Azokkal együtt újul meg egyelőre az M1 híradója, akik korábban a propagandát gyártották

„Az M1 hírszolgáltatása a tervek szerint augusztus 20-án indul újra, és már a próbaadások zajlanak, ehhez képest ugyanazok a szerkesztők és riporterek készítik az anyagokat, akik az elmúlt 7–10 évben gátlástalanul gyártották a propagandát. Akik Németh Zsolt Pitbull helytartói voltak, és akik a Magyar Péter lejáratásáról, a sorosozásról és migránsokról készíttették az anyagokat.”

Ez állt abban a Telexnek küldött emailben, amelyet egy közmédiás dolgozó néven írt alá a feladója. A levelében tételesen is végigment azokon az embereken, akik szerinte meglepő módon még most is tagjai a szerkesztőségnek. Összehasonlításképpen elküldte az áprilisi és a friss augusztusi híradós beosztást is, és a szerkesztői rubrikában szereplő nevek valóban teljesen megegyeztek.

A közmédiás dolgozó emailje néhány nappal azelőtt érkezett, hogy kiderült, az M1 híradó több munkatársát 30 napos állásidőre küldte az MTVA megbízott vezérigazgatója. (Az állásidőre a munkavállalót felmentik a munkavégzés alól, azaz felfüggesztik, fizetést viszont ebben az időszakban is kap.) Úgy tudjuk, augusztus 14-én, pénteken 9 embert függesztettek fel, jellemzően szerkesztőket, riportereket és műsorvezetőket.

A közmédiás dolgozóval a levele után személyesen is találkoztunk. Tamás (nevezzük így) közel tíz éve dolgozik az MTVA-nál, és bár közéleti anyagok készítésében nem vett részt, közelről látta a híradó szerkesztőségét, és azt, hogyan működik a közmédia rendszere. Papíron neki is a hírhedt hírigazgató, Németh Zsolt Pitbull volt a főnöke, akit az elsők között mentett fel júliusban az új vezetés.

Tamás azt mondta, belsős dolgozóként ő is értetlenül nézi, hogy miért halad ilyen lassan a közszolgálati televízió átalakítása. Hivatalosan őket sem tájékoztatják a folyamatokról, a munkatársak sokszor egymásnak adják át az információkat, azokat is leginkább suttogva, mert még a régi reflexek működnek. Szerinte az érthető, hogy az új vezetésnek hatalmas munka szakadt a nyakába, és 16 ilyen év közmédiáját nem lehet egy hónap alatt megújítani,

mégis furcsa látnia, hogy aki, mondjuk, eddig a háborús-riogatós anyagokat vágta, az most éppen az új vágóprogramot tanulja.

Egy régi szerkesztőről azt mondta: „Lehet, hogy a néző az új híradó anyagában nem fogja felismerni a hangját, mégis szürreális, hogy ő volt az, akit négy éven át ráállítottak az orosz–ukrán háborúra, és napi két anyagot adott le az orosz narratíva szerint.”

Aztán mesélt egy még abszurdabb esetet is. „Rabb Feri, aki a Híradó egyik legismertebb műsorvezetője volt, nem fogadta el a közös megegyezést, felajánlotta viszont, hogy mivel van egy munkavédelmi supervisor képesítése, azt szívesen használja. Azóta Rabb Feri munkavédelmi supervisor az MTVA-ban. Tűzvédelmi specializációval. Nyilván tisztában volt vele, hogyha innen kikerül, sehol nem fog munkát kapni.”

Megkerestük Rabb Ferencet, aki azt mondta, sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja az információnkat, pláne, hogy nyilatkozatstop van érvényben, amit ő már a Fidesz idején is betartott, és most is ezt teszi. Ebből az következik, hogy még mindig az MTVA-ban dolgozik.

A szerkesztők voltak a legjobban meglepve a visszahívásukon

Amikor az új, ideiglenesen kinevezett hírigazgató, Bodacz Balázs júliusban megérkezett az intézménybe, már az első munkanapján tartott egy néhány perces bemutatkozást, amit a négy vezetőszerkesztő lehajtott fejjel hallgatott végig. „Pontosan tisztában voltak vele, hogy nekik itt vége a játéknak, csak azt nem tudták, hogy mikor. Az első napon el is küldték őket állásidőre, és biztosak voltak benne, hogy többet már nem kell visszajönniük, vagy csak a HR-re. Ehhez képest később mindenkit visszahívtak dolgozni, és szerintem ők voltak ezen a legjobban meglepve.”

