216-tal száguldott a Mercedes, de az elé kanyarodó suzukis lett a vádlott a szalántai halálos baleset ügyében

Alacsony, idős nő ült a vádlottak padján szerda délután a Pécsi Járásbíróságon a 2024. május 4-én, az 58-as főúton, a Baranya vármegyei Szalánta közelében történt halálos közlekedési baleset miatt zajló büntetőeljárás előkészítő tárgyalásán. A hetvenes éveiben járó P. Tiborné piros Suzuki Ignisével az út bal oldalán található kőkereszthez készült bekanyarodni, ám a manőver közben a mögüle érkező Audi S5 Sportback, majd az emögött haladó Mercedes-AMG GT63 is nekiütközött. A Mercedes ezután egy út menti fának ütközött, az autó vezetője és utasa meghalt. A Suzuki az ütközés erejétől kettészakadt. P. Tiborné elvesztette az eszméletét, a lába pedig öt helyen eltört, ezért engedte meg a bíró, hogy ülve hallgassa végig a tárgyalást.

Az eset részleteinek ismertetésekor az ügyész felidézte, hogy az Audi az ütközés után lesodródott az útról, ám vezetőjének sikerült korrigálnia, így ő nem sérült meg. A suzukis nőt halálos közúti baleset gondatlan okozásával vádolják, ezért a bűncselekményért egytől öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat, akit jogerősen elítélnek. Az ügyészség viszont ezúttal egy év szabadságvesztést indítványozott P. Tibornéval szemben két évre felfüggesztve, és örökre eltiltanák a vezetéstől.

Az első híradásokból nem derült ki, hogy mekkora sebességgel ment a két sportautó a szalántai baleset előtt, ám az már a helyszíni fotók alapján sem volt kétséges, hogy rendkívül gyorsan. Éppen ezért furcsa, hogy P. Tiborné az ügy vádlottja. A fának ütköző Mercedes a felismerhetetlenségig összetört, a futóműve pedig kiszakadt, szétszóródott alkatrészei a környéket nagy területen beborították.

A vizsgálatban részt vevő igazságügyi gépjármű műszaki szakértő számítása szerint mielőtt a Suzuki közelébe értek, az Audi körülbelül 185-195 km/óra, a Mercedes pedig 216 km/óra sebességgel száguldott, majd utóbbi 157 km/órás sebességgel találta el a kanyarodó autó elejét. Bármi lesz végül az ítélet, erős üzenettel bír a puszta tény, hogy két száguldó erős autó hátulról letarolt egy komótosan kanyarodó Suzukit, mégis utóbbi vezetőjét ítélhetik el a baleset miatt.

Az alábbi animációt a történtek után illusztrációs célból készítette Boncsér Sándor igazságügyi gépjármű műszaki szakértő a Suzuki és a Mercedes ütközésének feltételezett módjáról.

Mindkét nagy teljesítményű autó vezetője durva gyorshajtást követett el azzal, hogy több mint kétszeresen túllépték az ezen az útszakaszon érvényes 90 km/órás sebességhatárt. A vád szerint azonban nem ez a történtek legfontosabb összetevője, hanem az, hogy a suzukis nő nem adott nekik elsőbbséget.

Az eljárás ennyiben furcsa módon hasonlít az Árpád hídi tragédia és a Dózsa György úti baleset ügyében indult eljáráshoz. Azokban szintén halálos közúti baleset gondatlan okozása volt a vád, bár az mindkét esetben a gyorshajtókat érintette: az Árpád hídi tragédia esetén a Mercedes vezetőjét, a Dózsa György úti esetében M. Richárdot, aki az elé kanyarodó Citroënnel való ütközés előtt 130-140 km/óra sebességgel száguldott. Most viszont a gyorshajtók elé kikanyarodó autó vezetője a vádlott.

A suzukis nő ügyének következő tárgyalását októberben tartják majd Pécsen, de az eljárás eddigi menete is fontos üzenetet hordoz, hiszen P. Tibornét korábban tanúként hallgatták meg, és csak ezután lett ő az ügy vádlottja. Az Audi vezetőjét semmivel nem gyanúsítják. Őt csupán a gyorshajtás miatt vonták felelősségre, a több mint 200-zal száguldó Mercedes vezetőjével szemben pedig a halála miatt nem zajlik eljárás, ugyanakkor a vizsgálat megállapította, hogy nem használta a biztonsági övét a baleset előtt.

P. Tiborné kérésünkre elmondta, hogy közel ötven éve vezet autót, és a baleset előtt is rendszeresen járt az 58-as úton az autójával, balesete pedig korábban soha nem volt. Az sem volt ritka, hogy lekanyarodott az út menti kőkereszthez, amely a családja tulajdonában lévő földterületen áll. Az ütközés pillanatára nem emlékszik, de mint felidézte, a kanyarodáshoz készülve lelassított, balra indexelt, majd többször is belenézett a visszapillantó tükörbe, és csak azt követően fordította el a kormányt, hogy a közvetlenül az autója mögött haladó Peugeot 206, illetve az emögött érkező Volkswagen Golf is megállt.

