444: e-mailben figyelmeztették a legfőbb ügyészt a KNYF-ről, hogy „ráéghet” az aranykonvoj ügy

Figyelmeztető e-mailt küldtek május közepén a Központi Nyomozó Főügyészségről (KNYF) a Legfőbb Ügyészségnek, amelyben az aranykonvoj-ügy titkosszolgálati műveletének következményeire hívták fel Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész figyelmét – írja a 444.

A lap birtokába jutott belső e-mailt május 18-án reggel küldték, a tárgya pedig az volt: „szerintem utolsó pillanatokban vagyunk”. A megfogalmazás szerint a levelet a KNYF oldaláról küldték a Legfőbb Ügyészségre, és több más ügyészségi vezetőhöz is eljutott.

A kiszivárgott levél írója szerint az ügyészségre és az Alkotmányvédelmi Hivatalra (AH) is „ráéghet” az akció, amelyet a levélíró a Tisza Párt elleni titkosszolgálati lépésként értékelt.

A levélíró sorra vette a korábbi eseményeket, és arra a következtetésre jutott, hogy a Legfőbb Ügyészség súlyos szakmai hibákat vétett, amikor az AH feljelentése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelölte ki az ukrán pénzszállítókkal szemben indított, pénzmosás gyanúja miatti nyomozás lefolytatására.

A KNYF május 18-i álláspontját tükröző e-mailben a levélíró arra figyelmeztet, hogy a szakminiszteri jelentéstételkor „mindenki a Legfőbb Ügyészségre fog mutatni”, és az akciót AH-Ügyészség közös műveletként fogják beállítani. A levélíró szerint valószínűsíthető, hogy az AH sem vállalja majd el a felelősséget, hanem azt állítja majd: ez nem egy „TISZA Párt elleni tipikus titkosszolgálati művelet volt”, hanem egy a Legfőbb Ügyészséggel konzultált, súlyos bűncselekmény miatti eljárás.

A 444 megjegyzése szerint bár a levél a KNYF akkori feltételezéseit tartalmazza – amelyekből más következtetések is levonhatók –, a dokumentumban leírt események egymásutániságát a jogellenes fogva tartás miatt indult eljárás tanúvallomásai, valamint belső ügyészségi és NAV-os iratok is alátámasztják.

A lap megkereste a Legfőbb Ügyészséget. Onnan azt a tájékoztatást kapták, hogy a kiemelt ügyekben a főügyészségek belső utasítás alapján tesznek hivatalos jelentést. A kérdéses e-mailről azt írták, hogy az csupán „a Központi Nyomozó Főügyészség részéről egy informális tájékoztatás, egyéni következtetés, vélemény volt”, amelyet a szakmai főosztály megkapott, és a hivatalos jelentést csak ezt követően tették meg.

Az aranykonvoj-ügy

Az aranykonvoj-ügy az Orbán-kormány utolsó egy hónapjának legnagyobb botránya volt, miután a vecsési Mol-kútnál elfogtak hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő, több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő, több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást az ügyben, pénzmosás gyanújával. Az ukránok ügyvédje és a pénz fogadója, az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.

Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.

A Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – árulták el a Telexnek az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források. Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.

A 444 aztán június végén arról írt, hogy birtokukba került egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi dokumentumról készült fotó, ahol azt sorolják fel, hogy kiknek az érintettségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A lap idézi is a dokumentumot, ami „lényegi döntést, utasítást hozó” személyeknek nevezi meg Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét. A lap értesülései szerint Hajdu kihallgatásán arról beszélt, Farkas Örs államtitkártól értesült az ukrán pénzszállítókról.

A 444 megszerezte az ukrán pénzszállítók tanúvallomásait, amelyben május 27. és július 10. közötti, videóhíváson keresztül történt meghallgatásukon részletesen beszélnek arról, mi történt, miket kérdeztek tőlük, hogyan beszéltek velük a magyarok, amikor március 5-én elfogták őket a TEK kommandósai.

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész július 22-én lemondott.