Lannert Judit szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak annyi az értelme, hogy az elit kiszelektálja magát

A 25 év alatti fiatalokból álló Balzacnak adta első miniszteri interjúját Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, aki többek között arról beszélt, hogy a kompetenciamérések adataiból nem látszik, hogy a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokban jobban fejlődnének a gyerekek, mint a hagyományos általános iskolákban. „Magasabb szintről indulnak, mert ki lettek szelektálva, de ugyanolyan tempóban mennek, tehát az egésznek annyi az értelme, hogy az elit kiszelektálja magát és biztosítsa a pozícióját a társadalomban” – mondta a miniszter, aki szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok rendszere inkább társadalompolitikai, mint oktatási kérdés, amit meg fognak vizsgálni.

Lannert Judit azt mondta, fontosnak tartja, hogy a jelenlegi gimnáziumok fenntartsák a jelenlegi pozíciójukat, de szerinte a téma megéri azt, hogy társadalmi egyeztetést tartsanak róla, és hogy a fiatalokat bevonják ebbe. „Ez pont az a terület, amiben az ő szavukat érdemes meghallgatni”, mondta a miniszter, aki szerint demográfiai szempontból nézve egyre céltalanabbá válik a jelenlegi felvételi rendszer, mert „lasszóval fogják a gyerekeket”, úgy fogalmazott, a hat- és nyolcosztályos a felvételinek nincs már akkora szerepe.

Az oktatáskutatóból lett miniszter a Balzacnak azt is elmondta, amit korábban még nem említett, hogy pályája elején nevelőtanárként is dolgozott egy gyermekotthonban. Lannert Judit az interjúban az alábbi témákról beszélt még:

• a szabad iskolaválasztásról azt mondta, az a cél, hogy minden iskola legyen jó,
• a jó rendszer több szabadságot, több bátorítást adna a gyereknek, hogy magából induljon ki, merjen kérdezni, hibázni, hogy több ideje legyen arra, amit szeret, ettől a miniszter azt várja, hogy vidámabbak és felszabadultabbak lesznek,
• szerinte nehéz lehet most fiatalnak lenni ennyi katasztrófa szcenárió közepette,
• az érettségit nem dobná ki, de XXI. századivá reformálná,
• a kekvákról azt mondta, hogy az alapítványi forma nem ördögtől való, csak éppen a kekvákban nem arra használták a közpénzt, amire való,
• ki kell találni egy jól működő formát az egyetemek részére, hiányzott az egységes felsőoktatáspolitika, oktatókkal, diákokkal együtt alakítják ki, átláthatóvá szeretnék tenni, az indikátorokat is át kell nézni,
• az egyházi fenntartású iskolák helyzetéről és a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásáról,
• részt vett a tanártüntetéseken, számára szürreális élmény volt Korda György Reptér c. számát hallgatni.

A Balzacot legjobb barátjával három éve alapította Weiner Dániel, aki korábban a arról mesélt a Telexnek, hogy minek köszönhető a fiatalok érdeklődése a politika iránt, és miért élik meg sokan rendszerváltásként a választás eredményét, a Lannert Judittal készült teljes interjút itt lehet megnézni:

Lannert Judit csütörtökön a Koragyerekkori Platform második országos konferenciáján szólalt fel, ott elmondta, hogy miért került be a gyerek szó a minisztériumának nevébe. A miniszter a héten jelentette be azt is, hogy felülvizsgálják a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét. A miniszter szerint a rendszer régóta viták tárgya az oktatásban, mert túl sok adminisztrációval jár, rengeteg energiát köt le az iskolákban, miközben nem ad valódi szakmai visszajelzést a pedagógusoknak. Emiatt megkezdik a rendszer teljes átalakításának előkészítését mind a közoktatásban, mind a szakképzésben.

A tárcavezető azt is közölte, hogy az idei tanévben felfüggesztik a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem érinti hátrányosan a pedagógusokat, a korábban megszerzett teljesítményértékelési illetmények megmaradnak. Lannert Judit szerint a cél az, hogy a rendszer könnyítsen a tanárok mindennapjain, ne pedig további adminisztratív terheket rakjon rájuk.

A frissen újra minisztériumot kapott oktatási terület legnagyobb problémáit itt mutattuk be, itt pedig Lannert Judit elképzeléseiről írtunk a miniszteri meghallgatáson elhangzottak alapján.