Három jelölt közül választja ki szombaton a Tisza frakciója a köztársaságielnök-jelöltet

Cikkünk folyamatosan frissül!
- Három jelölt közül választhatják ki a Tisza parlamenti képviselői szombaton, hogy kit jelöljenek köztársasági elnöknek.
- Augusztus 16-ig lehet pályázni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal vezetői posztjára, az NVVH vezetőjét még augusztusban, rendkívüli ülésen választja meg az Országgyűlés.
- A miniszterelnök hosszasan bírálta az előző kormány energetikai döntéseit, például hogy nem épültek tárolókapacitások a naperőművek mellé.
- A kormány nem tárgyalta az árrésstop kivezetését.
Megvizsgálják, hogy mi lesz azzal a hatalmas vagyonnal, ami felett az MCC-t fenntartó, múlt pénteken megszűnt alapítvány rendelkezett, mondta a 444 kérdésére. Megvizsgálják, milyen tevékenységeket végzett ez az alapítvány, megnézik, mik voltak a közfeladatok. A Miniszterelnökség alá tartozik hivatalosan az MCC, egyes részei bemehetnek a minisztériumok alá, erről jelenleg is folynak az egyeztetések. Nincs eldöntve, hogy privatizálják-e majd a Librit, osztalékot kap utána az állam, de biztosan lesz olyan vagyonelem, amit értékesíteni fog az állam.
A 444 másik kérdése az volt, hogy megépülhet-e Paks 2. A miniszterelnök azt mondta, hogy nem túl bíztató Paks 2 átvilágítása, de az biztos, hogy szükség van egy nagy atomerőműre Magyarországon. Fel kell készülniük egy tartósan alacsony vízállásra, ezért utasította a szakembereket, hogy dolgozzanak ki erre terveket. Halvány esély van arra, hogy hétfőn be lehet indítani esetleg még egy turbinát.
Az energetikai beruházásokat illetően Magyar Péter azt mondta, a hálózatfejlesztés a legfontosabb és legkomplexebb feladat, plusz alállomások, plusz kapcsolópontok létesítéséről van itt szó. Ez előfeltétele a szélerőműveknek is, de párhuzamosan fognak menni a dolgok, amíg a 3-4 éves átfutási idejű szélerőműves beruházásokra várnak, addig is szükséges a tárolókapacitások fejlesztése, amit gyorsabban meg lehet tenni. Ilyen piaci alapon is zajlik egyébként.
Magyar hozzátette, hogy mindent meg fognak tenni, hogy már ebben a ciklusban jelentős kapacitások kerüljenek be a rendszerbe. Arra is oda fognak figyelni, hogy ne áramzabáló, vízzabáló és főleg ne szennyező beruházások érkezzenek az országba, vagy legalábbis ne támogassa ezeket az állam, de az áramfogyasztás mindenképpen növekedni fog, szóval a most tervezettekhez képest is növelni kell a termelést, és dolgozni kell a szigetelési programokon, energiahatékonysági programokon is.
Magyar elmondta, elég hosszú egyeztetésen vannak túl, ami – mint kiemelte – nem társadalmi egyeztetés volt, rengeteg jelölt neve merült fel, ezeket a neveket meg is tárgyalták, személyesen is meghallgattak több embert, és végül összesen tíz név merült fel komolyabban. Ez alapján az a döntés született a Tisza elnökségében, hogy szombaton három nevet ajánlanak a Tisza-frakciónak megfontolásra, és ezekből fogják eldönteni, hogy ki lesz az az ember, akit jövő kedden meg fognak választani államfőnek. A miniszterelnök hozzátette, hogy nincs meglepetés a nevekben, aki figyelte a híreket az elmúlt napokban, azt nem fogja meglepetés érni.
Túl van lihegve ez a téma, mondta Magyar Péter Hajdú Gábor és Borsa Miklós közmédiás megbízatásának visszavonásáról, ő nem adott semmilyen utasítást. Borsáék megbízatását nem sokkal azután vonták vissza, hogy Magyar Péter odakommentelte a kinevezésekről szóló cikkünk alá, hogy „nem hinném”.
Napirenden van-e az árrésstop kivezetése? – kérdezte az RTL, mire a miniszterelnök úgy válaszolt, hogy ebben nincs semmi új, a szakmai szövetségek hónapok óta azt mondják, hogy ideje lenne már kivezetni. De így is megköszönte a kérdést, majd arról beszélt, hogy valóban tíz éve nem látott szintre csökkent az infláció, amit Magyar Péter orbáninak nevezett. Ezután azt mondta, nem tárgyalta a kormány az árrésstop kivezetését.
Magyar Péter szerint a mostani energiaválság még sürgetőbbé teszi Paks II. átvilágítását. Nincs válasz arra, hogy oldották volna meg az új blokk hűtését, közben duplájára drágult a beruházás a kedvezőtlen kölcsönök miatt.

