Tízezrével adtak engedélyt titkos megfigyelésekre az előző kormány idején

Tízezrével adtak engedélyt titkos megfigyelésekre az előző kormány idején
Az Alkotmányvédelmi Hivatal székháza a XI. kerületben – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Az Orbán-kormány 16 éve alatt összesen 18 906 esetben kaptak engedélyt a titkosszolgálatok titkos megfigyelésre – derül ki a 24.hu által kikért adatokból. A lap pénteki cikkében három szakértővel elemezték ki az adatokat, amiket az Igazságügyi Minisztérium küldött a 24.hu adatigénylésére. Sokatmondó szám az is, hogy a közel 19 ezer igennel szemben, 50-szer mondott csak nemet az igazságügyi miniszter a titkos megfigyelésre, amikor a – már lecserélt vezetőségű – szolgálatok kérték.

Olyan megfigyelésekről van szó, amelyeknél nem a bűnüldözés a cél, tehát nem egy nyomozási bíró rendeli el őket, hanem alkotmányvédelmi, nemzetbiztonsági célból kérnek megfigyelést például szélsőséges csoportok vagy kémek ellen.

A cikk szerint a legtöbb engedélyt az Alkotmányvédelmi Hivatal kapta: 10 403 esetből csak harmincszor utasították el igényüket. A megszüntetendő Terrorelhárítási Központ (TEK) 3740-szer kért engedélyt, hármat utasított el az igazságügyi tárca. Az Információs Hivatal 3320 igényéből tizenhármat dobtak vissza, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mind az 1370 igénye átment, ahogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat mind a 122 igénye is. Az igények száma folyamatosan emelkedett, a csúcsot 2021 jelentette 1469-cel.

„Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak azért nagy az ügyforgalma, mert annak a legszélesebb a hatásköre, az elhárítás mindig szélesebb fronton zajlik, mint a külső felderítés” – magyarázta a számbeli különbségeket Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Remport Ádám, a jogvédő szervezet kutatója szerint a sok engedélyezés azt mutatja, hogy a kormány vissza akart élni a szolgálatokkal. „Gyakorlatilag százszázalékos az engedélyezési arány, ami azt jelenti, hogy a miniszter nem gyakorol valódi kontrollt” – magyarázta. Szerinte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már többször elítélte Magyarországot, amiért hiányoznak a garanciák a magyar megfigyelési rendszerből.

Hogy milyen jellegű és technikájú megfigyelések történhettek, pontosan kiket és miért figyelhetnek meg, hogy jön ide a Pegasus-ügy, és miért nem kapcsolhatták ki egy telefonszámlát nem fizető ügyfélnél a szolgáltatást, arról az eredeti cikkben olvashat bővebben.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!