A legutóbbi felfüggesztéseknél, pénteken Tamás nem volt bent a Kunigunda utcai épületben, de úgy hallotta, Bodacz lement a newsroomba, és mondta, hogy azt, aki a nevét hallja, várják a negyediken. A négy fő politikai riporter közül sokáig Császár Attila volt az egyetlen, akit kirúgtak: őt július 7-én két biztonsági őr kísérte ki a Magyar Televízió épületéből. Hasonlóan járt aznap Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója, Olbort Anett technológiai igazgató és Könczey Béla főgyártásvezető is.

Másfél hónappal később, múlt pénteken aztán az orosz háborús propagandával vagy Brüsszel-ellenes riportokkal jelentkező Joó Csabát is felfüggesztették a vezető politikai riporterek közül.

A 600 oldalas „Tisza-adó” anyagok készítőjeként elhíresült Mészáros Lászlót és az orosz vonalon mozgó Barna Pétert viszont még nem érték el a változások.

Az egyik legmegdöbbentőbb húzásnak Tamás Illés Béla csatornaigazgató-helyettes visszahívását tartja. „A Pitbull abszolút jobbkezeként működő, a kollégákat folyamatosan megszégyenítő Illés Béla egyszer csak írt egy emailt július végén azzal a tárggyal, hogy visszatérés. Őt akkor függesztették fel, amikor Németh Zsoltot kirúgták, de úgy hírlik, hogy Illés nem fogadta el a közös megegyezést, ezért az a döntés született, hogy jó, akkor maradjon. Németh Zsolt abszolút helyettese így továbbra is operatív vezetőként áll a megújult M1 élén.” Az email egy részletét mi is láttuk.

Illés felesége, aki a Híradó szerkesztője, végig a helyén maradt.

Ahogy Bittmann Emil is maradt a sportszerkesztőség élén, aki Tamás szerint például a Szöllősi György-féle sportpetíció reklámozását vezényelte a választási kampány idején. Vagy Székely Dávid, az M4 csatornaigazgatója, aki egyebek közt a sportjogok beszerzéséért volt felelős.

A múlt pénteki felfüggesztési hullám elérte viszont Sütő Balázst, aki Tamás szerint többször utazott a Roszatom közreműködésével Oroszországba, Beregnyei Miklóst, aki Németh Zsolt második helyettese volt, és Filipp Dávid szerkesztőt, aki korábban a 888 egyik vezető munkatársa volt. Állásidőre tették a külpolitikai terület vezetőjét, Pintér Ágnest, a Delta főszerkesztőjét is, aki Tamás szerint „házon belül kiemelt szereppel bírt”.

De a munkatársak egy jó része pénteken sem hallotta a nevét. „A felfüggesztések után elcsíptem a folyosón egy telefonbeszélgetést, az egyik híradós műsorvezető azt kérdezte, hogy miért ezeket az embereket, engem miért nem? Teljes a bizonytalanság.” Tamás úgy tudja, pénteken felmerült, hogy aki valaha megjelent arccal az M1-en, azt automatikusan állásidőre rakják, de hamar rájöttek, hogy akkor két riporter maradna egy napra, és úgy viszonylag nehéz lenne megcsinálni a napi négy híradót. Úgy tudjuk, azóta a napi négy híradót kettőre csökkentették.

Tamás szerint elsőként rúgták ki azokat, akiknek szerződésében híradós műsorvezető szerepelt. De közülük néhányan, mint például Jakab Cintia, Lantos Csaba vagy Joó Zsanett, kezdetben riporteri szerepet kaptak az új vezetéstől – őket hármukat végül pénteken felfüggesztették.

Közmédiás forrásunk azt mondta, legalább azt biztosan nem lehet állítani, hogy az M1-es riporterek ne meggyőződésből dolgoztak volna az Orbán-kormányok alatt.

„Igazi hithű fideszesek, akik mindent elhittek, ami a pártközpontból jött.

Amikor elkezdődött a kampány, ez a riporteri gárda igazi csapattá vált, közös fogalmaik lettek, mint a Magyar Pöcsike. Teljesen biztosak voltak abban is, hogy a Fidesz megnyeri a választást.”

„[…] Az augusztus 20-ai adás szerkesztésében senki nem vesz részt, aki korábban itt dolgozott, a hírolvasók egyik sem a régi gárda tagja, az eseményekről tudósító riporterek sem az M1-nek dolgoztak azelőtt, a korábbi operatív hírigazgató-helyettes távozott a pozíciójából. A Híradó felelős szerkesztője pedig én vagyok. A többi stimmel” – írta Facebook-kommentben Bodacz Balázs cikkünk megjelenése után.