Hosszú évek után megnyitja a kormány az utat a szélenergia előtt, augusztus 31-ig kell kiírni az uniós vállalásoknak megfelelően egy 700 megawattnyi új szélerőmű-kapacitásról szóló tendert, 2030-ig 4000 megawattnyi kapacitásról kell majd rendelkezniük.
Magyar ezután ismét az előző kormányt és a Fidesz-közeli újságírókat kritizálta, akik szerinte hazugságcunamit indítottak a szélenergia kapcsán, holott szerinte ezt a kapacitásbővítést még a Fidesz kezdte el, csak most már, mint mondta, nem tudják haveri cégeknek kiosztani a megvalósítását.
Szerinte a napelemes kapacitások bővítése önmagában jó volt, de ott is át lett játszva a magyar rendszer jelentős része, tárolókapacitás nincs, ezért is exportál olykor Magyarország áramot, mert amúgy napközben, napos időben bőven túltermelés van. Szerinte ha ezt el lehetne tárolni, akkor most nem is lett volna akkora baj, amekkora volt.
Felszólította a fideszes politikusokat, hogy hagyják abba a dezinformációk terjesztését és az emberek megtévesztését. Arról is beszélt, hogy Orbán Viktor egyáltalán nem szólalt meg az energiaválság kezdete óta, közben a háttérből irányítja a sameszait, akik akadályozzák a cselekvést.
Feltárják, milyen vízügyi és energetikai fejlesztések maradtak el az elmúlt években. Magyar Péter szerint drámai az az örökség, amit átvettek az Orbán-kormányoktól. Felidézte azt a Szijjártó Péter által jóváhagyott, 2022-es kormányelőterjesztést, amiben az áll, hogy drasztikus beavatkozásra van szükség, mert a magyar villamosenergia-rendszer a végnapjait éli. Az előző kormány pontosan tudta, hogy a Duna egyre alacsonyabb vízállása mennyire sérülékennyé teheti Paksot, mondta a miniszterelnök. Ezután hosszan kritizálta a fideszes politikusok magatartását, szerinte megpróbálták megfúrni az energiaválság ügyében kibontakozó nemzeti összefogást.
Nagyjából egy hete indult az energiaválság, akkor vált egyértelművé, hogy a paksi atomerőművet vagy le kell állítani, vagy jelentősen vissza kell fogni, és a múlt hét közepén kapták az első olyan előrejelzéseket is a Vízügytől, amik azt mutatták, hogy történelmi szintre csökkenhet a Duna szintje. Magyar Péter köszönetet mondott mindenkinek, aki az elmúlt egy hétben csatlakozott ahhoz a nemzeti összefogáshoz, amivel sikerült átvészelni ezt a nehéz egy hetet.
Szombattól már csak másodfokú lesz a hőségriasztás, a Duna felsőbb területeire is érkezett az eddigihez képest jelentős mennyiségű eső, ami segíthet a vízszint stabilizálásában.
Pár fokkal, de csökkent a hőség, ezért a védelmi munkacsoport úgy döntött, hogy mostantól nem szükséges az önkéntes áramfogyasztás csökkentése. Ennek oka, hogy pár fokos különbség is hatalmas fogyasztásbeli különbséget jelenthet.
Szeptember 15-től 27 százalékról 5 százalékra csökkentik a tűzifa, a pellet, a brikett és a faszén áfáját, mondta Magyar. Tervben van a szociális tűzifakeret emelése is.
A daganatos halálesetekben még mindig élen jár Magyarország, miközben egy jobban, pontosabban, kiszámíthatóbban működő szűrési rendszer magyar emberek ezreit menthetné meg évente. Magyarországon a szűrésekre járók aránya még csökken is, messze elmarad az EU-s átlagtól az ingyenes szűrésekre járó magyarok aránya, nem élnek a korai felismerés lehetőségével. Az államnak tennie kell azért, hogy hatékonyabb, jobb legyen ez a rendszer, ezért a kormány elfogadta a szűrési rendszer átvilágításáról és átalakításáról szóló előterjesztést. Az egészségügyi miniszter eközben a miniszterelnökkel együtt úgy döntött, hogy mindketten részt vesznek szűrővizsgálatokon, hogy jó példával járjanak el.
2027-től szigorítják a cirkuszokban tartott vadon élő állatokra vonatkozó szabályokat. Tilos lesz bizonyos állatfajok tartása és szerepeltetése, mert ez ellentétes a modern állatjóléti irányelvekkel. Eddig csak részleges tiltás volt érvényben.

Magyar Péter azt mondta, hogy a szigorítás nem azt jelenti, hogy nem tisztelik a nagy múltú cirkuszokat.
