444: A NAV belső jelentése szerint jogsértően járhatott el a Legfőbb Ügyészség az ukrán pénzszállítók ügyében
Törvénysértően járhatott el a Legfőbb Ügyészség, amikor felkérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy nyomozzon a TEK által elfogott ukrán pénzszállítók ügyében tavasszal – állapította meg a NAV egy belső vizsgálatban, melynek tartalmáról a 444 megszerzett egy dokumentumot. A NAV több saját munkatársát is meghallgatta, akiknek a vallomásai szerint több jogsértés is történhetett az ügyben. A belső jelentés szerint azzal sem volt minden rendben, ahogyan a Terrorelhárítási Központot (TEK) felkérték, hogy hajtsa végre az akciót, vagy ahogyan az ukrán pénzszállítmányt és a járműveket a magyar hatóságok maguknál tartották.
A belső vizsgálat szerint a NAV mint „nyomozó hatóság kijelölésére jogsértő módon került sor”, derül ki a 444 által megszerzett, mintegy 30 oldalas dokumentumból. Eszerint a Legfőbb Ügyészség egy email-ben elküldött irattal jelölte ki a NAV-ot, hogy járjon el az ügyben, de ez jogilag aggályos, mert a dokumentum így nem minősül határozatnak. Az ügyészi utasítás „nem felel meg a hatályos törvényi szabályozásnak” – áll a NAV jelentésének vezetői összefoglalójában, amely eljutott a laphoz.
Ennek ellenére a március 5-i elfogás után a NAV utasításként értelmezte az ügyészség levelét, ezért ennek alapján rendelte el a nyomozást, „de az utasítás jogellenességére nem hívta fel az ügyész figyelmét” – írja az adóhivatal. Hozzáteszik, hogy az ügyet megalapozó feljelentés „– a meg nem küldött melléklet nélkül – bűncselekmény gyanújának megállapítása is kérdéses volt.”
A feljelentést a belföldi hírszerzés, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tette a Legfőbb Ügyésznél március 4-én, és csatolták a mellékletet is, amikre a feljelentést alapozták, a mellékletek viszont nem jutottak el a NAV-hoz az eljárás megindításakor. A 444 által megszerzett dokumentum szerint tehát a mellékletek ismerete nélkül indított nyomozást a NAV, de utólag már azt írják: „az irat tartalmának, vagy legalább kivonatának ismerete nélkül a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható”.
A NAV jelentése szerint a TEK bevonása körül is vannak kérdőjelek. Korábban az ügyre rálátó források arról beszéltek a Telexnek, hogy a TEK bevonására azért volt szükség, mert a várakozások szerint az ukránoknál fegyver lehetett – noha később kiderült, hogy nem volt náluk. A 444 által megszerzett jelentésből most az derült ki, hogy nem feltétlenül a NAV saját döntése volt a TEK bevonása. A pénzszállítók ügyéért felelős NAV-os vezetőt kész tények elé állították, amikor közölték vele, hogy a TEK mindenképp közreműködik az ügyben.
A dokumentum szerint a TEK és a NAV közötti együttműködésben nem volt megfelelő az összhang az ukránok előállításának jogalapjával és a bilincs alkalmazásának szükségességével kapcsolatban. A jelentésben a NAV kérdésesnek nevezi a bilincs alkalmazásának jogszerűségét, de mivel hiányosan rögzítették a körülmények információit, ezt nem tudják részletesen vizsgálni. A szövegben azt is írják, hogy a NAV „az elfogás, előállítás elrendelésének jogalapját törvénysértő indokkal állapította meg, mikor az érintett ukrán állampolgárokkal mint egyéb érdekeltekkel szemben alkalmazta”.
Tisztázatlan az is, hogy az ukránoktól elvett szállítmányt valamint a járműveket milyen alapon tartották maguknál a magyar hatóságok. Az akció után a NAV-os vezetők úgy döntöttek, nem foglalják le a pénzt, és március 06. délután be is fejezték a szállítmány szemléjét. A kormány viszont később hozott egy rendeletet, ami március 9-én lépett hatályba, és kimondta, hogy az ukrán vagyonnak Magyarországon kell maradnia. De hogy 6-a és 9-e között milyen alapon tartották maguknál a magyar hatóságok a vagyont, arra vonatkozóan „indok nem került rögzítésre” – áll a NAV dokumentumában.
Az adóhivatal szerint a „már az elejétől nem érvényesültek megfelelően az anyagi és eljárásjogi büntetőjogi szabályok” – állapítják meg a vezető összefoglaló végén. Az ügyben további, teljes körű vizsgálatot is elrendelt a NAV, hogy megállapítsák, az eljárásrendeknek megfelelően zajlott-e az ukrán pénzszállítók ügyében folytatott nyomozás. Ez a teljes körű vizsgálat még nem zárult le, de az eredményt nyilvánosságra tervezik hozni.
A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál főügyész június 11-én nyújtotta be lemondását. A döntést azzal indokolta, hogy az ukrán pénzszállítók ügyével kapcsolatban közte és a Legfőbb Ügyészség közötti szakmai nézetkülönbségek voltak. „A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta” – közölte akkor az ügyészség.
Miután az ügyre rálátó források alapján arról írt, Orbán Viktor dönthetett arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, és még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött, a Legfőbb Ügyészség úgy reagált: „Az aranykonvoj ügyben az ügyészség sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartott, illetve tart kapcsolatot. Az ügyészség az ügy kapcsán a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesz és az ügy körülményeinek teljes feltárására törekszik.”
A március 5-én elfogott szállítmány Ausztriából, a Raiffeisen Banktól az Oscsadbank ukrán központja felé tartott egy ismert tranzitútvonalon, 27 milliárd forintnyi pénzt és befektetési aranyat szállítottak. Az ukrán állampolgárságú pénzszállítókat később elengedték és kiutasították az országból. A kampányhajrában az Orbán-kormány kommunikációja végig azt sejttette, hogy az ukránok illegálisan szállították a pénzt és az aranyat. Az Ukrán Nemzeti Bank június elején „pimasznak és illegálisnak” nevezte az akciót a Telexnek küldött állásfoglalásában.
