Mától nyolc napig, azaz 2026. július 11-ig várja a kormány az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatos véleményeket. A kormány oldalára pénteken délután felkerült a törvénytervezet szövege és indoklása, amihez emailben lehet véleményeket küldeni.
A törvényjavaslat értelmében az ügynökakták nyilvánosságát két lépésben oldják fel – erről már a kormányszóvivői tájékoztatón is szó volt. Első lépésként október 22-én megismerhetőek lesznek:
- a beszervezettek és a sikertelenül beszervezettek legfontosabb adatai, illetve a beszervezéssel kapcsolatos adatokat tartalmazó 6-os kartonok,
- a mágnesszalagokon tárolt állambiztonsági adatok.
Ebben a cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy ez mit jelenthet a gyakorlatban, és milyen kérdések merülnek fel a nyilvánosságra hozásukkal kapcsolatban.
A törvényjavaslat szerint a beszervezettekre és a sikertelenül beszervezettekre vonatkozó iratanyag – az úgynevezett B-dossziék és B-naplók – fokozatosan, de legkésőbb az év végéig nyilvánosságra kerülnek.
A javaslat szerint az adatokat a Levéltár hivatalos honlapján, digitális formában, személyazonosítás nélkül, és a meg nem ismerhető adatok kivételével korlátozástól mentesen, kereshető formában bárki számára hozzáférhetővé teszik.
A meg nem ismerhető adatok körébe tartoznak a legérzékenyebb adatok: az ügynökök egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális irányultságára vonatkozó adatok. Ezek csak szigorú feltételek mellett lesznek megismerhetőek – például a kutatók betekinthetnek ezekbe az adatokba, ha a kutatásuk tárgya ezt indokolja. Az állambiztonsági iratok kutatását is egyszerűbbé tenné a törvényjavaslat.
A jelenlegi törvény szerint az ügynökaktákban szereplő emberek adatai a haláluk után 30 évig védelem alatt állnak. A javaslat szerint ez indokolatlan mértékben akadályozza a társadalmi megismerést, ezért ezt a védelmet a nem érzékeny adatok esetében 5 évre csökkentenék.
A törvényjavaslat azt is előírja, hogy bárki, akinél ilyen állambiztonsági iratok jogellenesen vannak, köteles őket átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a törvény hatályba lépésétől számított fél éven belül. Ha nem teszik, akkor például minősített adattal való visszaélés miatt felelősségre vonhatják őket.
A javaslat arra is kitér, hogy az akták minősítését felül kell vizsgálni. Ezt a folyamatot a kormány civil ellenőrzés alá helyezi. Történészek, levéltárosok, nemzetbiztonsági szakértők részvételével felállítanak egy 11 fős bizottságot, amely javaslatot tehet majd többek között arra, hogy egy irat minősítését szüntessék meg, és ha ez nem történik meg, a Kormányt és a nyilvánosságot is tájékoztathatják.
A törvényjavaslathoz július 11-ig lehet véleményeket küldeni, majd július 16-ig mérlegelik azokat, július 16. után pedig összegzik a társadalmi egyeztetést.