A kormány meghosszabbítja a krónikusbetegség-menedzsmentprogramot, melynek célja a leggyakoribb krónikus betegségekben szenvedők magas szintű háziorvosi gondozása. A korábbi elszámolási rendszer a kormány szerint túlságosan merev volt, elhúzódhattak vizsgálatok, nem valósulhattak meg teljes mértékben kezelési tervek, ami a háziorvosi praxisokra kiszabott büntetésekhez vezethetett.
A kormány 2027. június 30-ig hosszabbította meg a programot, emellett pedig úgy módosította az elszámolási szabályokat, hogy a korábbi 100 százalék helyett már 75 százalékát is elég megvalósítani a kezelési tervnek ahhoz, hogy a praxis mentesüljön a visszafizetési kötelezettség alól, és az elvégzett munkának megfelelő arányban kapjon pénzt a munkájáért.
Megszüntetnek egy joghézagot: szigorítják a szabályokat, hogy a dohánycégek ne tudják burkolt reklámra használni a társadalmi felelősségvállalási tevékenységüket.
A kormány biztosítja a debreceni, sármelléki és pécs–pogányi repterek működtetéséhez szükséges forrásokat. Az előző kormány nulla forintot tervezett be erre, a mostani döntés értelmében összesen 5,5 milliárd forinthoz jutnak a reptereket működtető társaságok. A többletforrásra azért van szükség, mert enélkül a társaságok fizetésképtelenné válnának, munkahelyek szűnnének meg. Mindhárom reptérre igaz, hogy turisztikai szempontból hasznosak lehetnének, de jelenleg nincs elég utas ahhoz, hogy megfelelően működhessenek. A reptereket most át fogják világítani, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne őket fenntarthatóan üzemeltetni.
Döntöttek a közpénzek átláthatóságának erősítéséről is. Az EU-s források felhasználásában érintett állami szervek közzé teszik a közpénzekkel kapcsolatos információkat, amik mindenki számára ingyenesen elérhetők lesznek.
A kormány a héten arról döntött, hogy a központi költségvetés terhére gondoskodik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításához és működtetéséhez szükséges források biztosításáról. A tényleges működés az elnök és a négy alelnök megválasztása után kezdődhet el, ez már folyamatban is van, augusztus 16-ig lehet benyújtani a pályázatokat. A nyilvános meghallgatásokat augusztus 25–27 között tartják, majd a jelöltekről még a hónap vége előtt rendkívüli ülésen dönt a parlament. Az NVVH később is kizárólag az országgyűlésnek számol majd be, a kormánytól teljesen függetlenül fog működni.
Köböl Anita kormányszóvivő arról beszélt, hogy a kormány erősíti az agrárkamara politikai függetlenségét, mivel a testület korábban elveszítette autonómiáját, és politikai eszközzé vált. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak majd a kamarai vezetőkre, országgyűlési képviselők nem viselhetnek pozíciót a kamarában. Lesz kamarai biztos is, hogy minden esetben döntésképes maradjon a testület. A tehermentesítés érdekében a kamara eltekinthet a tagdíj beszedésétől, ami 400 ezer termelőt érint.

Szeptembertől szuperelőleget kapnak az aszálykárokat szenvedett gazdálkodók, több mint 100 milliárdot fordít erre a célra a kormány.
Az elmúlt napokban minden a történelmi aszályról és az annak nyomán kialakuló energiaválságról szólt. A kormány több ipari nagyfogyasztótól és cégtől, illetve a lakosságtól is azt kérte, hogy csökkentsék energiafelhasználásukat, és takarékoskodjanak a vízzel. Erre azért volt szükség, mert a Duna rekordalacsony vízállása miatt majdnem teljesen le kellett állítani a paksi atomerőművet, több településen pedig vízkorlátozást vezettek be. Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy péntektől nem lesz szükség további önkéntes fogyasztáscsökkentésre, mert sikerült megvédeni az ország energiabiztonságát.
Még a nagy forróság kezdete előtt, július 23-án volt legutóbb kormányszóvivői tájékoztató, akkor ezek voltak a legfontosabb témák:
- Négy ügyben születtek feljelentések a korábban Szijjártó Péter külügyminiszter felügyelete alatt álló Eximbank ügyleteivel kapcsolatban.
- Csökkentik az állami cégek vezetőinek díjazását: bruttó 3,8 millió forintban maximalizálják az állami cégek menedzsmentjének fizetését, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok fizetését és a létszámukat is csökkentik.
- Megtiltják, hogy politikai felső vezetők, miniszterek, államtitkárok díjazás fejében legyenek igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagok.
- A NAV erősebb jogosítványokat kap a vagyonosodási vizsgálatokhoz, 20 évre visszamenőleg vizsgálhatják majd nemcsak a politikusok, de családtagjaik vagyoni helyzetét is.
- 3 milliárd forintos azbesztalapot hoz létre a kormány, ebből mentesítik a szennyezett területeket az azbeszttől, és az érintett utakat is ebből aszfaltozzák le.