Közzétette a Sándor-palota Sulyok indítványát, ami kiverhette a biztosítékot az alkotmánybíráknál
A Sándor-palota kedden közzétette azt az indítványt, amelyben Sulyok Tamás a közjogi méltóságok elmozdítását célzó Alaptörvény-módosítások miatti aggályait fogalmazta meg az Alkotmánybíróságnak (AB).
Sulyok Tamás köztársasági elnök június 11-én fordult az AB-hoz az ügyben. Azzal volt gondja, hogy szerinte a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal is próbálkozhat a jövőben, amik „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Sulyok pedig úgy gondolja, tisztázni kell, hogy az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Mert ha nem, akkor az AB tartalmilag is felülvizsgálhatja ezeket.
Sulyok beadványa több alkotmányjogász szerint is jogi nonszensz, hiszen nem egy már elfogadott Alaptörvény-módosítás eljárási szabályszerűségéről kér állásfoglalást, hanem egy jövőbeli helyzet alkotmányjogi megítéléséről. A köztársasági elnök lényegében azt várja az AB-től, mondják ki: bizonyos esetekben egy Alaptörvény-módosítás mégsem tekinthető valódi alkotmánymódosításnak, mert egyedi vagy személyi joghatásokat vált ki.
A beadvány több alkotmánybírónál is kiverhette a biztosítékot, közülük heten kizáratták magukat az ügyből. A hatályos törvények értelmében így az Alkotmánybíróság nem határozatképes, ezért nem tud döntést hozni az ügyben. Polt Péter, az AB elnöke végül a kizárások miatt le is vette az ügyet az Alkotmánybíróság napirendjéről. A köztársasági elnök ezután közölte, tudomásul vette az alkotmánybírák döntését.
Magyar Péter miniszterelnök Sulyok beadványára korábban azzal reagált, hogy az szerinte „már tényleg a szánalom kategória”, és az államfő, aki soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, gyerekek, civilek vagy újságírók vegzálása ellen, most csak a posztját és a fizetését félti.
A kormányfő május végéig adott lehetőséget az általa fideszes bábnak tartott Sulyoknak, hogy önszántából lemondjon, és azt mondta, amennyiben ezt nem teszi meg, a tiszás parlamenti többség meg fogja találni a módját, hogy eltávolíthassa. Sulyok minden bizonnyal egy ilyen, az ő eltávolítását célzó alkotmánymódosításnak próbált elébe vágni az alkotmánybírósági beadványával, ami egyébként az alkotmánybíróság hatásköreinek jelentős kiterjesztése miatt kifejezetten szembemegy azzal az alkotmánybíráskodási gyakorlattal, amit Sulyok az Alkotmánybíróság elnökeként követett.
