutatóként és választási szakértőként rendszeres vendége a témával foglalkozó, civil szervezetek és agytrösztök által szervezett rendezvényeknek.

A titkos szavazás előtt kivonult az ülésteremből a Fidesz és a KDNP képviselőinek nagy része, a mi hazánkosok viszont bent maradtak. A Fidesz-frakció a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek jelölésében és kiválasztásában sem vett részt, mert az NVVH szabályozását számos ponton alkotmánysértőnek tartják.

Így választották ki a hivatal vezetőjét

Az elnöki pozícióra összesen 96-an, a négy elnökhelyettesi (nyomozati, vádemelésért felelős, fellebbviteli, közpénzügyi) posztokra 68-an pályáztak, akiket a bizottság és az Országgyűlési Hivatal dolgozói szelektálták. Ezen kívül a frakciók is ajánlhattak még minden posztra egy-egy jelöltet, amiből lett is egy kis kavarodás: a Tiszának pontosítania kellett, hogy akiket meghallgatásra javasoltak, azok nem a saját jelöltjeik.

A kiválasztási folyamatban négy civil szervezet is részt vett, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Magyarok Világszövetsége. A három legtöbb pontot kapott jelölt jutott tovább, így végül Unger Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjével és Sárvári Nicholasszal, a krízismenedzsmenttel és vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó CNS Risk UK Ltd. managing partnerével versenyzett, miután az eredetileg harmadik helyre sorolt Jancsics Dávid korrupciókutató hétfő este visszalépett a jelöltségtől.

Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság csütörtökön Unger Annát javasolta a posztra. A 12 tagú bizottság 6 igen, 1 nem, 1 tartózkodással döntött Unger jelöléséről.

Nem kedves, de jó szervező

Unger Anna jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, oktat a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetében és az Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszéken. Főbb kutatási területei a demokratikus és nem demokratikus rendszerek összehasonlítása, a választások és a közvetlen demokrácia, az autokratizációs és demokratizációs folyamatok feltárása és elemzése, illetve az Európai Unió működése és fejlődése.

Unger Anna a bizottsági meghallgatásán azt mondta, tíz évig foglalkozott politikai és pártfinanszírozással, korrupcióval. Elmondása szerint ő volt az első, aki erre a témára egyetemi kurzust dolgozott ki. „Azt, hogy miben volt és miben van Magyarország, azt elég jól értem, azt gondolom, hogy ismerem”, a jártasságát sem kell szerinte bizonyítania. Jó szervezőnek tartja magát, akiről sokat mondták már, hogy nem kedves. Ugyanakkor szkeptikusan nyilatkozott a várható gyors eredményekről: „Hat év alatt, ami a hivatal első elnöki ciklusa, szerintem botorság azt gondolni, hogy itt jogerős ítéletek lesznek.” Emlékeztetett, hogy a Quaestor-ügyben nyolc év alatt lett elsőfokú ítélet. Szerinte arra elég lehet a hat év, hogy minden felelős legalább bíróság elé kerüljön. Magyar Péter erre reagálva pénteken a parlamentben azt mondta: meggyorsítják a büntetőügyek lefolytatásának idejét.

Török Gábor politikai elemző a ruffizmus erőteljes megjelenésének tartja Unger jelölését: szerinte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal részben „történeti hivatalként”, részben pedig nagyon erős politikai intézményként születik majd meg Unger Anna vezetésével. Lakner Zoltán azzal reagált Unger jelölésére, hogy ő „egyike azoknak, akik pontosan értik, milyen helyzetben van az ország és mi a jelentősége a demokratikus alapelvek mentén történő rendszerváltásnak, azon belül az elszámoltatásnak, ahogyan pontosan értette ezt az elmúlt években is.