Ismert értelmiségiek három pontban szedték össze, milyennek kell lennie az új köztársasági elnöknek
Dragomán György író, Ungváry Krisztián történész és Pintér Béla színész-rendező is aláírta azt a nyilatkozatot, amiben hazai értelmiségiek fogalmazták meg, milyen szempontokat kellene figyelembe vennie a Tiszának az új köztársasági elnök kiválasztásakor.
A nyilatkozatról Dragomán Facebook-oldalán is posztolt, ez alapján a leendő köztársasági elnöknek
- „kell tudnia mondani valamit arról, hogy mi történt velünk itt az elmúlt 16 évben;
- ezzel szervesen összefügg, hogy az elmúlt 16 évben is kellett tudnia mondani valamit arról, hogy mi is történik velünk;
- és nem árt, ha ismeri a magyar társadalom különböző csoportjait, már csak azért is, mert meg kell testesítenie a nemzet egységét, tehát ismernie is kell nagyon eltérő szociális hátterű emberek gondjait is.”
Szerintük az ugyanakkor nem várható el, hogy a köztársasági elnök a teljes
lakosság bizalmát bírja. „Törekednie természetesen erre is kell, azonban a nemzet
egységének megtestesítése nem azt jelenti, hogy az érintettnek mindenki elvárásaival szemben mindig meg kell felelnie. A köztársaság elnökét eleve meritokratikus alapon is választják, ebből adódóan kulturális horizontja és preferenciái biztos nem lesznek azonosak a lakosság átlagával sem. Az a jelölt, aki egy ilyen feltételnek is megfelelne, egészen biztosan annyira semmitmondó volna, hogy nem alkalmas a pozícióra. Az, hogy az új köztársasági elnök mindenkié, így a bukott rezsim vezetőié és szavazóié is, nem jelentheti azt, hogy osztania kell világképüket vagy értékrendjüket” – olvasható a nyilatkozatban, amelynek aláírói között van még Rainer M. János történész, Garaczi László író és Friedrich Judit irodalomtörténész is. Név említése nélkül egyébként hétfőn a parlamentben Magyar Péter is összeszedte, milyen szempontoknak kell megfelelnie az alkalmas jelöltnek, erről itt írtunk.
Az értelmiségiek által aláírt nyilatkozatban sem neveztek meg egy konkrét jelöltet, mondván, ez személyes ízlés kérdése is, és nem is kell feltétlenül egy nevezőre hozni az összes véleményt. Dragomán György azonban egy korábbi posztjában azt írta, ő Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt filmrendezőt jelölné a posztra. „Csendes határozottsággal irányít világsztárokat a világ egyik legstresszesebb szakmájában, csodálatos, világraszóló eredménnyel, nagyon szép történeteket mesél arról, hogy békülhetnek össze az ellentétek, mélyen érti a kelet–nyugati viszonyt, és azt is, hogy hol van ebben Magyarország helye” – indokolt az író.
Egészen hétfő estig úgy tűnt, Polgár Judit államfőjelölt lehet, miután Sulyok Tamás szombaton kora este bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek értelmében hétfőn 0 órától már nem ő a köztársasági elnök. Ezután vasárnap a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levelet írt Forsthoffernek, amiben Polgár Judit sakkozót javasolták köztársasági elnöknek. A levélre Magyar Péter még vasárnap este közölte, hogy „személy szerint hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha elvállalná a felkérést”, és jelezte, hogy hétfőn találkozik Polgárral, és megkérdezi, hogy „az új Alkotmány elfogadásáig kész-e új szerepben szolgálni a hazánkat”. Hétfőn aztán Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője is bejelentette, hogy a képviselőcsoport Polgár Juditot tartja a legalkalmasabb jelöltnek az államfői posztra.
Polgár Judit jelölését egyébként vita övezte, a legtöbben a jelölési folyamatot kritizálták. A vitát végül az zárta le, hogy hétfőn Polgár Judit megköszönte, de visszautasította Magyar Péter és a Tisza Párt felkérését a köztársasági elnöki pozícióra. Az államfői feladatokat ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes vette át, őt az átmeneti időszakban Hallerné Nagy Anikó helyettesíti majd a parlamenti pulpituson.
