Panyi Szabolcs újságíró kikérte a titkosszolgálatoktól a róla szóló megfigyeléseket, de hiába
A nemrég Nemzetközi Sajtószabadság-díjat kapott Panyi Szabolcs a Társaság a Szabadságjogokért segítségével indított perében azt kívánta elérni, hogy betekinthessen a róla készült megfigyelési anyagokba. Ezt azonban július 9-én az Alkotmányvédelmi Hivatal – az új kormány által kinevezett – vezetése is elutasította, írja posztjában Panyi.
Kormányzati forrásokból olyan információkat kapott Panyi, hogy a titkosszolgálatokon belül ismét „működésbe lépett a betyárbecsület”, a szervezetek és egykori vagy jelenlegi embereik védelmének reflexe.
„Vagyis ígérjen bármit is a Tisza-kormány, korántsem biztos, hogy mindenki érdekelt a teljes feltárásban és a megtisztulásban”
– írta az oknyomozó újságíró. Panyi július 31-én levelet írt az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) és az Információs Hivatalnak (IH), mert tudni akarta, hogy az elmúlt évtizedben
- kik figyelték meg;
- kinek a parancsára tették;
- kik működtek közre benne;
- milyen eszközöket alkalmaztak; és
- pontosan mi volt mindennek az indoka.
Az őt 2025-ben és 2026-ban is megfigyelő Információs Hivatalnak részletesen leírta, hogy milyen bűncselekmények gyanúját veti fel az ellene indított művelet, és tájékoztatást kért arról is, hogy ezeket miként kívánják kivizsgálni, az elkövetőket pedig felelősségre vonni.
Panyi azt írta, hogy fizetett humán ügynök is dolgozott rá, arról is információkat gyűjtöttek, hogy 2025 őszén egy cikken dolgozott Orbán Viktor egyik bizalmi emberének orosz és ukrán kapcsolatairól, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Honvédelmi Minisztérium magas rangú vezetőinek ukrán bűnözői körökkel, illetve prostitúcióhoz kapcsolódó személyekkel való érintkezéséről.
A levelekre semmiféle reakció nem érkezett, sem a nekik adott augusztus 6-i határidőig, sem azóta.
A kormány a lezárult társadalmi egyeztetés eredményeinek figyelembevételével júliusban nyújtotta be a parlamentnek az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását lehetővé tévő törvényjavaslatot.
Az akták több lépésben válnak nyilvánossá. Elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz elérhető, az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt nem sokkal. A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák. A mágnesszalagokként említett adathordozókra 1990 januárjában a G-, H- és K-adattárat másolták át. A G adattár az úgynevezett operatív nyilvántartást, a H adattár az úgynevezett hálózati nyilvántartást, a K adattár a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazta. Ezeket a nyilvántartásokat rendszerezés nélkül, ömlesztve másolták át a szalagokra.
Ezután az év végéig folyamatosan teszik közzé az úgynevezett B dossziékból fennmaradt aktákat. Ezek a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket tartalmazzák, és az is kiderül belőlük, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek.
A cél, hogy egyensúlyt teremtsenek a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog és a jelenleg is fennálló nemzetbiztonsági érdekek védelme között – az ügynökakták feltárásával a rendszerváltás több mint harmincéves ígéretét teljesítik, közölte akkor a kormány.