Közmédia: a GDPR köti a kezüket a részletes tájékoztatásban

Érdeklődtünk az MTVA helyébe lépő Duna Médiaszolgáltatónál, tudnak-e pontos vagy nagyságrendi adatot küldeni arról, hogy a köztelevízió átalakítása óta hány ember munkaviszonyát szüntették meg és milyen kritériumok alapján döntenek a munkavállalók szerződéseiről. Válaszukban azt írták, hogy a részletes auditjuk jelenleg is tart, és a vizsgálat eredményei alapján hozott döntéseket minden esetben a közszolgálati médiaetika és objektív szakmai szempontok alapján határozzák meg. Ezek közé tartoznak a munkaügyi intézkedések is, ami adott esetben a munkaviszony megszüntetését is megalapozhatja.

Rákérdeztünk néhány, a cikkben megnevezett személy esetére is. Ezekre a kérdéseinkre azt írták, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos egyedi döntésekről és indokairól sem most, sem a jövőben nem adhatnak tájékoztatást a GDPR előírásai miatt. A döntések előtti belső mérlegelések, javaslatok és szempontrendszerek pedig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények alapján nem nyilvánosak.

Hangsúlyozták, hogy a munkajogi lépések minden esetben a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően történnek. Kérdésünkre, hogy a vezető beosztású dolgozók szerződéseiben szereplő esetleges magas kötbérek vagy más jogi akadályok okozhatnak-e fennakadást, azt írták: a munkaszerződésekben kötbér nem szerepelt. „A munkaszerződések a munkaviszony megszüntetése esetére sem tartalmaznak a munka törvénykönyvétől eltérő egyéb rendelkezéseket vagy juttatásokat.”

A vizsgálat kiterjed a felelősségekre és a kifizetett összegekre is

A Media1 közérdekűadat-igényléséből közben kiderült, hogy a közmédia több mint 201 millió forintot fizetett ki azoknak a kollégáknak, akiknek a munkaviszonya az április 12-i választás és augusztus 2. között szűnt meg. Papp Dániel, az MTVA korábbi vezérigazgatója még június elején kezdeményezte a munkaviszonya megszüntetését az NMHH Médiatanácsának elnökénél az új kormánynak a közmédiát átalakító terveire hivatkozva. Papp, akire az évek alatt a hírhamisító eposzi jelző ragadt, nettó 28,1 millió forintot kapott a távozásakor, Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató korábbi vezérigazgatója pedig nettó 7,2 millió forintot. Kettejüknek így nettó 35,3 millió forintot fizettek ki.

Az M1 híradója már a választás másnapján meglepően gyors fordulatot vett, és a Tisza győzelmét követő napon a korábban kizárólag a Fidesz narratíváját közlő műsor már-már tényleg a BBC-sztenderdek alapján kezdett működni. Az M1 adását aztán július 7-én délután négykor leállították, a tévében pedig egy feliratot mutattak arról, hogy a közmédia nem hazudhat, és elnézést kértek, hogy évekig mégis ezt tették.

Ekkor már közel egy hete Horváth P. András töltötte be az MTVA átmeneti vezérigazgatói pozícióját, majd hamarosan megnevezték a hírigazgatóság szintén ideiglenesnek tekintett vezetőjét, a korábban a Hír TV-t és az ATV-t is megjárt Bodacz Balázst is. A vezetők azt ígérték, augusztus második felében indul újra az M1 megújult híradója, addig pedig zajlik a teljes körű átvilágítás, ami kiterjed „a felelősségek vizsgálatára, tovább a korábbi vezérigazgatók részére kifizetett összegek jogszerűségére is”.

Azt, hogy a Kunigundában némi HR-problémával küzdenek, az augusztus elején bejelentett, majd 24 órán belül visszavont új nevek esete is mutatta. A Híradó élére kiszemelt új főszerkesztő, a Mészáros-csoporttól, a Hír TV-től és Echo TV-től érkező Hajdú Gábor és a propagandacsatornává alakuló M1 első arca, Borsa Miklós új állását azután vonták vissza, hogy Magyar Péter kommentelt egyet.

Ha nem is hivatalosan, de egy új híradós műsorvezető neve kiszivárgott: Heer Orsolyáé, aki az RTL Híradótól igazolt a köztévéhez. Azt pedig kedden jelentették be, hogy a csatorna korábbi meghatározó arcai, Mészáros Antónia és Bősze Ádám vezeti az M1-en az augusztus 20-i műsorfolyamot. Ők viszont egyelőre erre az egy napra térnek vissza a köztévére.

Cikkünket Bodacz Balázs Facebook-kommentjével frissítettük.