130 millió forintot követel a Magyar Honvédségtől a vértesszőlősi siklóernyő-baleset áldozatának családja

Miután peren kívül nem tudott megegyezni a vértesszőlősi siklóernyő-baleset áldozatának családja a Magyar Honvédséggel (MH), bíróságon követelnek közel 130 millió forintot a honvédségtől. Az MH viszont azt is vitatja, hogy egyáltalán kártérítést és sérelemdíjat kellene fizetnie a 46 éves férfi haláláért.

Oroszi Zsolt 15 éve siklóernyőzött és soha nem volt balesete. Fán is csak a baleset napján, 2020. július 5-én landolt először, akkor is sértetlenül. A segítségére siető MI-8-as honvédségi mentőhelikopter rotorszele miatt azonban csaknem 20 métert zuhant. A lehulló faágak miatt egy mentésben részt vevő mentőtiszt is megsérült. Több, helyszínre érkező tűzoltó is úgy vallott a bíróságon, a siklóernyős mentésére odavezényelt honvédségi helikopter szele még egy motort is feldöntött a földön. A siklóernyőst a helyszínen többször élesztették újra, gyakorlatilag az összes csontja eltörött, egy hónapig kritikus állapotban feküdt kórházban, ahol aztán meghalt.

A Magyar Honvédség szerint a pilótának nem kellett és nem is lehetett előre látnia azt, hogy a siklóernyős olyan súlyos sérüléseket fog szenvedni, amikbe később belehal. Sőt, szerintük a férfi nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a baleset végül tragédiába fulladt, mivel egy egyértelműen veszélyes szituációban több szakmai szabályt is megszegett. A siklóernyős ugyanis kiszállt a beülőjéből, holott „a beülő és az abban található protektor egyfajta védőfelszerelésként is funkcionál, a test teljes szélességében védi a pilótát, combközéptől egészen a vállak tetejéig”, fogalmaztak. Szerintük Oroszi Zsolt abban is hibázott, hogy szabálytalanul viselte a sisakját, és nem a fa törzséhez, csak az egyik ágához kötötte ki magát, amit aztán az erős rotorszél letépett.

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2024-ben első fokon 8 hónap – 2 év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte a helikopter pilótáját, aki ellen légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetése miatt emeltek vádat. A másodfokú bíróság azonban úgy látta, hogy a tragikus véletlen okozta a siklóernyős halálát. Az ügy így aztán a Kúria elé került, ahol végül megállapították, hogy a pilóta bűnös. Két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, de továbbra is a Honvédségnél maradhatott.

Az áldozat családját képviselő ügyvéd szerint arról beszélni sem kéne, hogy történt-e károkozás, hiszen a pilótát a büntetőperben jogerősen elítélték. „Most azt is vitatják, hogy a kártérítési felelősség alapja, a károkozó magatartás egyáltalán megtörtént-e vagy sem úgy, hogy egyébként a legsúlyosabb felelősségi formát meg tudta állapítani jogerősen a bíróság” – mondta Tóth M. Gábor.

Egy másik eset, ahol jogerős ítélet nélkül indult meg a kárpótlás

A Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlópályáján tavaly márciusban egy rossz mozdulat miatt gyakorlatilag egy 29 éves nő kezében robbant fel egy kézigránát. A kormánytisztviselő az úgynevezett „Adaptív Védelem” program keretében vett részt egy önkéntes harcászati felkészítő képzésen, amikor a gránát túl hamar működésbe lépett. A nő mindkét kezét elvesztette és információnk szerint súlyosan megsérült az arca is.

A nyomozás még alig indult el, amikor az Orbán-kormány külön, személyre szabott kormányrendelettel és a „kormányzati igazgatási hősi juttatás” jogcím bevezetésével igyekezett kárpótolni a kormánytisztviselőt. A kormányzati juttatás anyagi és természetbeni juttatásokból áll. Így a nőnek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig pótolják a korábbi jövedelmét. Hősi kiegészítő rokkantsági támogatást kap, élete végig ingyen biztosítanak neki állami tulajdonú összkomfortos lakást és az egészségügyi szolgáltatásért sem kell fizetnie az Észak-pesti Centrumkórház-Honvédkórházban.

A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség kicsivel több mint egy évvel a baleset után megszüntette a nyomozást. Bár az eljárás alatt több szabálytalanságot is feltártak, de ezek nem álltak közvetlen összefüggésben a robbanással, ezért büntetőjogi felelősséget nem lehetett megállapítani, közölte korábban a nyomozó ügyészség. A baleset legsúlyosabb sérültje nem törődött bele, hogy a nyomozást megszüntették, panasszal élt a megszüntető határozat ellen.