Az ügyészség álláspontja szerint a kanyarodó Suzuki vezetője nemcsak ennek a két autónak lett volna köteles elsőbbséget adni, mielőtt lekanyarodik az útról, hanem az Audi és a Mercedes vezetőjének is. Az elsőbbségadási kötelezettségre vonatkozó szabály megszegésére alapozott vád azért különös, mert a KRESZ az úgynevezett kölcsönös bizalmi elvre épül. E szerint a közlekedés résztvevői számíthatnak arra, hogy a többi közlekedő is betartja a szabályokat, ami ezúttal a két sportautó durva gyorshajtása miatt biztosan nem teljesült.

Fontos kérdés az is, hogy mit lehet elvárni egy autóstól hasonló helyzetben. Az emberi reakcióidő 1-2 másodperc, vagyis általában ennyi időre van szükség ahhoz, hogy reagáljon a körülötte kialakuló veszélyhelyzetre. Ezúttal két olyan autó mozgását, pontosabban közeledését kellett volna észlelnie a Suzuki vezetőjének a visszapillantó tükörben, amelyek a feltételezhető reakcióideje alatt 60-80 méterrel, vagyis 16-20 autóhossznyival kerültek hozzá közelebb. Az eljárás során választ kapunk majd arra kérdésre is, hogy elvárható-e egy autóstól, hogy megfelelően reagáljon, ha valaki 180-200-as tempóval száguldva kíván élni az elsőbbséghez fűződő jogával.

A védelem éppen erre az összefüggésre épül, és mint Gál István László, a Suzukit vezető nő ügyvédje a Telex kérdésére elmondta, kérte az ütközés előtt közvetlenül a Suzuki mögött haladó Peugeot és a Volkswagen vezetőjének, valamint az ügyben részt vevő szakértőknek a meghallgatását, erre lehet számítani a következő tárgyalásokon. Az ügyvéd bízik abban, hogy a bíróság ezúttal is követi majd azt a hasonló ügyekben bevett gyakorlatot, amely szerint, ha egy baleset résztvevője az adott útszakaszon megengedett sebességet kétszeresen átlépi, akkor a baleset másik résztvevőjét nem lehet felelősségre vonni az elsőbbségadás elmulasztása miatt. A suzukis nő ügyvédje hozzátette, álláspontja szerint védence ártatlan.

Herpy Miklós közlekedési ügyvéd korábban azt mondta lapunknak, hogy véleménye szerint át kell alakítani az extrém gyorshajtókra vonatkozó szankciók rendszerét. A szalántai baleset időpontjában ugyanis a megengedett 90 km/óra legnagyobb sebesség helyett legalább 195-tel kellett menni ahhoz az 58-as úton, hogy valaki a lehető legsúlyosabb, 390 ezer forint közigazgatási bírságot kapja. A gyorshajtások után indított közigazgatási eljárásban kiszabható legmagasabb bírságösszeg jelenleg 468 ezer forint, ennél magasabb bírság pedig nincs.

Herpy Miklós hangsúlyozta, hogy egy 90-re korlátozott útszakaszon 200-zal száguldozni valójában súlyos közúti veszélyeztetés, de ennek a kihágásnak itthon egyelőre nincs fekete-fehér jogi háttere, vagyis a rendszer nem reagál megfelelően a tudatos extrém gyorshajtásokra. Herpy szerint bizonyos magyar bíróságok eljutnak erre a megállapításra, mások pedig nem, ami jelentősen befolyásolja a baleseti ügyekben hozott döntések súlyosságát is. További problémának tartja, hogy egyelőre sehol nincs jogszabályban leírva, hogy mi számít megtévesztő sebességnek, vagyis mely esetekben zárható ki eleve az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjének felelőssége.

A hasonló ügyekben rendszeresen előkerült a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén Kúria) 6/1998. számú jogegységi határozata, amelynek bevezető része önmagában is ellentmondásosnak tűnik. Ebben az áll, hogy az elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult túllépte a megengedett sebességet. Ugyanakkor kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket nem észlelhette az elsőbbségre jogosult szabályszegése miatt, vagy ha ezzel összefüggésben megtévesztette az illető.

A jogegységi határozat kitér arra is, hogy az elsőbbségre jogosult akkor is felelősséggel tartozhat az elsőbbségadás megszegésével összefüggő balesetért, ha a baleset a megengedett sebesség betartása esetén is bekövetkezett volna. A határozat szerint persze más a helyzet akkor, ha az elsőbbséggel rendelkező jelentősen átlépi a megengedett sebességet. Ilyenkor ugyanis általában nem számíthat arra, hogy az elsőbbségadásra kötelezett ezt idejében észleli, illetve arra kell számítania, hogy a jelentős sebességtúllépés megtévesztheti az elsőbbségadásra kötelezettet.