A NAV vizsgálja az ukrán pénzszállító elleni akciót, és annyit megerősített, hogy két vezetőt leváltottak

„Azt meg tudjuk erősíteni, hogy július 14-ei hatállyal a NAV a Bűnügyi Főigazgatóság két vezetőjének vonta vissza vezetői megbízatását. A hivatal a NAV személyi jogállását szabályozó törvényben foglaltakat betartva járt el, amely szerint a vezetői megbízás indoklás nélkül visszavonható” – válaszolta a Telex kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóosztálya.

A NAV-ot azután kerestük meg, hogy a hvg360 úgy értesült: leváltották a NAV két vezetőjét, Szilágyi Tamás bűnügyi főigazgató-helyettest és a Központi Nyomozó Főosztály főosztályvezetőjét, Tóth Márkot. A lap értesülései szerint Szilágyi és Tóth leváltása belső vizsgálat eredménye és az ukrán pénzszállítók ügyében játszott szerepükkel van összefüggésben.

Ezt az összefüggést a NAV válasza nem tartalmazza. Levelükben azt írják: „Mindezektől függetlenül megjegyezzük, hogy az ukrán pénzszállító ügyében az első vizsgálatot április végén rendelte el a NAV, amelynek tárgya a büntetőeljárás első 72 órájának jogi-törvényességi vizsgálata volt. Mivel egyes intézkedéseknél szabálytalanságot állapítottak meg, a hivatal újabb, de már teljeskörű átvilágítást rendelt el saját hatáskörben, ami azt vizsgálja, hogy minden eljárási és nyomozati cselekmény az érvényes és hatályos jogszabályok alapján, a belső eljárási rendnek megfelelően történt-e.”

A hvg360 úgy tudja, a két vezető volt a NAV részéről a legmagasabb rangú résztvevő az akcióban. A lap szerint ugyanakkor Szilágyi és Tóth az akcióban valamelyest ellenálltak a nyomásnak, nem ítélték bűncselekménynek az ukránok pénzszállítását, és csak tanúként voltak hajlandóak kihallgatni őket. Értesüléseik szerint a vezetők azonban több olyan szakmai hibát is elkövettek, amelyet a mostani belső vizsgálatban nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Belementek például abba, hogy bár a NAV volt a nyomozó szerv, a pénzszállítókat mégis a TEK-nél állítsák elő.

A vizsgálat jelenleg is folyamatban van, annak lezárulta után az eredményről a NAV tájékoztatni fogja a nyilvánosságot, írták.

A Pénzügyminisztérium a hvg360-nak adott válaszában is azt írta, hogy a vonatkozó jogszabály értelmében a két vezető megbízatásának visszavonását nem szükséges indokolni, valamint hogy „a minisztérium transzparens, szakmai alapon működő, politikai befolyástól mentes, korrupciómentes működést vár el a NAV-tól”.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő, több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Az ukránok ügyvédje és a pénz fogadója, az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.

Ettől függetlenül a pénzszállítmány kísérőit megbilincselték és őrizetbe vették. Ügyvédjük, Horváth Lóránt azt mondta: az ukránokat 29 órán keresztül bilincsben és csuklyában tartották fogva, egyikük pedig életmentő orvosi beavatkozás alatt állt. Emiatt ismeretlen tettessel szemben feljelentést tettek.

Az akciót az Orbán-kormány és propagandája „ukrán aranyakonvoj-ügynek” nevezte el és a választások előtt arra használta, hogy azt kommunikálják: gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek. Ezekre a vádakra és sejtetésekre azonban ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Az őrizetbe vett embereket elengedték, a lefoglalt pénzt a választások után visszaadták az ukránoknak.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel ellentétben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást az ügyben pénzmosás gyanújával. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.

A Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – árulták el a Telexnek az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források. Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.

A 444 aztán június végén arról írt, hogy birtokukba került egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi dokumentumról készült fotó, ahol azt sorolják fel, hogy kiknek az érintettségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A lap idézi is a dokumentumot, ami „lényegi döntést, utasítást hozó” személyeknek nevezi meg Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét. A lap értesülései szerint Hajdu kihallgatásán arról beszélt, Farkas Örs államtitkártól értesült az ukrán pénzszállítókról.

A dokumentum szerint Hajdu az egyik TEK-es parancsnokkal beszélt arról, hogy két ukrán állampolgárt át kell vinni a pénzszállító autók szemléjére, ami jogszabályi előírás. Ez a parancsnok kérdezte tőle telefonon, hogy „levehetik-e a bilincset, mert a NAV-nak ez volt a kérdése, hogy le lehet-e venni a bilincset, és én mondtam, hogy nem lehet levenni a bilincset”. Hajdu állítása szerint itt arra gondolt: „a bilincs addig nem távolítható el, míg az objektum területén belül mozgatják a gyanúsítottat a szemle helyszínére.