Rubovszky Rita: Fontos belenéznünk a tükörbe, mennyire vált az egyházi iskola a társadalmi szegregáció eszközévé

„Fontos belenéznünk abba a tükörbe, mennyire vált adott esetben az egyházi iskola a társadalmi szegregáció eszközévé. De rendkívül igazságtalan mind a pedagógusokkal, mind a fenntartókkal és – hangsúlyozom – a romákkal szemben is annak sulykolása, hogy Magyarországon a gyerekek egyik része jómódú családokból érkezve egyházi iskolákba jár, a másik része pedig roma származásúként, mélyszegénységben élve az állami oktatásban reked”

– mondta Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója a HVG-nek adott interjúban, majd példaként hozta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét. Szerinte a Szondi utcai óvoda „minden roma, illetve autizmussal élő, halmozottan sérült nevelőotthonos gyereket ellát, a Salkaházi Sára iskola úgyszintén, a Kolping heroikusan biztosít mindenkinek továbbtanulást, a peremkerületek iskolái szintén mindenkit felvesznek”.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter múlt héten azt nyilatkozta a Qubitnek, hogy az egyházi iskolák akkor maradhatnak fenn, ha ők is felveszik a roma gyerekeket a nem roma gyerekek mellé. Rubovszky erre úgy reagált, hogy az iskolaválasztást nem a fenntartói akarat irányítja, sokkal inkább spontán társadalmi folyamatok alakítják. Szerinte a rendszerváltás egyik vívmánya volt, hogy megszűnt a kötelező körzetes iskolaválasztás, hozzátéve, hogy a társadalmi elkülönülés folyamatának erősítése nem állt senkinek a szándékában, mégis ez történt. Rubovszky azt mondta, a többiskolás települések esetében sok helyen valóban az egyházi fenntartásba vétel is hozzájárult ehhez, más esetekben a szülők az állami iskolák közül választják ki az „elitebbet”, vagy épp az egyházi iskola válik a leszakadók „gyűjtőhelyévé”. De szerinte nem lehet általánosítani, ez nem egyházi probléma.

Rubovszky szerint a legszegényebbek tanuláshoz való jogához nem fér kétség, miközben az is igaz, hogy a csökkenő demográfiai mutatók mellett az iskola egyfajta „piac” lett, a szülőknek is joguk van ahhoz, hogy olyan iskolába adhassák a gyerekeiket, ahol garanciát látnak arra, hogy a családi befektetett energiákat kiegészítve magas színvonalú oktatást kapnak.

A HVG megkérdezte, mi igaz abból, hogy a kormányváltás után azért tették meg Rubovszkyt a katolikus egyház oktatási mindenesének, és azért álltak be mögé a történelmi egyházak, hogy a kormányváltás után ellentartson a politikai támadásoknak. Szerinte ez városi legenda, majd úgy fogalmazott: „Lannert Judit miniszterasszony és köztem már a kinevezését megelőzően is jó volt és azóta is korrekt az emberi-szakmai kapcsolat, úgyhogy semmi értelme bármiféle ellentartásról beszélni.” Rubovszky azt mondta, hogy mindketten a jobb oktatási rendszerért küzdenek.

A kötelező körzetesítés újbóli bevezetésének lehetőségéről azt mondta, ha ez felvetődne, az a fenntartó típusú, illetve ideológia-központú gondolkodást tükrözné, amivel szemben szerinte a problématípusú megközelítés a releváns. „Nem gondolom, hogy a kötelező körzetesítés megoldás lenne, hiszen annak sokkal mélyebbek a gyökerei, és minden iskolafenntartó szervezetet érintene, az egyháziakat éppúgy, mint a Klebelsberg Központot” – fogalmazott. Rubovszky arról is beszélt, hogy az oktatást nem lehet fűnyíróelv alapján finanszírozni, szerinte meg lehet nézni, melyek azok az indikátorok, amelyeket figyelembe kellene venni az oktatás finanszírozásánál, de ezt is a fenntartó kilététől függetlenül.

Rubovszky azt mondta, az egyházi intézményfenntartók számos területen az állami gyakorlatot megelőzve hoztak olyan progresszív intézkedéseket, vezettek be olyan szakmai protokollokat, amelyek szélesebb körben is jól működnének. Példaként említette a gyermekvédelmi anonim bejelentőfelületek létrehozását, a zéró toleranciát, az utánkövetést, a diákközösségek érdemi bevonását, és a pedagógusértékelések bevált módszereit. Rubovszky szerint kevesebbet kellene beszélni az „állami” vagy „egyházi” iskoláról, és több magáról az oktatásról.

Rubovszky nemrég az egyházi iskolafenntartókkal szervezett találkozót Lannert Juditnak. „Rubovszky Ritával folytatott külön megbeszélésen tisztáztuk a sajtóban megjelent félreértelmezéseket. Közös érdekünk, hogy eloszlassunk minden olyan feltételezést, hogy az egyházi fenntartású iskolákat vagy a 6 és 8 osztályos iskolákat bárki meg akarná szüntetni” – írta Lannert a megbeszélés után. A miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak annyi az értelme, hogy az elit kiszelektálja magát. Erre Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője „kommunizmust” kezdett el emlegetni, amire Lannert külön is reagált: szerinte szó sem volt egyeztetés nélküli megszüntetésről.

Április közepén a Telex számolt be arról, hogy a Tisza-kormány oktatási minisztere Rubovszky Rita lehet. Ezt a későbbi napokban nem cáfolta maga a párt sem, csupán Magyar árnyalta annyival az információt, hogy több jelölt is van a posztra. Rubovszky lehetséges jelölését sokan támogatták, de egyes közszereplők részéről az egyházi kötődése kritikát váltott ki. A Tisza Párt végül Lannert Judit oktatáskutatót jelölte a pozícióra. Rubovszky azóta a katolikus püspöki konferencia oktatásügyi főtanácsadója lett.